1p
Az államadósság, a GDP-arányos államadósság számítási módjáról beszéltek az ÁKK szakemberei, akik szerint az államadósságot kizárólag hosszabb távon és csak GDP-arányosan érdemes megítélni. Új lakossági állampapírt terveznek, amely még messze van a megvalósítástól, nem tűnik viszont jó ötletnek a két hetes kötvény bevezetése.

Új lakossági állampapír készül, de nem két hetes

Az ÁKK-nál terveznek új lakossági terméket, azonban még semmi sem biztos, jogszabály-változtatásra lehet szükség hozzá – mondta el Borbély László András, az ÁKK vérigazgató-helyettese újságírói kérdésekre válaszolva. A Kincstárhoz utalandó közalkalmazotti fizetések korábbi ötletéről elhangzott, nincs ilyen tervük, csak piaci megoldásokban gondolkodnak, és bármiféle kényszernek még a látszatát is el szeretnék kerülni.

Egy lehetőség lehet a kincstári állampapír-szolgáltatások továbbfejlesztésére a NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla), amely jól ki tudná elégíteni a nyugdíj-takarékosságra való igényt. Ezért a vezérigazgató kívánatosnak nevezte, hogy a NYESZ-t a Kincstárnál is lehessen vezetni. A NYESZ megtakarítások kifizetési oldalán azonban szerinte szükség lehet változtatásokra.

Az ÁSZ (Állami Számvevőszék) által felvetett ötletre, hogy kéthetes kötvényeket kéne kibocsátani, elmondta, kockázatosnak tartanák a hátralevő futamidő csökkentését. Ez nagyon megnövelné  megújítási igényt. Korábban éppen a túl rövid hátralevő állampapír-futamidőket érte sok bírálat. A kilencvenes években sokkal rosszabb volt a helyzet, egy időben csak rövid kincstárjegyeket lehetett eladni, szívós munkával, fokozatosan sikerült az akkori futamidő-csapdából kikerülnünk – mondta Borbély.

Magyarország GDP-arányos adóssága az EU átlaga alatti. Míg azonban az európai országok jelentős részének emelkedik az adósságszintje, addig Magyarország adósságpályája lassan csökken. A probléma az, hogy amikor az ország adósságát nézik, a régiós országokkal hasonlítják össze, ebben az összehasonlításban pedig rosszul állunk. Korábban még Ciprusnak is alacsonyabb volt az adóssága, mint nekünk – mondták el az Államadósság Kezelő Központ háttérbeszélgetésén.

Három éves átlagban kell csökkennie az adósságnak

Az államadósság maga nem az elsődleges kérdés, mint ahogy a magánszemély adósságánál is az a lényeg, hogy a fizetéséhez képest mi a helyzet. Az ország szintjén is az a fontos, hogy a megtermelt jövedelemhez, a GDP-hez (bruttó hazai termék) képest hogyan állunk. Ezért az adósság mérésére mindig a GDP-arányos adósságot használják, nem az abszolút számot, az úgynevezett nominális adósságot.

Az eurozóna tagországaira előírt Maastrichti Kritérium szerint az államadósság arányának a GDP 60 százaléka alatt kellene lennie, vagy legalább tartós csökkenést kell felmutatnia. A jelenlegi adósságválság keretében sok országban van 60 százalék felett az adósságszint, ezért egy 20 éves folyamatot határoztak meg, ahol három éves átlagban kell csökkennie az adósságnak. A magyar alaptörvény szerint pedig az adósságrátának a GDP 50 százaléka alatt kell lennie, vagy olyan költségvetést kell elfogadni, amely mellett csökken az adósság.

Az infláció is segíthet a hiány tartásában

A GDP-arányos adósság egy arányszám, egy tört, amelynek fent a számlálójában az adósság, a nevezőjében, alul a a GDP van. Az adósság eléggé ritkán csökken a világ országaiban nominálisan, de a mutató csökkenéséhez elég az is, ha a tört nevezője növekszik, azaz a GDP nő, illetve nagyobb mértékben nő, mint a számláló, tehát az adósság.

(Fotó: ÁKK)

A cél Magyarországon is az, hogy a GDP három százaléka alatt legyen a hiány, nem pedig az, hogy a nominális adósság csökkenjen. Ha például a hiány kicsivel három százalék alatti, de a GDP kissé nő, akkor csökkenő pályán maradhat az államadósság. (A GDP-változást, amit közzétesznek, inflációtól megtisztítva számolják, de a hiány lefaragásában az inflációs rész – a „GDP-deflátor” –, a pénzromlás is segít.)

Nem ritka a havi kiugrás

A GDP-arányos adósságráta 2011 óta trendjében csökken az országban, a nominális adósság pedig többé-kevésbé stagnál vagy enyhén nő. Ami azonban a havi adatokat illeti, azokból rendkívül nehéz bármiféle következtetést levonni, mert szinte véletlenszerűen is változnak. Az egyik hónapban jelentkező extrém kilengések általában a következő hónapban vagy hónapokban ellenkező irányú kilengéseket okoznak, és az árfolyamváltozásoknak is komoly befolyásoló szerepe lehet.

