A Magyarország ellen folytatott deficiteljárás (EDP) kapcsán egyre több cikk foglalkozik a kettős mérce kérdésével: miközben a régebbi euróországok az elszálló hiányok ellenére is haladékot és mentőcsomagot kapnak, Magyarország a tavaly produkált 1,9 százalékos deficitadat ellenére is a szégyenpadon ücsörög. Ráadásul a Bizottság ugyan javította előrejelzését hazánkkal kapcsolatban, Olli Rehn pénzügyi biztos így sem nevezte meg Magyarországot azok között, akik kikerülhetnek az eljárásból.
Az Európai Bizottság magyar képviseltének vezetője, Szűcs Tamás egy konkrét cikk kapcsán írt levelet az egyik hazai napilapnak - az ügyben azonban a legérdekesebb, hogy a Bizottság először foglalkozik hivatalosan azzal, hogy megvédje saját álláspontját, miszerint szó sincs kettős mércéről. A levél végül nem jelent meg, csak utóbb a magyar képviselet honlapján. Nézzük, mit gondolnak Brüsszelben a kettős mércéről?
* prognózis (tavaszi jelentés)
Brüsszelt nem a felszín érdekli
|
| Varga Mihály és Orbán Viktor az MKIK korábbi rendezvényén: újabb csomagot kellett összeraknunk. |
Ahhoz, hogy egy tagállam kikerüljön az eljárásból, két dologra van szükség együttesen: a kitűzött határidőig az Eurostat 3 százalék alatti hiányt regisztrál és az Európai Bizottság prognózisa szerint a deficit tartósan e szint alatt is marad. A Bizottság, tavasszal, ősszel és télen ad ki előrejelzéseket, mindig az adott és a következő évre. Magyarország az elmúlt két évben teljesítette a hiánykritériumot, de a prognózisok miatt rendre elesett attól, hogy kikerüljön az eljárásból: a következő évre most is 3,4%-os hiányt várnak Brüsszelben. De hogy lehet, hogy Magyarország a szégyenpadon ül, amikor 2011-ben például többlettel zárt az államháztartás?
Szűcs felhívja rá a figyelmet, hogy EDP-eljárás jogi alapját jelentő stabilitási és növekedési paktumnak szerves része 2010 óta a tagállami kormányok által elfogadott szabálykönyv (Code of Conduct). Ebbe belekerült az a passzus, mely felmentést ad a tagállamoknak, hogyha mégsem sikerülne a referenciaszint alá vinni a deficitet, de erre csak akkor van lehetőség, ha a strukturális egyenleget adott ország a tanács által korábban javasolt mértékben képes csökkenteni (a másik, speciális kivételt lásd lenti, keretes írásunkban). A strukturális hiány a deficit egyszeri és ideiglenes intézkedések valamint a gazdasági ciklusok hatásaitól megtisztított értékét jelenti - vagyis azt mutatja meg, mennyire fenntartható a költségvetési politika.
| A strukturális hiányadatnál fontos megjegyezni, hogy számítása és definíciója sem egységes, így inkább a tendencia érdekes, nem a konkrét számok. A grafikonon így is jól látszik, hogy 2011-ben volt egy nagyobb lazítás, ezt szükségszerűen követte a tavalyi valós kiigazítás, ami a költségvetés alapfolyamatait is komolyan érintette már. |
Nem javítottunk, sőt
| A 3 százalék feletti hiányt - rögzített mértékig és határidőig - a Bizottság hajlamos nem figyelembe venni magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésekor, érvelésük szerint a bevezetés ugyanis többlet terhet ró egy állam költségvetésére, ami megnyomhatja a hiányt is, de hosszú távon javíthatja a költségvetési pozíciókat, csökkentve a társadalombiztosítás kiadásait. Málta például 2011-ig ezért kapott felmentést a Bizottságtól (2 éve sikerült amúgy 3 százalék alá vinni a deficitet, 2,8% lett). |
A 2009-es Magyarországnak szóló jelentésben 0,5 százalékos strukturális egyenlegjavítás szerepelt (ezt 2011-ig kellett volna realizálnunk), ehelyett 2010 és 2011 folyamán 2,75 százalékos egyenleg-romlás következett be. 2011-ben azonban többlettel zárt a költségvetés - miközben a strukturális egyenleg tovább romlott, hogy lehetséges ez? A válasz prózaian egyszerű: a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával a költségvetés a GDP közel 10%-ának megfelelő egyszeri, plusz forráshoz jutott, ami elfedte az államháztartási alapfolyamatok romlását. A bizottság magyar képviselete szerint ezek a számok alátámasztották azt, hogy a Bizottság már-már pénzügyi szankcióval sújtotta Magyarországot. Miközben más tagállamoknak is komoly fejtörést okozott a hiányszám tartása, ők képesek voltak javítani a strukturális egyenleget is. A strukturális egyenleg javulása esetén Brüsszel haladékot ad a tagállamoknak, illetve eltekinthet a pénzügyi szankciók alkalmazásától.
9 év után nehéz haladékot kapni
Az EDP-t olyan tagállamok ellen indítják meg, amelyek nem tudják tartani a maastrichti kritériumnak számító deficitszintet és/vagy nem tudnak biztosítékot felmutatni arra, hogy tartósan a GDP 3 százaléka alatt tudják tartani a hiányukat. Az eljárás megindítható eurótagországok ellen is, a legdurvább szankció a forrásbefagyasztás. Ehhez a 9 éve eljárás alatt lévő Magyarország állt eddig a legközelebb. Abban is rekorderek vagyunk, hogy csatlakozásunk óta eljárás alatt állunk, a 2004 óta csatlakozott tagállamok közül erre csak mi voltunk "képesek" (a 2007-ben csatlakozó Románia például épp most kerül ki az eljárásból). A pozícióinkat nyilván rontja, hogy 9 éve vergődünk az EDP-ben, a Bizottság számára nyilvánvalóan az is nehezen magyarázható lenne, ha éppen Budapest kapna könnyítést vagy haladékot a hiány tartására.
Hátrányban a keleti tagállamok a nyugdíjpénzek miatt
Brüsszeli források szerint ebbe a Bizottság 2010-ben, a kormányváltást követően sem ment bele (Budapest lazább deficitcélt akart volna kiharcolni magának). A Bizottság ugyanakkor elzárkózott attól is, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer fenntartásának költségeit kivegye az államadósság elszámolásból - ezzel amúgy épp a keleti tagállamokat "büntette". A magánnyugdíjpénztári rendszerbe irányított lakossági befizetéseket ugyanis a költségvetésben ellentételezni kell/kellett - emiatt emelheti a rendszer fenntartása az államadósságot (és a deficitet is) rövid távon. A nyugati tagállamokban nincs ilyen tőkefedezeti rendszer a társadalombiztosításban, a keleti országokban azonban ez nagy terhet ró a tagállamokra. A keleti tagok szerint az egyenlő mérce miatt a Bizottságnak figyelembe kellene venni ezt a különbséget, Brüsszel azonban ebbe nem ment bele (Magyarországon amúgy ezután döntött úgy a kormány, hogy államosítja a szektort).
A magyar fizetőeszköz összességében erősödött a héten. 
