„Mintegy 40-50 ezer ember hiányzik a vendéglátásból, a kiesett munkaerő nagy része pályaelhagyó” - mondta el a Napi.hu-nak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, aki hozzátette, hogy néhányan visszatértek azok közül, akik a járvány miatt más munkahelyet kerestek, de a többségük - ha kevesebb pénzért is -, inkább a biztosabb munkaköröket választotta.
A KSH adatai szerint 2019-ben több mint 193 ezren dolgoztak a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, már 2020 végére ez a szám 177 ezer alá esett. A munkaerőhiány pedig szinte biztosan romlott a szektorban, amit jól mutatott, hogy a nyári csúcsidőben a főbb turisztikai célpontok környékén tele voltak meghirdetett állásokkal a toborzóportálok, a legtöbb munkáltató - legyen az szállodás vagy éttermi dolgozó - arra panaszkodott, hogy alig talál embert, míg a megmaradt vendéglátósok a hosszú műszakok miatt emeltek szót.
A legtöbben a kereskedelem és az építőipar felé léptek tovább, sokan még a kevesebb fizetést is vállalták a biztosabb megélhetésért cserébe. A munkaerőhiányon egyértelműen a pénz segíthet: jelentős béremelésekre van szükség az ágazatban. "Nincsenek egyszerű helyzetben a talpon maradt vendéglátósok, mert az energiaköltségek most emelkednek, míg az alapanyagoknál már eddig 15-20 százalékos, egyes termékeknél akár ennél nagyobb drágulást is tapasztalhattak" - magyarázta a szakember, aki szerint így áremelésekre számíthatnak a vendégek az éttermekben. Ráadásul a megmaradt munkaerő is tisztában van a munkaerőhiánnyal, így bátrabbak a bértárgyalásokon is.
Már a nyár is nagyon nehéz volt a szakemberek hiánya miatt: akkor még sok üzlet zárva volt, és a szállodák sem nyitottak ki, ennek ellenére, sokszor irreális bérkövetelések is megjelentek. Kovács László ennek ellenére bizakodó. „Bízunk benne, hogy már nem lesznek olyan lezárások és korlátozások, amik miatt félni kellene, és reméljük, hogy a vendéglátás hamarosan visszaszerzi régi vonzerejét és újra biztos jövőképet tud mutatni.”
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
