Most is folynak a 2019. évi bértárgyalások, amelyek során az a tét, hogy milyen mértékben lehet további lendületet adni a hazai bérek emelkedésének. Közben egyértelművé vált, hogy a visegrádi országok között Magyarország az utolsó helyre került az átlagbéreket nézve. A Policy Agenda most azt vizsgálta meg, hogy a közvetlen versenytársaink jövő évi költségvetési törvényei mire engednek következtetni a „bérversenyt” illetően.

2017-ben Magyarország a Visegrádi-tagállamok között az utolsó helyen állt az átlagbérek nagyságát tekintve. A tavasszal benyújtott konvergenciaprogramok alapján 2021-re bár mérséklődhet majd a magyar bérhátrány, de érdemben egyik országot sem tudjuk megközelíteni.

A 2019. évi költségvetések kapcsán a Policy Agenda ismét megvizsgálta a bérek várható alakulását. A V4 országokban és Romániában az elsődleges kiindulópontok a költségvetéseket megalapozó előrejelzések voltak, amelyek részét képezik a költségvetési törvényjavaslatok indoklásának. (A jövő évi költségvetést még nem mindenhol fogadták el.)

Az adatok alapján 2018-ban a várakozások szerint Romániában lesz a legnagyobb a béremelkedés üteme. Ugyanakkor a magyar növekedési ütem jónak mondható, és ez mindenképpen azt jelenti, hogy csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk.

Az elkövetkező három évre vonatkozó prognózisok azonban már mérsékeltebb béremelési ütemet mutatnak Magyarországon is, mivel az idei 10% feletti mértékhez képest éves átlagban 7 százalékra fog csökkenni.

Mi lesz a bérekkel a következő választásokra?

Természetesen a legfőbb kérdés, hogy a negyedik Orbán-kormány bérek szempontjából hogyan zárja ezt a kormányzati ciklust. A tavalyi adatokat tekintve azt látjuk, hogy ha megvalósul a bruttó bérek emelkedése a vizsgált országok költségvetési törvényeiben rögzített módon, akkor folytatódni fog Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz.

Ugyanakkor ez annyit jelent, hogy az átlagfizetések mindegyik országban még mindig minimum 10%-kal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30%-os bruttó bérkülönbség.

Románia esetében nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérné a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett.

Tervezésben nem vagyunk jók: a vártnál háromszor gyorsabban nőnek a bérek

Fontos aláhúzni, hogy az éves költségvetési tervek, és az abban foglalt béremelési „tervek” csak jelzésértékűek. Erre jó példa Magyarország esete, hiszen a 2015. évi költségvetés elfogadásakor a kormány azt az előrejelzést adta, hogy 2015-2018. között évi 2,7 százalékos lesz a béremelkedés üteme. Ezzel szemben mára a minimálbér kétszeri emelésének, és a munkaerőhiánynak köszönhetően kb. 8,5 százalék évenkénti emelkedés valósul meg - írja a Policy Agenda.

Az adórendszert muszáj lesz faragni, ha fel akarunk zárkózni

Az adatok azt mutatják, hogy jelen állapotában a magyar béremelkedési ütemezés kevés ahhoz, hogy a magyar bérek ne legyenek jelentősen kisebbek, mint közvetlen versenytársaink esetében. A különbség csökkenéséhez a most zajló bértárgyalásokon, és főleg az alacsonyabb növekedési ütemű 2020-2021-es években a tervezettnél magasabb nettó béremelés kell. Ehhez pedig az adórendszer változtatása szükséges - írja az elemzés.

A bértárgyalások még tartanak, de számok már szivárognak a jövőre adható minimális fizetésekről. Orbán Viktor Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt, egy lapinformáció szerint valóban ezek lehetnek a kormány számai.

A szakszervezetek mindenesetre kétszámjegyű béremelést követelnek, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Privátbankár.hu-n publikált cikkében azt írta: ez kizárólag akkor valósulhat meg, ha az elvonások, vagyis a munkaadókat és/vagy munkavállalókat terhelő közterhek tovább csökkennek, tehát akkor, ha több elkölthető pénzt hagynak a dolgozók zsebében.