Augusztusban 115 622 magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott Ausztriában a Sozialvesicherung.at adatai szerint, ami egy hónap alatt 1174, egy év alatt pedig 7984 fős növekedést jelent. Valamint újabb történelmi rekord, legalábbis a 2021 óta vezetett, tíz éves adatsor alapján.
Lassan utolérjük a németeket
Egy hónap alatt is a magyarok száma nőtt legjobban, és egy éves visszatekintésben is. Utánunk jönnek a románok 6700, az ukránok 6200 és a horvátok 5500 fős létszámnövekedéssel. Ezzel egyre közelebb kerülünk a legnépesebb munkavállalói csoporthoz, a németekhez, akik 118 089-en voltak.
A többi ország pedig nagyon messze áll a két csúcstartótól, a románok csak alig 79 ezren, a törökök mintegy 63 ezren, a horvátok 52 ezren vannak. (Az összes, a volt Jugoszlávia utódállamaiból érkezett alkalmazott létszáma azonban összevonva szintén nőtt az utóbbi időben, összesen 210 700-an voltak állásban a régóiból.)
Egyre kevesebb az osztrák
A teljes osztrák munkaerőpiacon egyébként 3,961 millióan dolgoztak, és egy hónap alatt kissé visszaesett a betöltött állások száma, 8565 fővel. Egy év alatt viszont 70 537 fős növekedést regisztráltak. Ez utóbbiból az osztrákok csak 791 fővel képviseltették magukat, a külföldiek 69 746 fős pluszával szemben.
Ez a tendencia már régen tart, az osztrák munkaerőpiac bővül, de szinte csak a külföldieknek köszönhetően. Hiszen az elöregedő osztrák társadalomban stagnál vagy csökken a dolgozók számra.
Hol dolgoznak a magyarok?
A statisztika szerint is logikus módon a Magyarországhoz legközelebb eső tartományokban dolgozik a legtöbb hazánkfia, úgymint Bécsben (19 973), Alsó-Ausztriában (21 123) és Burgenlandban (21 530). Jelentősebb még a jelenlétük Felső-Ausztriában (15 024) és Stájerországban (13 990) is.
Az ORF adatai szerint a magyarok legnagyobb foglalkoztatója továbbra is a turizmus.
Júliusban 25 705 magyarnak adott munkát. Az árutermelő szektorban 17 183-an, autókereskedőként vagy szerelőként pedig 16 440-en álltak alkalmazásban júliusban.
Megállt az ukránok bejövetele?
Némileg meglepő módon a foglalkoztatott ukránok száma alig nőtt a nyár utolsó hónapjában, csak 57 fővel lettek többen, így 12 857-en voltak. Külföldi híradások szerint mára sok menekült visszatért hazájába, vagy erre készül, ez lehet az egyik ok. Egy másik, hogy akik németül tudtak, már korábban elhelyezkedtek, akik pedig nem, azok még nem tudtak megtanulni ilyen gyorsan.
De ezek csak feltételezések. Az összes, Ukrajnából más országba menekült személyek száma ugyanis az ENSZ-statisztika szerint töretlenül növekszik, szeptember 20-ig 12,66 millióra nőtt. Ausztriában júliusi adatok szerint 78 ezer ukrán menekültet regisztráltak, mintegy 70 százalékuk nő volt.
Drámai munkaerőhiány Ausztriában
A foglalkoztatottak növekvő száma ellenére súlyos munkaerőhiányról beszélnek Ausztriában. A Wiener Zeitung például arról ír, hogyan, milyen stratégiákkal lehet a vállalatoknál a munkaerőhiányt könnyebben betölteni külföldi szakképzett munkaerővel.
A szakképzett munkaerő hiánya egyes ágazatokban drámai méreteket öltött. A képzett harmadik országbeli állampolgárok alkalmazása hatékony módja lehet az osztrák vállalatoknak a potenciális pályázók körének bővítésére – írják.
Eszerint nemcsak a nagy, nemzetközi orientációjú vállalatoknak van esélyük arra, hogy könnyebben találjanak új munkatársakat, hanem a kisebbeknek is – nyugtatják a vállalkozókat. Sok osztrák vállalatot gyakran elriasztanak a bürokratikus akadályok vagy a jogi követelmények.
A szakképzett munkaerő tartós és nagyszabású hiánya miatt a szövetségi kormány az elmúlt években számos intézkedést tett a külföldi szakképzett munkavállalók belépésének könnyítésére. Például a hiányszakmák listája bővült, és nemrég fogadták el a külföldiek foglalkoztatásáról és tartózkodásáról szóló törvény reformját.
Nagyon sok szakmunkástanuló kellene
Az Ibw osztrák kutatóintézet felméréséből kiderül, hogy Ausztriában a vállalatok 87 százalékát sújtja a szakképzett munkaerő hiánya, 44 százalékuknál pedig a helyzet kifejezetten súlyos. Különösen nagy a hiány van a szakmunkásképzőt végzettekből. A szakképzett munkaerő becsült deficitje 2021-ben 221 ezer fő volt. A felmérés időpontjában, 2022 tavaszán ez már mintegy 272 000 főre becsülhető. Ez Ausztriában minden idők legmagasabb szintje. Különösen érintett az ipar, az idegenforgalom, a közlekedés és a kereskedelem, kézműipar.
Alighanem jól jellemzi az osztrák helyzetet, hogy a szakmunkáshiányról író kutatóintézet honlapján az első négyből kettő bejegyzés a saját álláshirdetésük. Még a munkaerő-kutatóknak sincs elég munkaerejük.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
