A vártnál jobb lett a márciusi inflációs adat, az éves drágulás 4,7 százalékos volt, szemben a piac által várt 5 százalékkal. Az adatközlés után megjöttek az értékelések.
A Nemzetgazdasági Minisztérium például a bolti árrések csökkentésével magyarázza a jobb eredményt. A szaktárca közleményében így fogalmaz:
„A kormányzati intézkedés hatása azonnali és brutális volt: a KSH minden hónap 20-áig rögzíti az áradatokat, az árréscsökkentés pedig március 17-én lépett életbe, azaz az intézkedés ezen rövid időszak alatt is jelentős hatást váltott ki, azonnal hatott és megfogta az árakat. Az árréscsökkentés bevezetésekor átlagosan 17,7 százalékkal mérsékelte az árakat, mára pedig már 894 termék lett olcsóbb, átlagosan 18,8 százalékkal. Az árréscsökkentés folyamatosan érezteti hatását, így áprilisban az infláció 4 százalék körüli szintre mérséklődhet, míg az élelmiszerinfláció 5 százalék alá csökkenhet. Az árréscsökkentés hatására mára a sertészsír ára 31,2 százalékkal, a sütőmargarin ára 30,2 százalékkal, a natúr joghurt ára 28,5 százalékkal, a finomliszt ára 21,4 százalékkal a tehéntúró ára pedig 18,2 százalékkal lett kedvezőbb. Az árak mérséklődése a laktózmentes termékeket is érintette, így a családok a laktózmentes natúr joghurtot 35,6 százalékkal, a laktózmentes trappista sajtot 25,6 százalékkal, a laktózmentes tejet pedig 25 százalékkal tudták olcsóbban megvásárolni az üzletekben. A kormány nem csak az élelmiszerárak emelkedése, hanem a szolgáltatások indokolatlan áremelése ellen is fellép. Ennek érdekében a kormány tárgyal a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, akiktől már a közeljövőben önkéntes árkorlátozást vár el.”
Mit mondanak a piaci szakértők?
Virovácz Péter, az ING elemzője az adat láttán a következőket mondta:
„Első ránézésre akár azt is mondhatnánk, hogy kellemes meglepetést okozott a márciusi infláció, hiszen a várakozásokhoz képest alacsonyabb lett a mutató. Ugyanakkor a kormányzati kommunikáció már korábban jelezte, hogy meglátásuk szerint márciusban 5 százalék alá csökkenhet a mutató. Az más kérdés, hogy ennek oka (egyelőre) nem elsősorban az árrésstopban keresendő. Márciusban havi alapon nem változott az átlagos árszínvonal, ami a tavalyi bázis mellett azt jelentette, hogy az év/év inflációs ráta jelentősen fékeződött, méghozzá 4,7 százalékra. A részletek alapján a visszafogottabban alakuló áremelkedési ütem részben az élelmiszerek változatlan egyhavi árszínvonalának köszönhető. Itt szezonálisan egyébként erősebb áremelkedéssel szoktunk találkozni márciusban, tehát részben már érezhető volt az árrésstop hatása. Az egyes tételeknél megfigyelhető, akár 10 százalékos árcsökkenés azt jelzi, hogy vagy felülsúlyozta a KSH a felmérési időszak végén gyűjtött adatokat vagy áprilisban az eddig gondoltnál is nagyobb lehet az árcsökkenés az élelmiszerek körében, tekintve, hogy addigra immáron a teljes hatás kimutatható lesz. Az igazi meglepetés azonban nem elsősorban az élelmiszerek körében keresendő, sokkal inkább a szolgáltatásoknál. Itt ugyanis az előző hónapokhoz képest marginálisra csökkent a havi drágulás üteme (0,3 százalékra). Ráadásul nem arról van szó, hogy egy vagy két szolgáltatástípus esetében volt nagy áresés, hanem egy általános fékeződés tapasztalható. Ez vélhetően arra utal, hogy az év eleji átárazás valójában inkább egyedi folyamatok következménye volt, vagyis a korábbi adóváltozások áthárításáról lehetett szó és egy egyszeri, a bérek miatti jelentősebb árkiigazításról.
