Tavaly novemberben megindult a roham az amerikai repülőjegyekért. A beutazási korlátozások enyhítésének bejelentésére soha nem látott mennyiségben vettek repjegyet turisták és rokonok amerikai célpontokra. Ez meg is látszott a statisztikákban is. Az USA-ba utazók száma tavaly már meghaladta a 22 milliót - ez azonban éppen negyede a 2019-es szintnek. A beutazók számának drámai visszaesését némiképpen ellensúlyozta a belső turizmus - hiszen az amerikaiak döntő többsége is inkább otthon maradt a járványhelyzet miatt.
A legfrissebb előrejelzések szerint legkorábban 2025-re éri utol magát az Egyesült Államok turisztikai ipara. Az Egyesült Államok legnagyobb idegenforgalmi szakvására , az IPW tegnap befejeződött be a floridai Orlandoban. Ezen ugyan már 1200 vásárló vagyis utazási iroda jelent meg a világ minden tájáról ( 3000 eladó mellett!) , de a pandémia és a gazdasági válság miatt mindenki óvatos - főleg a turisták.
A csúcsévet jelentő 2019-ben 79,4 millióan érkeztek az USA-ba, egy évre rá 19,2 millióan, tavaly már annak ellenére nőtt az ide látogatók száma - 22,1 millióra - hogy a beutazási korlátozások még novemberig életben voltak. (Európából például praktikusan lehetetlen volt az USA-ba utazni ezért aki nagyon akart az Mexikón keresztül tett egy kitérőt Amerika felé.)
Nem könnyű azonban most sem a beutazás: a teljes oltottságot bizonyító dokumentum és negatív teszt mellé egy háromoldalas nyilatkozatot is ki kell tölteni - és mindezeket alaposan ellenőrzik is. Az Európából közlekedő repülőgépek ennek megfelelően félházzal üzemelnek, bevándorlási tisztviselő előtt sem kígyóznak hosszú sorok ami jól mutatja, hogy messze van még a három évvel ezelőtti rekord. Az USA turisztikai iparágának vezetői - köztük az US Travel Association idén leköszönő elnöke Roger Dow - optimisták szerintük már 2025 előtt elérik a 2019-es szintet, sőt az évtized végéig a 90 millió beutazót jelentő “álomhatárt”.
Hiányos a lista
A most is érvényben levő szigorú beutazási szabályok miatt az elmúlt két évben alaposan átalakult a legjelentősebb küldő országok rangsora is. Ugyan az élen továbbra is Mexikó, Kanada áll - éppen úgy mint 2019-ben - de a 2021-es rangsorról már olyan “nagyágyúk” hiányoznak, mint Kína, Dél-Korea és Japán. (Érdekes, hogy az elősk között továbbra is ott van Nagy-Britannia.) Ezekből az országokból ugyanis gyakorlatilag megszűnt a beutazó turizmus. Az elektronikus vízummal (ESTA) rendelkező országok mellett egy sor nagy beutaztató ország van, ahol hagyományos vízumot kell kérni. Ez pedig roppant időigényes: Argetinában például több mint egy évet kell várni egy vízumra!
A magyar beutazók számát egyelőre még nem közölték - a válság előtt évente 80 ezer körül volt a turisták és az üzleti úton levők száma.
A magyarok számára most különösképpen nem vonzó az USA. Az erős dollár - és ehhez mérten nagyon gyenge forint valamint az ottani magas infláció ugyanis nagyon megdrágította az amerikai vakációt. A szállodaárak, az éttermek és az autókölcsönzők tarifái alig egy év alatt emelkedtek jelentősen, arról nem is beszélve, hogy az üzemanyagárak is az egekben vannak- egy gallon (kb. 4,5 liter) benzint ma közel 5 dollárért lehet tankolni, ami az ittenieket is sokkolja. Márpedig az USA-ban a közlekedés elképzelhetetlen autó nélkül.
A közkedvelt floridai parkokba (Disney, Universal, SeaWorld) a napi belépőjegy felnőtteknek 130 dollár, de ha valaki igénybe akarja venni a “gyorsítósávot” annak még 250 dollárt kell leszurkolnia a pénztárnál - igaz, így elkerülheti a sorbanállásokat.
Ember nincs, infrastruktúra van
A pandémia hónapjaiban ott is százezrek hagyták ott a szállodákat és éttermeket, aminek következtében égető a munkaerőhiány lépett fel a turisztikai szektorban is. Várni kell ezért az éttermekben, nincs elég munkaerő a hotelekben, sőt a strandok egy része azért nem tud megnyitni, mert nem találnak life - guardot, azaz magyarul úszómestert még óránként 15 dolláros bérért sem. Floridában például az éttermek egy része azért nem tud telt házzal üzemelni, mert nincs aki megfőzze és kivigye az ételeket - igaz a felszolgálóknak fizetett 8, illetve a szakácsoknak juttatott 15 dollár nagyon kevés, magyar szemmel is.
A US. Travel Association és az amerikai turisztikai célpontokat népszerűsítő Brand USA vezetői mindezek ellenére változatlanul optimisták. Úgy tűnik ugyanis, hogy a Biden kormányzat is megértette az iparág “panaszát” és segítőkezet nyújt a turizmusnak. Első lépésként a közelmúltban 250 millió dolláros gyorssegélyt adtak a Brand USA szervezetnek, és ezzel egyidőben hét évvel meghosszabbították a szervezet mandátumát - és költségvetési támogatását. Zavartalanul folynak az infrastrukturális fejlesztések is. Egy sor repteret korszerűsítenek és bővítenek - így például megújul Orlando, a JFK és Newark repülőtere is. Épülnek a gyorsvasutak és felpörögtek az autópálya-korszerűsítések is. A közösségi közlekedés fejlesztésére Kaliforniában és Floridában dollármilliárdokat fordítanak - jórészt magántőke bevonásával. Megértették ugyanis, hogy nem elég szállodákat építeni - valahogy el is kell juttatni a turistákat oda…
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
