Több ezer nyugdíjas dolgozik a kereskedelemben vagy takarítóként

Több mint két éve, 2017. július 1-jétől van mód Magyarországon közérdekű nyugdíjas szövetkezetet létrehozni, akkor lépett életbe az ezen új formát megalkotó törvény. Alapvetően azzal a céllal, hogy – mint a jogszabály indoklásában olvasható – „a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa”.

Eddig mintegy 150 ilyen szövetkezetet jegyeztek be országszerte – közölte az Mfor.hu érdeklődésére Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége alelnöke. Bár a szövetségnek jelenleg 18 tagja van, a kötelékükbe tartozó szövetkezetek létszáma meghaladja a 10 ezer főt, s az alelnök szerint a többi nyugdíjas szövetkezet is legalább ennyi tagot tömörít.

A nyugdíjasok 5,5 százaléka dolgozik

A KSH 2018-as adatai alapján 2,6 millió fő részesült nyugdíjban és egyéb ellátásban, 5,5 százalékuk, mintegy 130 ezer fő van jelen aktívan a munkaerőpiacon. A tavalyi volt az első teljes év a szövetkezetek életében, tehát garantált ennek az adatnak a növekedése – bizakodik Dolgos Attila.

Természetesen vannak olyan szövetkezetek, amelyek egészen kicsik, s vannak, amelyek regionálisak, ahogy országos lefedettséggel rendelkezők is. Az utóbbiak létszáma a legnagyobb, ezek a Proaktív, a Szomszédok és a Nyugdíj-kiegészítés KNYSZ.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a Polgári Törvénykönyv szerint legalább hét, öregségi nyugdíjban részesülő személy hozhat létre a szövetkezet alapszabályának elfogadásával. Az általános szövetkezeti szabályoktól eltérően a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja csak természetes személy lehet, aki vállalja a személyes közreműködést. A tagok legalább 90 százalékának öregségi nyugdíjban részesülőnek kell lennie.

Szövetkezeten keresztül jobban megéri a munka

Az adószabályok év eleji változása értelmében mindegy, hogy egy nyugdíjas munkaviszonyban vagy szövetkezeti jogviszonyban vállal munkát, már csak 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. A szövetkezeti tagok nem munkabért kapnak, hanem szövetkezeti tagi jövedelmet, hiszen nem munkaviszonyban foglalkoztatják őket a szövetkezetek.

Ám nem igazán ebben rejlik a szövetkezetek előnye Dolgos Attila szerint, hanem abban, hogy a nyugdíjasoknak rugalmas, a saját időbeosztásuknak és kompetenciájuknak megfelelő lehetőséget biztosítanak. Továbbá olyan szociális teret is létrehoznak számukra, ahol új kapcsolatokat építhetnek és számukra érdekes programokon vehetnek rész a közösségi alap segítségével. A vállalkozások számára pedig azért segítség, mert egyebek mellett rengeteg adminisztrációt, toborzást, szervezést, bejelentési kötelezettséget átvállalnak a szövetkezetek. Illetve olyan adatbázisból dolgoznak már, ahol bármilyen igényre van megoldás.

Egy közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. Alapvetően kis- és középvállalkozásokban dolgoznak a nyugdíjas szövetkezetek és tagjaik, míg a nagyobb cégek közül a kereskedelemben tevékenykedők a főbb partnereik. A kereskedelmi és takarító feladatokat ellátó cégek előszeretettel választják ezt az atipikus foglakoztatási formát, sajátos időbeosztásuk és magas munkaerőigényük miatt. De szinte minden szektorban jött létre olyan szövetkezet is, amely az informatikára specializálódott. Sokan betanított, könnyű fizikai munkát végeznek, a kereskedelemtől kezdve a vendéglátásig, de nem kevesen szakmunkások is. Jelentős számban vannak, akik a szakmájuknak, végzettségüknek megfelelő rugalmas szövetkezeti lehetőséget tudnak választani.

Több szünet jár az időseknek a munka során

A szövetkezetek általában nem teljesítenek éjszaka, délelőtt vagy délután dolgoznak. A törvény szerint egyénként az időskorú tag munkája során jogosult napi 20 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 6 órát meghaladja, illetve további napi 45 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 9 órát meghaladja. Emellett pedig, ha az időskorú tag két egymást követő napon is munkát végez, a két munkanap között legalább 11 óra pihenőidőnek kell eltelnie.

A legtöbben a budapesti régióban létesítenek nyugdíjas szövetkezeti tagságot, de az Észak- és Közép- Dunántúlon, Dél-, illetve Nyugat-Magyarországon is sokan állnak össze. A megyeszékhelyeken több szövetkezeti iroda is felkereshető. A kisebb városokban is megtalálhatók a nyugdíjas szövetkezetek, igaz, jellemzően időszakos nyitva tartással.  

"A szövetkezetek számából is látszik, hogy a lehetőség jó. A szövetkezetek partnereitől is pozitív visszajelzés érkezik. Természetesen, nem kizárólag ez a rugalmas forma fogja megoldani a munkaerőpiaci problémákat, de hathatós segítséget jelent" – értékelt az érdekvédelmi szövetség alelnöke.