Még a negyedéves adatok is komoly ingadozást mutatnak, a folyamatok szempontjából nem feltétlenül lényegesek. Az államadósságot tehát kizárólag hosszabb távon, és csak GDP-arányosan érdemes megítélni. Nem havi szinten, nem is éves, hanem amint említettük, három éves távlatban kell tehát ezt a folyamatot megítélni.

Kell választani egy devizaárfolyamot a tervezéshez

Hosszabb távon a nominális adósság általában folyamatosan növekszik. Egyrészt ugyanis a költségvetés évről évre jelentkező hiányát finanszírozni kell. Másrészt az EU-transzferek ingadozása is ezt okozza. A devizaárfolyamok is befolyásolják, a KESZ-egyenleg (Kincstári Egységes Számla) is hat rá, ez utóbbi az állam szabad pénztartalékait jelenti.---- Amikor az adósság megugrása kedvező ----

A költségvetés tervezésekor a devizaárfolyamok hatását ki kell szűrni, nem lehet azzal számolni, hogy a forint erősödik vagy gyengül majd, inkább az a célravezető, hogy állandó árfolyammal számoljunk. Hiszen nem tudjuk például, milyen árfolyamok lesznek érvényben 2014-ben, így hogyan tervezzük a költségvetést – hangzott el. Közös nevezőt kell találni, ez lehet a legvalószínűbb forint/euró árfolyam, amelyet ki kell választani.

A nyugdíjpénztárak így hatottak

Tavaly mintegy 290, tavalyelőtt 311 forintos tényleges év végi euróárfolyammal tették közzé az államadósságot. Amikor tényekről van szó, akkor már a valós árfolyamokkal számolnak. Amikor ismert lesz a 2013 végi árfolyam, akkor azt használják majd. 2011-ben 1200 milliárd forintos volt az árfolyamveszteség a devizaadósságon, ez a GDP 3,2 százaléka. Ha nem lettek volna a nyugdíjpénztárak, komolyan megugrott volna az adósságráta – derült ki.

A devizaárfolyam-veszteség tehát 2011-ben komoly negatív hatással volt az adósságállományra, a nyugdíjvagyonból bevont állampapírok pedig ezt a hatást kompenzálták. Viszont 2012-ben azután jelentős árfolyamnyereség érte az adósságállományt a relatív forinterősödés miatt, és a nyugdíjvagyon értékesítéséből származó tőkenyereség finanszírozta az IMF-adósságlejárat egy részét.

A forint egyenletes, a deviza hektikus

Idén év elején jelentősen emelkedett a bruttó adósság, főleg új állampapír-kibocsátások miatt, amire a közelgő lejáratok miatt volt szükség. Az első negyedévben forintkötvények és a devizakötvények is komoly összértékben jártak, járnak le, ezeket finanszírozni kellett, lehetőleg az esedékesség előtt. Így megnövekedett a kibocsátott állampapír-állomány és vele az államadósság is (többek között az új dollárkötvénnyel), ami azonban később a lejáratokkor esedékes összegek kifizetésével csökken.

A forintlejáratokat általában egyenletes kibocsátások finanszírozzák, sok kis lépésben, hiszen hetente vannak kincstárjegy- és kéthetente államkötvény-aukciók. A devizalejáratokat azokban az esedékesség előtt akár hónapokkal korábban refinanszírozhatják, a piaci viszonyok függvényében. Így a devizaműveletek a devizaadósságban rendszerint nagy ingadozásokat okoznak.

