|
| Átmeneti mínuszok lehetnek. Fotó: depositphotos.com |
A rosszullét kerülgetheti azokat, akik önkéntes nyugdíjpénztárakban takarékoskodnak idős éveikre, s ezekben a napokban egy pillantást vetnek a számlaegyenlegükre a pénztárak internetes oldalán. Csak úgy repkednek ugyanis a mínuszok, van olyan pénztártag, akinek a nyugdíjcélú megtakarításának hozamrésze negyedével alacsonyabb a három hónappal korábbinál. A szórás nagy, más tagok 7 százalék körüli bukót tapasztaltak eddig.
Ez nem csoda. A Kínából indult koronavírus-járvány vészesen terjed, s jelenleg szinte senki nem tudja megmondani, mikor lesz vége, így azt sem, hogy milyen tartósabb piaci hatásal kell számolni. Azt már szinte kész tényként kezelhetjük, hogy a világgazdaság már elkezdődött lassulása tovább folytatódhat, ám annak mértéke kérdéses. E bizonytalanság miatt válnak meg egyre többen kockázatos befektetéseiktől, mindenekelőtt a részvényeiktől, hogy pénzeiknek biztonságosabb formát keressenek. Ez áll a vezető tőzsdeindexeknek a 2008 őszi válság óta nem látott zuhanása mögött, például a frankfurti DAX 23, az amerikai Dow Jones 18 százalékkal áll alacsonyabban, mint egy hónappal korábban, de a hazai börzebarométer, a BUX is összehozott egy 17 százalékos bukót.
Van jobb, de nem lehet
Más kérdés, hogy a biztonságosabb formák, jelesül a bankbetétek, az állampapírok meg az alacsony kamatkörnyezetben alig hoznak valamit – kivéve a magyarokat: az öt éven át évi 5 százalékos átlaghozammal kecsegtető Magyar Állampapír (MÁP) Pluszt, valamint az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt, amely a meglódult (januárban éves szinten 4,7 százalékos) hazai pénzromlás miatt szintén sokat ígérő.
Ám az nem lehetséges, hogy a hazai nyugdíjpénztárak kizárólag ez utóbbiakból tartsanak a portfólióikban (a MÁP Plusz például kifejezetten lakosságnak szánt papír - s ezzel kapcsolatban most az a kérdés, hogy a zuhanó tőzsdei árfolyamok az először tavaly kibocsátott papír felé terelik-e a kisbefektetőket). A pénztárak már csak a befektetési politikájuk miatt sem tárazhatnak be kizárólag állampapírokkal, az ugyanis előírja, hogy úgymond diverzifikáljanak, azaz több forma között is megosszák a vagyonaikat, vagyis például állampapírok mellett részvényeket, kötvényeket is vegyenek, még ha ezeket jóval kisebb arányban is. A mostani zuhanás azonban olyan hatalmas volt, hogy a még minimális részarányú kockázatos befektetések is mínuszba vitték az egyenlegeket.
No para
Még az úgynevezett klasszikus portfoliók 1-3 hónapra visszamenőleges hozama is negatív, még ha minimálisan is – ezeknél a befektetések zöme (néhány pénztár esetén egésze) magyar állampapírba kerül. A kiegyensúlyozott portfolióknál már nagyobbak a mínuszok. Ezeknél jóval magasabb a kockázatosabb befektetések részaránya, de még általában bőven 50 százalék alatti. Egyik olvasónk portfoliójában például 72 százalék állampapír, 20 százalék részvény található, a többi vállalati kötvény, jelzálogpapír. A növekedési portfoliók negatívuma a legmagasabb, ezek az állampapírokból 50 százaléknál kevesebbet tartanak, többségében részvényből, vállalati kötvényből próbálják kitermelni a magasabb hozamot – nem véletlen, hogy az elmúlt hetek földindulása az ő mutatóikat tépázta meg a legjobban.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy bármennyire is szörnyen festenek most a rövid távú hozamok, ez egy pillanatnyi állás. Ami azt jelenti, hogy amilyen hirtelen és nagyot zuhantak a világ pénz- és tőkepiacai, olyan gyorsan és mértékben vissza is épülhetnek. De ha még lassabban is, a nyugdíjpénztári tagok döntő többségének akkor sincs feltétlenül okuk az aggodalomra, hiszen nekik nem most, hanem évek – esetenként évtizedek múlva – lesz szükségük a pénztárakban fialtatott pénzeikre. Márpedig az 1, 3 vagy 5 évre visszamenő hozamok szinte kivétel nélkül pozitívak.
Hosszú távú megközelítés
A nyugdíjpénztári megtakarítás ugyanis a leghosszabb távú befektetési forma, legtöbbször több évtizedes időszakot fed le, ezért formális jelentősége van a napi, negyedéves vagy akár az éves hozamok nyomon követésének – hívta fel lapunk figyelmét az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) még 2018 júliusában, egy olyan időszakban, amikor átmenetileg ugyancsak nagy mínuszokat mutattak a rövid távú hozamok, még ha nem is akkorákat, mint most. Nem véletlen, hogy a jogszabályok a pénztáraknak 10, 15 éves időtávú hozamok bemutatását írják, azok adnak ugyanis pontosabb képet a befektetések alakulásáról.
Az önkéntes pénztárakban fialtatott vagyon évről évre nő, az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona 2019 harmadik negyedév végén 1425 milliárd forintra rúgott, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 7,1, az idei második negyedév végéhez viszonyítva pedig 2 százalékos többletnek felel meg. Az egy tagra jutó átlagvagyon meghaladta az 1,3 millió forintot, ez az öt évvel ezelőtti szinthez képest 47 százalékos emelkedésnek felel meg.
A mostani negatív számlaegyenlegek kapcsán tehát nem szabad rémüldözni, hiszen a nyugdíjba vonulás a mintegy 1,1 millió pénztártag jelentős részénél még évekre, akár évtizedekre van.
A gazdaság nem úgy halad, ahogy illene.
