A járvány terjedésének felgyorsulása miatt február közepe óta tartó pénz- és tőkepiaci zuhanás hatására rövid – egy-három hónapos – távlatban jelentős mínuszok keletkeztek. Ám a nyugdíjpénztárakban szunnyadó megtakarításokat a tagok zöme nem most, hanem évekkel később kívánja felvenni, márpedig hosszú távon az egyenlegek pozitívak.

A Magyar Nemzeti Bank frissítette az államháztartás pénzügyi számláit bemutató statisztikáját.

Lengyelország 1999 óta a legnagyobb nyugdíjszektor-átalakítást jelentette be, de lehet, hogy nem lesz akkora, mint amekkora eddig számítani lehetett. Így is 35 milliárd dollárnyi vagyont érint. A feltételek nem véglegesek, ami sokáig nyomaszthatja a lengyel tőzsdét. Van, aki szerint választási költségvetés készül belőle.

Meg kell akadályozni, hogy a magánnyugdíj-pénztárak feléljék a nyugdíjasok pénzét – írja az NGM a legújabb, több tízezer ember nyugdíj-megtakarítását államosító törvénytervezet kapcsán. Csakhogy a pénztárakat maga a jelenlegi kormányzat hozta ilyen helyzetbe, és lenne más megoldás is.

Nem államosítana, hanem inkább közvetlen tőkebefektetésekre kötelezné a román nyugdíjalapokat Victor Ponta román miniszterelnök.

A lengyel magánnyugdíjpénztárak átutalták vagyonuk egy részét az állami biztosítóhoz.

Megint az újságok címlapjára került az egyre rosszabb helyzetben levő Argentína, amely alig több mint tíz éve ment utoljára csődbe. Tudta, mennyi közös vonás van az argentin és a hazai unortodoxiában? Legalább tíz.

A Bizottság magyar képviselete elmagyarázza, miért nincs kettős mérce Magyarországgal szemben: hiába a látványos szufficit, ha valójában ellazáskodtuk a 2011-es évet. Volt miből. 9 éve ülünk a szégyenpadon, ha haladékot kaptunk volna, az lett volna a kettős mérce?

0 forinttal startolhatnak el a kormány által korábban beígért egyéni nyugdíjszámlák - a látszatmegoldásra az időhiány miatt lehet szükség.

Az államadósság, a GDP-arányos államadósság számítási módjáról beszéltek az ÁKK szakemberei, akik szerint az államadósságot kizárólag hosszabb távon és csak GDP-arányosan érdemes megítélni. Új lakossági állampapírt terveznek, amely még messze van a megvalósítástól, nem tűnik viszont jó ötletnek a két hetes kötvény bevezetése.

Tavaly év végén a nyilvános kibocsátású befektetési alapok piacának több mint a felét stabilan ugyanaz a három nagy cég uralta, súlyuk kissé még növekedett is. Eközben multinacionális csoport is tudott több milliárdnyi piacot veszíteni és független hazai vállalkozás is képes volt tízmilliárdos nagyságrendben növekedni.

Áprilisban vegyes volt a kép a pénz- és tőkepiacokon, de a világ tőzsdéi gyengültek. Mindez nem kedvezett a hazai befektetési alapoknak, néhány üdítő kivételtől eltekintve a befektetők inkább visszaváltották papírjaikat. A zártkörű alapoknál, amelyek nagyrészt az államosított magánnyugdíj-vagyonban találhatók, még mindig tart a pénzkivonás, bár már csökken a nagysága.

Az államháztartás 17,3, a lakosság 14,2 milliárd forintot veszített márciusban a tőzsdei részvények átértékelődésén, a külföldiek 86,2 milliárdot buktak. Míg az állam eladott, a lakosság és a külföldiek szerény mértékű vásárlásra használták ki az alacsonyabb árakat.

Egy vagy több rejtélyes tulajdonos közel hatvanmilliárd forintot vett ki zártkörű részvényalapokból márciusban. A legvalószínűbb, hogy az állam folytatta a nyugdíjvagyon értékesítését, de intézményi vagyonátcsoportosítás is állhatott a háttérben. Az államnak január végi adatok szerint még 183 milliárd forintja forintban denominált, 81milliárdja devizás befektetési jegyekben volt.

„Magyarország elkótyavetyélte a családi ezüstöt” címmel közli a Handelsblatt német gazdasági napilap Bajnai Gordon vendégkommentárját. Szerinte az inkompetens gazdaságpolitika az országot mélyen a válságba taszította, és óv az államcsődtől. A cikk mellé a Handelsblatt saját listát állított össze Orbán Viktor bűneiről.

Decemberben a gyengélkedő forint és állampapírpiac is rányomta a bélyegét a befektetési alapok piacára, de a végtörlesztések is vagyoncsökkentő hatással voltak. A nyilvános részvényalapok kivételével minden egyéb alapkategóriában tőkekiáramlás volt, összesen 85 milliárdot vittek el. A nyugdíjpénztári vagyonátadás utóhatásaként ebből 13 milliárd a zártkörű részvényalapok vagyona volt.