Amikor az adósság megugrása kedvező jelenség

Látszólag paradox módon a nominális adósság megugrása – ez történt most februárban is – jót is jelenthet az ország számára. Jelentheti ugyanis azt, hogy a kedvező piaci körülményeknek köszönhetően nagy értékben sikerült devizakötvényeket kibocsátani, ami kiszámíthatóvá teszi az adósság, a lejáratok finanszírozását. Ha pedig a piacon azt látják, hogy az országnak nincsen égető szüksége a pénzre, akkor szívesebben adnak neki kölcsönt, így alacsonyabb hozammal, jobb feltételekkel lehet állampapírokat kibocsátani.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 18105 18000 18400 -0,33% 18070 18115 1 805 731 315 HUF 2024-09-10 15:22:45
MOL 2666 2640 2678 +1,29% 2654 2666 785 516 762 HUF 2024-09-10 15:22:46
MTELEKOM 1020 1016 1034 -0,58% 1018 1022 320 306 956 HUF 2024-09-10 15:16:42
RICHTER 10630 10550 10710 0,00% 10630 10660 761 443 370 HUF 2024-09-10 15:19:39
OPUS 460 458 461 -0,22% 458 459 83 237 804 HUF 2024-09-10 15:11:02
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Állampapír / Kötvény Vitték ezeket a banki papírokat, mint a cukrot!
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 10. 14:28
Erősödő befektetői igény és kiegyensúlyozott kockázati étvágy mellett zajlott kedden az MBH Jelzálogbank eredetileg 6 milliárd forint értékben meghirdetett jelzáloglevél-kibocsátása. Az aukción csaknem 14 milliárd forintos igény mutatkozott, amelyből a hitelintézet végül a maximálisan elfogadható 9 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat.
Állampapír / Kötvény Siessen, már nem sokáig lehet hét százalékos kamattal megvenni ezt az állampapírt!
Eidenpenz József | 2024. augusztus 13. 16:35
Új hároméves lakossági államkötvényt hoznak forgalomba a következő napokban a régi helyett, amelynek kamata alacsonyabb lesz. A különbség azonban nem igazán jelentős, és annyit estek mostanában az állampapírhozamok, hogy a változás akár nagyobb is lehetne. Az értékpapírt egyébként meglehetősen kedvelik a magánbefektetők, ez is lehet az oka annak, hogy visszafogták a kamatát.
Állampapír / Kötvény Ne törje a kobakját, melyik állampapírt válassza – gyűjtse őket!
Eidenpenz József | 2024. július 22. 05:40
Megállni látszik az idő, a forint sávozik, a kamatok és az infláció stagnál, az irányok nem világosak. Az egyik állampapír a magas inflációra, a másik a csökkenő kamatokra és alacsonyabb inflációra, a harmadik a forintgyengülésre, a negyedik a kamatemelkedésre gyógyír. De semmi akadálya, hogy többet is vásároljunk egyszerre.
Állampapír / Kötvény Melyik állampapír most a legjobb?
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 14:16
Az állampapírok várható kamata, hozama között jelenleg eléggé csekély a különbség, az inflációtól, kamatoktól és a forint árfolyamától is függ a megtérülés. Így egyes esetekben az egyik, máskor a másik előnyösebb. A kisbefektetők leginkább használt kriptovalutája pedig nem a bitcoin, nem is az ether, hanem a solana. Erről beszélt a Trend FM rádió reggeli műsorában Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa.
Állampapír / Kötvény Amikor az inflációkövető kötvény is csődöt mondhat
Privátbankár.hu | 2024. június 24. 16:01
A 2022-2023-as nagy inflációs sokk bebizonyította, hogy van, amikor az inflációkövető kötvény sem segít, ha túlságosan nagy késéssel kullog a pénzromlás után. De mi segíthet még pénzünk reálértékének megőrzésében? Miért csorognak lefelé a kriptovaluták, és miért nem valószínű, hogy nyáron csúcsot döntsenek? A Trend FM rádióban Eidenpenz Józsefet, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársát kérdezték.
Állampapír / Kötvény Itt az új állampapír, de érdemes egyáltalán vásárolni?
Eidenpenz József | 2024. május 31. 05:48
A jövő héttől új Magyar Állampapír Plusz-sorozatot lehet kapni, amelynek a legfőbb újdonsága elődjéhez képest a magasabb kamata. De milyen szituációkban érdemes ezt vásárolni, és mikor valamilyen másikat? A kép egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint korábban. Lehet, hogy akkor járunk a legjobban, ha ebből is veszünk egy kicsit, meg abból is.
Állampapír / Kötvény Marad a MÁP Plusz, de magasabb kamattal
Privátbankár.hu | 2024. május 28. 16:01
Június 3-tól megújult kondíciók mellett vásárolhatják meg a lakossági befektetők a Magyar Állampapír Pluszt, amely ötéves futamideje alatt évi 6,73 százalékos EHM-mel (egységesített értékpapír hozam mutató) kapható, ezzel párhuzamosan kivezetik az Egyéves Magyar Állampapírt.
Állampapír / Kötvény Állampapír helyett ETF-et is lehet vásárolni
Privátbankár.hu | 2024. május 13. 17:05
A hagyományos állampapírok és befektetési alapok egyik alternatívája lehet a tőzsdén kereskedett alap, amelyekből hatalmas választék áll rendelkezésre Nyugat-Európában, köztük alacsony kockázatú kötvényalapokból is. Ha valaki nem mer nagyot kockáztatni a kriptovalutapiacon, de mégis érdekli, akkor játszhat ingyenes játékokat, feltöltheti művészi fotóit, játszva tanulhat.
Állampapír / Kötvény Felejtsd el a múltat, ha állampapírról van szó
Eidenpenz József | 2024. április 29. 14:55
Lenne három alternatíva is, de… Hiába volt magasabb az állampapírok kamata régebben, ha egyszer most nincs jobb ezeknél, mert vagy az adó, vagy a kockázatok nyomják agyon a lehetséges versenytársakat. A kriptovaluták egyre inkább egy új eszközosztályt jelentek a befektetések világában. Erről beszélt a Trend FM reggeli műsorában Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa.
Állampapír / Kötvény Van-e alternatívája a lakossági állampapírnak?
Eidenpenz József | 2024. április 29. 05:39
Banki kötvények kontra lakossági állampapírok – vannak, akik rá tudnak ígérni az államilag támogatott magas kamatokra? De mennyi marad abból adók levonása után? Hogyan kerülhető el az adó? Mennyivel nagyobb a banki kötvények kockázata, mint az állampapíroké?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG