|
| Kétszázzal. |
Jelentősen, 5557 fővel 98 412-re emelkedett decemberben az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma. Ez a legnagyobb növekedés, egyik ország sem ért minket utol ebben a hónapban. Sok ország polgárai még kevesebben is lettek, jelentősebb mértékben a német (+3500 fő) és a horvát (+1500) dolgozók létszáma bővült.
Az egész osztrák munkaerő-piac mintegy 23 400 fővel csökkent ugyan, de év/év alapon 43 500 új munkahely keletkezett. Ennek túlnyomó részét, 42 200 munkahelyet külföldiekkel töltöttek fel. Ezen belül is 32 200 volt az Európából érkezettek száma.
A magyar alkalmazottak bővülése egy év alatt, decembertől decemberig 4102 fő volt. Ez hosszabb távra tekintve nem túl magas szám ugyan, de az utóbbi hónapokhoz képest határozott növekedés. (Második ábra.) Mostanában a hazai munkaerő kivándorlásának legalábbis az üteme sokat csökkent Ausztria felé, vagyis lassult a magyarok számának növekedése szomszédainknál. Azért a trend változatlanul emelkedő. (Első ábra).
Egy szezon, vagy két szezon
Ami a többi országot illeti, a harmadik és negyedik ábrán jól megfigyelhető, hogy egyes országok dolgozói évi kétszeri szezonra számíthatnak. A magyar és német dolgozók száma télen és nyáron is megugrik, ez vélhetően a turizmus miatt van így. Ott ugyanis a nyári szabadságok és a téli síszezon is munkaalkalmat jelent. (Az európai sípályák ugyanakkor válságban vannak a felmelegedés miatt, erről itt írtunk.)
|
| 1. ábra |
Más országoknál, mint Lengyelország, Szerbia vagy Románia, évi egyszeri szezont látunk tavasztól őszig, és november-decemberben esik vissza nagyon a foglalkoztatottak száma. Ez vélhetően olyan ágazatok miatt lehet, mint az építőipar és a mezőgazdaság, ahol télen sokkal kisebb, időnként nulla az aktivitás.
Tanakodnak az osztrákok
Az osztrák Der Standard arról tudósított, hogy a volt szocialista országokból milliók vándoroltak Nyugatra, ezért erős a munkaerő-hiány ezeken a területeken. Ez felhajtja a béreket, különböző országokban 4-10 százalékkal is emelkedtek tavaly a reáljövedelmek (Románia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia).
|
| 2. ábra |
Mit jelent ez számunkra? – kérdezik egymástól az osztrákok. Egyrészt ők nagybefektetők a térségben, számos kereskedelmi vagy pénzügyi vállalkozás tulajdonosai, ami szép osztalékokkal kecsegtet. Másrészt viszont a nagy kérdés, hogyan hat mindez a migrációs folyamatokra. “Az utóbbi években százezrek érkeztek Magyarországról, Romániából és Szlovákiából az osztrák építőiparba, turizmusba és kiskereskedelembe. A jövőben kevesebben jönnek majd?”
Még mindig nagy a bérszakadék
Vasily Astrov, a bécsi Kelet-Európai Intézet (Wiiw) közgazdásza szerint igen, a Nyugatra tartó migráció csökkenni fog. Főleg a naponta ingázó dolgozók számára lesz vonzóbb, hogy otthon maradjanak. Ami persze súlyosbítani fogja a munkaerő-hiányt Ausztriában.
|
| 3. ábra |
De ellenérv is van: Az eddigi béremelkedések ellenére az átlagos órabér Ausztriában még mindig négyszerese annak, mint Magyarországon, Romániában vagy Lengyelországban. Valamint háromszorosa a cseh vagy a szlovák szintnek. Ezt a különbséget az árszínvonal, a megélhetési költségek különbsége sem nullázza le.
Tovább fejlesztik a vasutat
Az Ausztriában koalíciós partnerré vált Zöldek az ingázást is zöldíteni szeretnék, de igazából még nem tudni, hogy ez mivel jár majd. Drágább lesz-e autózni? Ami biztos, az az, hogy a vasutat viszont fejlesztik. Karácsony előtt már kaptak az ausztriai ingázók egy ajándékot, sűrítették az ingázó vonatokat, többek között a soproni vonalon is.
|
| 4. ábra |
Ezzel azonban nincs vége. Az osztrák vasút egy hír szerint 670 millió eurós fejlesztéseket tervez az idén Ausztria keleti részén. Többek között a Bécs és Bécsújhely közötti szakaszon is. Vasárnap egyébként Burgenland tartományban választásokat tartanak, a kampányban pedig komoly szerepet kapnak a közlekedési kérdések is.
Addig Ukrajnának kevesebb védelmi erőforrás jut. 
