Rengeteg új munkahely jött létre, de emelkedik az infláció is.

A szövetségi jegybank elnöke jelentős mértékű béremelkedésre számít a következő évben.

Ár-bér spirál - ez az, amit minden jegybank és kormány szívesen elkerülne, és ami egyre inkább fenyegeti a magyar gazdaságot. A szakértők a keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak, a növekvő bérköltségek pedig áremelésre késztetik a vállalkozásokat, amit a jelentős költségvetési kifizetésekkel támogatott fogyasztók el is fogadnak - ez pedig a fiskális és monetáris politika szigorítását követeli ki.

A szociális partnerek elfogadták az összeget, a garantált bérminimumot két lépésben emelnék a munkaadók. 

A harmadik negyedévben 1318 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1 184 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 harmadik negyedévéhez képest 4 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi 7,5 százalékkal.

Sikerült kiharcolni a kétszámjegyű emelést.

A magyar dolgozók száma megint eléggé megnőtt Ausztriában, miközben több más ország polgárai kevesebben lettek. Egyes kutatók a kelet-közép-európai országok bérnövekedése miatt a migráció lassulását várják, de ellenérvek is vannak. Leginkább az, hogy a bérszakadék még mindig óriási.

Nem sok jóval kecsegteti a nyugdíjasokat a közeljövő, hiszen a bérek és nyugdíjak közötti szakadék egyre csak mélyülni fog. Ennek következménye a legidősebb társadalmi réteg fokozatos, egyre nagyobb mértékű elszegényedése lesz.

Egyezségre juttott a vállalat vezetése és a szakszervezet.

Az elmúlt két évhez képest visszafogottabb a béremelések üteme a nagy boltos láncoknál.

A versenyszférában dolgozók számíthatnak erre.

Megegyeztek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével.

Négy év alatt 72 százalékkal emelik a közalkalmazottak, védőnők bérét.

Szépen nőnek a magyar fizetések, de ez csak arra elég, hogy faragjunk a hátrányunkból a többi visegrádi országhoz képest. Ha megnézzük a jövő évi költségvetési törvényekhez mellékelt előrejelzéseket, azt látjuk: még mindig lesz 10-30 százalékos lemaradásunk a következő parlamenti választásokra szövetségeseinkhez/versenytársainkhoz képest. A tervezettnél magasabb nettó béremelés viszont csak az adórendszer változtatásával képzelhető el.

Áprilisban igazán szépen nőttek a bérek, nem is lenne semmi gond a felzárkózással, ha közben a forint nem nyújtana gyászos teljesítményt. Abban bízhatunk, hogy a hazai valuta előbb-utóbb erőre kap, a béremelkedés pedig folytatódik az eddigi ütemben. Nézzük, hol tartunk most a felzárkózásban?

Ismét kétszámjegyű béremelkedésről adott jelentést a KSH, a bruttó átlagkeresetek 340 ezer forint fölött járnak.

Éves szinten 11,3 százalékkal kerestünk többet márciusban – közel a 350-es bruttó?

Egyszerű, gazdasági magyarázat is akad a kétharmadra.

Még az újépítésű lakások átadása sem fogja vissza az áremelkedést idén.

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kiscégek körében.

Szakértők szerint tovább nőhetnek a hazai bérek, de ehhez szükséges lenne néhány kormányzati intézkedés is.

Az olcsó távol-keleti és kelet-európai munkaerő alacsonyan tartotta a béreket évtizedek óta, de ennek vége: már Kínában is meredeken emelkednek a bérek. Erős munkaerő-hiány fenyeget, amivel vége szakadhat az alacsony bérnövekedésnek, de az alacsony inflációnak és kamatoknak is. A részvénytőzsdékre rossz idők jöhetnek.

Miután az utóbbi egy évben stabilan 10 százalék fölötti a bérek növekedése a KSH szerint, felmerül a kérdés, hogy meddig fenntartható ez, hisz a gazdaság közben csak 3 százalék körül növekszik, és mindenki tudja vagy sejti, hogy ez így akármeddig nem működhet, így mentek csődbe a görögök is. Szerencsére nálunk még van mozgástér, nézzük, mennyi.