Idén januárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 11,0 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése bővült: az épületeké 10,0, az egyéb építményeké 12,8 százalékkal – közölte kedden a KSH.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a decemberihez mérten 7,4 százalékkal nőtt, januárban 32,8 százalékkal haladta meg a 2020. májusi mélypontot. Komoly fegyvertény, hogy mindhárom építőipari ágazat termelése emelkedett: az épületek építésében 21,4, az egyéb építmények építésében 15,3, a speciális szaképítésben 3,1 százalékos volt a növekedés.
Ellentmondásos viszont az új szerződések volumenére vonatkozó adat: a teljes, mind ágazat számait bemutató érték 8 százalékos növekedést jelez, ám ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké viszont 326,9 százalékkal nagyobb volt a 2020. januári, alacsony bázisnál.
Az előbbi adatsorból az épületek építése az érdekesebb, az a visszaesés ugyanis főleg a lakáspiac és a kereskedelmi ingatlanpiac (irodaházak, raktárak, üzletközpontok) csökkenésének bizonyítéka. Főleg akkor, ha megnézzük az előző három-négy havi statisztikákat, ahol szintén nagy mínuszok voltak az előző év azonos időszakához képest.
A január végi szerződésállomány – ami egy pillanatnyi érték – 11,5 százalékkal haladta meg a 2020. januárit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 27,0 százalékkal, az egyéb építményeké 2,2 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Mindkét kategóriában magasabb számokra lehet számítani a tavaszi hónapokban, hiszen a viszonyítási alap éppen a járvány első hullámára és az erős korlátozásokra esik.
Az ágazatban megismétlődik a járvány előtti súlyos szakemberhiány. A jelentősebb ingatlanfejlesztők folyamatosan lekötik a nagyobb kivitelezői kapacitásokat, így a közepes és még inkább a kis cégek nehezen találnak minőségi munkaerőt. Erre már több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet, hozzátéve: a külföldre való visszaáramlásuk is megállíthatatlannak tűnik. A fenti grafikonon látható munkadíjnövekedés szintén folytatódik, idén várhatóan legalább olyan mértékű lesz, mint tavaly. A talpraálláshoz javítani kellene a kivitelező cégek szervezettségén, sokkal gyorsabban kellene haladni a digitalizációban is.
Fontos megjegyezni, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már tavaly november végén figyelmeztetett: fel kellene pörgetni az építési célú állami és önkormányzati közbeszerzéseket, mert a magán szektor megrendelései önmagukban nem képesek eltartani az ágazatot. Korábban a teljes rendelésállományban éveken keresztül 55-65 százalékot tett ki a közcélú építkezés.
A szövetség kifogásolta, hogy nem folyik elegendő műszaki előkészítés a 2021-ben megindítható állami/önkormányzati projektek esetében, ami járvány esetén is nagy volumenben végezhető lenne, így az év eleji élénkítés is csak késedelemmel indítható. Az idei folyamatokból egyelőre az látszik, hogy beigazolódik az ÉVOSZ jóslata, a járvány ugyanis szinte mindent felülírt, az önkormányzatok java része egyelőre sok hónappal elnapolta vagy teljesen lemondta beruházásait, mert minden erejével a működési költségek kigazdálkodására összpontosít. Az állami megrendelések pedig csak az uniós források beérkezése után tudnak nagyobb sebességre váltani, bár az is biztos, hogy nem fogják elérni a 2014-2020 közötti szinteket.
Az EU külügyi főképviselője arról is beszélt, hogy szerinte a magyar kormány vétója nem hoz szavazatokat. 
