Most is folynak a 2019. évi bértárgyalások, amelyek során az a tét, hogy milyen mértékben lehet további lendületet adni a hazai bérek emelkedésének. Közben egyértelművé vált, hogy a visegrádi országok között Magyarország az utolsó helyre került az átlagbéreket nézve. A Policy Agenda most azt vizsgálta meg, hogy a közvetlen versenytársaink jövő évi költségvetési törvényei mire engednek következtetni a „bérversenyt” illetően.
2017-ben Magyarország a Visegrádi-tagállamok között az utolsó helyen állt az átlagbérek nagyságát tekintve. A tavasszal benyújtott konvergenciaprogramok alapján 2021-re bár mérséklődhet majd a magyar bérhátrány, de érdemben egyik országot sem tudjuk megközelíteni.
A 2019. évi költségvetések kapcsán a Policy Agenda ismét megvizsgálta a bérek várható alakulását. A V4 országokban és Romániában az elsődleges kiindulópontok a költségvetéseket megalapozó előrejelzések voltak, amelyek részét képezik a költségvetési törvényjavaslatok indoklásának. (A jövő évi költségvetést még nem mindenhol fogadták el.)
Az adatok alapján 2018-ban a várakozások szerint Romániában lesz a legnagyobb a béremelkedés üteme. Ugyanakkor a magyar növekedési ütem jónak mondható, és ez mindenképpen azt jelenti, hogy csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk.
| 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | |||||
| bérek | infláció | bérek | infláció | bérek | infláció | bérek | infláció | |
| Csehország | 9,3 | 2,3 | 8,3 | 2,3 | 5,5 | 2,3 | 5,4 | 2,3 |
| Szlovákia | 6,2 | 2,6 | 6,3 | 2,5 | 6,2 | 2,5 | 5,4 | 2,5 |
| Lengyelország | 5,6 | 2,3 | 5,6 | 2,3 | 5,5 | 2,5 | 5,5 | 2,5 |
| Magyarország | 10,7 | 2,5 | 8,8 | 2,7 | 6,3 | 2,9 | 5,9 | 3,0 |
| Románia | 13,6 | 3,5 | 9,3 | 2,8 | 7,5 | 2,5 | 7,3 | 2,3 |
Az elkövetkező három évre vonatkozó prognózisok azonban már mérsékeltebb béremelési ütemet mutatnak Magyarországon is, mivel az idei 10% feletti mértékhez képest éves átlagban 7 százalékra fog csökkenni.
Mi lesz a bérekkel a következő választásokra?
Természetesen a legfőbb kérdés, hogy a negyedik Orbán-kormány bérek szempontjából hogyan zárja ezt a kormányzati ciklust. A tavalyi adatokat tekintve azt látjuk, hogy ha megvalósul a bruttó bérek emelkedése a vizsgált országok költségvetési törvényeiben rögzített módon, akkor folytatódni fog Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz.
Ugyanakkor ez annyit jelent, hogy az átlagfizetések mindegyik országban még mindig minimum 10%-kal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30%-os bruttó bérkülönbség.
Románia esetében nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérné a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett.
|
És mikor lesznek nálunk olyan bérek, mint Ausztriában? Az MNB friss Növekedési jelentésében megvizsgálták, hogy a magyar gazdasági teljesítmény mikor érheti el Ausztria szintjét. Ezen belül a bérek emelkedésére is adtak prognózist: úgy számoltak, ha a nettó fizetések megduplázódnak 2030-ig, akkor a magyar bérszínvonal bekerül az osztrák bérek 80-100 százalékos sávjába. Ez egyébként pusztán a nettó béreket vizsgálva nem jönne ki, ám a jegybank a két országban eltérő árszínvonalakat is figyelembe véve, vásárlóerő-paritáson vizsgálva írja, hogy a magyar bérek megduplázásával gyakorlatilag elérhetnénk az osztrák bérszínvonalat. A jelentésről itt írtunk bővebben >> |
Tervezésben nem vagyunk jók: a vártnál háromszor gyorsabban nőnek a bérek
Fontos aláhúzni, hogy az éves költségvetési tervek, és az abban foglalt béremelési „tervek” csak jelzésértékűek. Erre jó példa Magyarország esete, hiszen a 2015. évi költségvetés elfogadásakor a kormány azt az előrejelzést adta, hogy 2015-2018. között évi 2,7 százalékos lesz a béremelkedés üteme. Ezzel szemben mára a minimálbér kétszeri emelésének, és a munkaerőhiánynak köszönhetően kb. 8,5 százalék évenkénti emelkedés valósul meg - írja a Policy Agenda.
Az adórendszert muszáj lesz faragni, ha fel akarunk zárkózni
Az adatok azt mutatják, hogy jelen állapotában a magyar béremelkedési ütemezés kevés ahhoz, hogy a magyar bérek ne legyenek jelentősen kisebbek, mint közvetlen versenytársaink esetében. A különbség csökkenéséhez a most zajló bértárgyalásokon, és főleg az alacsonyabb növekedési ütemű 2020-2021-es években a tervezettnél magasabb nettó béremelés kell. Ehhez pedig az adórendszer változtatása szükséges - írja az elemzés.
A bértárgyalások még tartanak, de számok már szivárognak a jövőre adható minimális fizetésekről. Orbán Viktor Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt, egy lapinformáció szerint valóban ezek lehetnek a kormány számai.
A szakszervezetek mindenesetre kétszámjegyű béremelést követelnek, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Privátbankár.hu-n publikált cikkében azt írta: ez kizárólag akkor valósulhat meg, ha az elvonások, vagyis a munkaadókat és/vagy munkavállalókat terhelő közterhek tovább csökkennek, tehát akkor, ha több elkölthető pénzt hagynak a dolgozók zsebében.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