Virovácz úgy véli, az érzékelt inflációra való hatást aligha tükrözi vissza jól a márciusi hivatalos adat. A legfőbb kérdés az lesz, hogy az elkövetkező egy-két hónapban a vásárlók inflációs várakozása az árszabályozás révén képes lesz-e csökkeni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy mivel az intézkedés csak átmeneti jellegű, így sem az érzékelt sem pedig a várt inflációt nem töri le. Különösen akkor, ha a fogyasztók emlékében még élénken él a korábbi árszabályozás nem szándékolt mellékhatása: más termékek jelentős áremelkedése. Mindazonáltal az mindenképpen biztató, hogy a szolgáltatások inflációs alapfolyamata is fékeződni látszik. Ennek ellenére azonban a maginfláció továbbra is kényelmetlenül magas, hiszen 5,7 százalékon áll. A márciusi inflációs adat következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó előrejelzését. Az év hátralévő részében vélhetően 4,0-5,5 százalék között hullámzik majd a ráta. Éves átlagban pedig 5 százalék körüli inflációval számolhatunk. A mostani globális piaci fluktuáció és a kereskedelmi háború hatása jelenlegi megítélésünk szerint kiegyensúlyozott rövid távú inflációs kockázatot hordoz. A forint gyengülése révén felfelé mutató és az energiahordozók árának beszakadása miatt lefelé mutató nyomás kiegyenlítheti egymást.”
Fotó: Depositphotos
Az Erste szakembere, Nagy János szerint a márciusi lassulást nagyjából fele-fele részben magyarázzák a maginflációs és azon kívüli tételek. Kedvező a szolgáltatási szektor árazásának lassulása, ugyanakkor ebben a tekintetben még az áprilisi hónap hozhat izgalmakat.
„Az elkövetkezendő hónapokat a kormányzati intézkedések kihatásai fogják dominálni: az élelmiszerek után a piaci szolgáltatások is úton vannak a központi árszabályozás felé. Jelentős kérdőjel, hogy a már érvényben lévő és beharangozott regulák meddig maradhatnak fent: amennyiben hosszabb távon, akár jövő évig velünk lehetnek, akkor az lefelé mutató kockázatot jelent. Ezzel szemben az amerikai adminisztráció vámháborúja érdemi árnyomást hozhat főként első körben a tartós cikkeket illetően. Ebben a rendkívüli helyzetben, amit az elmúlt napokban látunk egy stabil pont van per pillanat: az 5,7 százalékos maginfláció nyomán a monetáris politikának továbbra sem kell kamatcsökkentésben gondolkodnia” – tette hozzá Nagy János.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője az adatot kommentálva egyebek mellett közölte:
„A tartós fogyasztási cikkek drágulása az előző hónaphoz képest erősödött, de még mindig nem drámai: a februári 1,6 százalék után 2,1 százalékkal emelkedtek az árak – a gyengébb forintárfolyam itt mindenképpen nyomot hagy, így itt talán indokoltabb is a drágulás, mint az élelmiszereknél vagy a szolgáltatásoknál. A ruházkodási cikkek inflációja is gyorsult, 1,8 százalékról 2,3 százalékra – itt szintén szerepe lehetett a gyengébb árfolyamnak. Áprilisban a bázishatásoknak és az árrésstopnak köszönhetően az infláció tovább mérséklődhet 4 százalék közelébe, kicsivel a fölé. Várakozásaim szerint ez lesz az idei mélypont, ezt követően ismét inkább növekvő pénzromlást láthatunk majd. Az év egészét tekintve prognózisomon nem változtatok, továbbra is 5,2 százalékos pénzromlást valószínűsítek. Ennek pontos értékét azonban nagyban meghatározza majd az euró-forint árfolyam alakulása, továbbá hogy a boltok az árrésstop hatására mennyire emelik vagy nem emelik a többi termék árát, illetve hogy az árrésstop meddig lesz érvényben. A keddi adat nyomán a monetáris politika lazítása továbbra sem lehetséges, hiszen az infláció továbbra is a cél felett van, a forint pedig gyenge. Ugyanakkor egy lépéssel messzebb kerültünk attól, hogy a jegybanknak kamatot kelljen emelnie – a kormányzat ezt az árrésstoppal igyekszik elkerülni, a jelek szerint sikerrel.”
