|
| (Fotó: depositphotos.com) |
A tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt garantált ágazati bérminimum jöhet a turizmusban jövőre: a mindenkori szakmunkás-minimálbérnél várhatóan több tízezer forinttal magasabb alapösszeg bevezetését a munkaadók kezdeményeznék, akik ágazati kollektív szerződésben állapodnának meg az év végéig - értesült a Magyar Nemzet iparági forrásokból.
A szombati lapszámban azt írták, hogy más iparágakból is elcsábíthatja a munkavállalókat a kötelező legkisebb kereset növelése.
Az önként vállalt alapbéremeléssel vonzóbbá tennék a turizmust a munkaerőpiacon más, hasonlóan magas élőmunka igényű iparágaknál, egyúttal az is várható, hogy tovább tisztul a szürkezónába nyúló foglalkoztatási terület - vélekedett az újság.
A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjai állapítanának meg 2020-tól a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén a kormány által a versenyszférában évről évre meghatározott szakmunkás-bérminimumnál jelentősen magasabb garantált ágazati minimálbért. Várhatóan ősszel kezdődik az erről szóló egyeztetés.
Amennyiben az év végéig döntés születik, a 2001 óta érvényben lévő ágazati kollektív szerződés kibővítésével rögzítenék a garantált bérkiegészítést.
Garantált ágazati bérminimum megállapítására eddig egyetlen nemzetgazdasági szektorban sem volt példa.
400 ezer embert érint
A statisztikák szerint több mint 400 ezer ember dolgozik a magyarországi turizmusban. A közvetlen és közvetett hatásokat összesítve a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,2 százalékát adja az ágazat.
Idén a garantált bérminimum összege bruttó 195 ezer forint, amely nettóban mintegy 130 ezer. A vonatkozó kormányrendelet szerint jövőre január 1-jétől az újabb 8 százalékos béremelésnek köszönhetően a szakmunkás-minimálbér bruttó összege csaknem 211 ezer forintra emelkedik a versenyszférában.
A turizmusban kötelezően fizetendő legkisebb bér tehát ennél magasabb lehet, ami vonzóbbá teszi majd az idén áprilisban 239 ezer forintos átlagkeresetet biztosító munkahelyeket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén - írta a Magyar Nemzet.
A lap információi szerint a piaci szereplők a keresetek vonzóbbá tételével javítanák a tisztességesen adót fizető cégek versenyképességét, segítenék azokat a munkaerőért folytatott harcban, vállalva a magasabb fizetésekkel járó költségvetési kiadásokat is.
30 százalékos munkaerőhiány
A nyári idény elején minden korábbinál jobban láthatóvá vált a már évek óta jellemző, mintegy 30 százalékosra becsült munkaerőhiány. A szezonális munkavállalók foglalkoztatása mellett azonban hosszú távú megoldásra van szükség, amely ezen a pályán tartja, sőt várhatóan más területekről is a turizmusba vonzza a dolgozókat.
Ehhez a piac tisztulása is elengedhetetlen, hiszen a szürke- és feketezónában működő szolgáltatók versenyelőnyben vannak, mivel a jogkövető munkáltatók nem tudnak akkora nettó béreket kigazdálkodni, mint amekkorákat a bejelentés nélkül foglalkoztatottak kapnak.
A fehérítésben nagy szerepet játszik majd, hogy a következő évtől már minden szálláshely-szolgáltatónak le kell jelentenie valós idejű forgalmát a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak - olvasható a Magyar Nemzetben.
További cikkek a témában:
"Négyszázezer forintért sem jön senki" - leteperi a munkaerőhiány a Balatont >>>
Bruttó 400 ezret is megkereshetnek a diákmunkások idén nyáron a Balatonon >>>
A japán gazdaság növekedés éves szinten 1,1 százalékkal volt a június végével záródott három hónapban. 
