Mind növekedését, mind az egy főre jutó GDP-t tekintve a vert mezőnyben, a lista utolsó traktusában teljesített a magyar gazdaság 2025-ben – írja reggeli vezetőcikkében laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
A cikk szerint a 2024-es 1,1 százalék után 2025-ben 1,5 százalékkal nőtt az Európai Unió GDP-je az Eurostat friss adatai szerint. A most is alacsony, de a tavalyelőttihez képest magasabb plusz egyértelműen a német gazdaság teljesítményének tudható be: ők kilábaltak a két éve tartó technikai recesszióból, ám a 0,2 százalékos plusz inkább nevezhető stagnálásnak, mint növekedésnek. Az unió másik nagy gazdasága, Franciaország a 2023-as és 2024-es 1-1 százalék fölötti növekedésénél gyengébben teljesített, a gallok GDP-je tavaly már csak 0,8 százalékkal bővült.
Magyarország 2025-ben a 27 tagállamból a csöppet sem dicsőséges 25. helyen zárt, vagy ha úgy tetszik, a harmadik leggyengébb teljesítményt nyújtotta az Európai Unió berkeiben.
Laptársunk kiemelte: a németeken kívül csak a finnek szintén 0,2 százalékos eredményét tudtuk felülmúlni.
Nem jött össze, amire Orbán Viktor vágyott
A cikk emlékeztetett, a miniszterelnök nagy reményekkel vágott neki 2025-nek, a repülőrajt és fantasztikus év kifejezések beivódtak a köztudatba, és az EU-s növekedés kétszeresét jósolta előre.
A miniszterelnöki vágyálmokkal ellentétben azonban mindössze negyedakkora növekedést ért el Magyarország, mint az uniós átlag. Az élen utcahosszal az egyébként meglehetősen hektikus teljesítményt nyújtó írek végeztek 12,3 százalékos bővüléssel, őket két pici uniós gazdaság, Málta és Ciprus követi 4, illetve 3,8 százalékos plusszal. A lengyelek zsinórban kettő, a horvátok három éve stabilan 3 százalék fölötti GDP-növekedést tudnak felmutatni, ők most 3,6, illetve 3,2 százalékos pluszt értek el. 3,1 százalékos bővüléssel a háromszázalékos határ fölött teljesített Bulgária is, akik már 2024-ben is 3,4 százalékkal növelték a GDP-jüket.
A román gazdaság 2024-ben 0,9, tavaly pedig 0,7 százalékkal bővült, azonban az ő kilátásaik az idei évre sokkal rosszabbak: az ország gazdasága strukturális gondokkal küzd, az államadósság és az államháztartási hiány is megugrott, ami miatt a kormányzat megszorításokra kényszerült, ez pedig idénre visszafogja majd a teljesítményüket – áll a cikkben.
Mi lett Ausztriával?
Másik „referenciaországunk”, Ausztria, akit 2030-ra utol szerettünk volna érni, talán még a magyarnál is jobban ki van téve a német gazdaságnak. A „sógorok” kétévnyi recesszió után 2025-ben egy halvány, 0,6 százalékos növekedést tudhatnak a magukénak. Ami még mindig másfélszer akkora, mint a magyar produktum.
Pedig 2030 egyre közeledik, az utolérés viszont nagyon nem sikerül. Az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország a 27 tagállam közül tavaly év végén is csupán hátulról a harmadik volt, fejenként 16 330 euró teljesítménnyel. Mögöttünk csak a két kelet-európai ország, Bulgária (11 710 euró/fő) és Románia (13 190 euró/fő) található – tette hozzá végül laptársunk.
Közel 10 százalékos a kisker-növekedés. 
