9p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Magyarországon ma a jellemzően magyar magántulajdonban lévő, vidéki, kisebb méretű, hazai piacra dolgozó vállalkozásokat érinti a legkedvezőtlenebbül a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés. Emiatt a cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását.

A bértárgyalások kapcsán Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkárának véleménycikkét közöljük, változtatás nélkül.

Idén is, mint minden évben ősszel, elindultak a bértárgyalások! Ilyenkor szakszervezeti vezetők, munkaadói érdekképviseletek és a magyar kormány képviselői tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy áttekintsék a bérhelyzetet - és mindazt, ami mögötte van -, továbbá megállapodjanak a legkisebb bérek szintjéről. Igazán fontos területek ezek: a munka világa nem működhet elégedett munkavállalók nélkül, amelynek alapvető – bár tudjuk, nem kizárólagos – feltétele a megfelelő munkabér. A minimálbér és garantált bérminimum közös – törvényes - meghatározásának fiatal piacgazdaságunkban komoly jelentősége van. Egy elfogadható szintű munkabér az emberhez méltó élet alapvető követelményeként is megjelenik. Hosszú évek után mára a minimálbér szintje – szakszervezeti vélemények alapján is – végre elérte a létminimum szintjét, de még mindig alacsonynak mondható, mind régiós, mind EU-s összehasonlításban.

A minimálbér és garantált bérminimum növelése ugyanakkor bértorlódást is okoz, vagyis a magasabb bérkategóriákban is béremeléseket eredményez. A minimális bértételek növelése ily módon a munkavállalók többségét érinti, vagyis az átlagbér szintjét is emeli. A tapasztalatok szerint a versenygazdasági béremelés a közszférába is “átgyűrűzik” és az utóbbi években még magasabb bérszínvonal-emelkedést eredményezett. A magasabb kifizetett bértömeg nemzetgazdasági szinten – a megtakarítások örvendetes növekedése mellett - nagyobb belső keresletet jelent, amely (mérsékelt infláció esetén) magasabb vásárlóerőt és a cégek számára jobb értékesítési lehetőségeket eredményezhet és így pozitívan hat vissza a gazdasági növekedésre is. Mindez több adóbevételt jelent, így az államkassza is gyarapszik egy tehetősebbé váló fogyasztói közösség költései után. Gyarapodás és fejlődés - pozitív spirál!

Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Kép forrása: vosz.hu

Másrészről viszont a munkabér a termelés szempontjából jelentős költségelem, így visszahat a gazdálkodás eredményességére. A növekvő költségszint takarékoskodásra ösztönzi a vállalkozót, amely a napi kiadások után hamar a beruházások visszafogását eredményezheti és ezzel a növekedési lehetőségek romlását jelentheti. A bevételek növekedésétől elszakadó költségek – főleg a kevésbé tőkeerős vállalatok esetén – hamar elérhetnek egy olyan szintet is, amely már a vállalkozás fenntartását is veszélyezteti. A csökkenő jövedelmezőség tehát a vállalati növekedési kiadások (foglalkoztatás bővítése, beruházások) kényszerű visszavágásához vezet, a visszaeső beruházások egész ágazatok, vagy földrajzi területek fejlődését visszavethetik és a romló feltételek végül a foglalkoztatási lehetőségek szűkülését okozzák. Baljós vízió - negatív spirál!

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy egyes gazdasági vagy földrajzi területek versenyképességi szintje, jövedelemtermelő képessége, termelékenysége jelentősen eltér egymástól. Vannak olyan területek - Magyarországon is -, ahol a piaci viszonyok miatt a törvényes minimális bértételek igazából nem jelentenek korlátot, hiszen már ma is ennél magasabb bérszínvonal érvényesül – versenyképesség, nemzetközi integráció, vagy egyszerűen csak a munkaerőpiaci helyzet miatt. Itt valóban nincs sok szerepe a minimálbér-tárgyalásoknak! Ugyanakkor vannak olyan területek is – ágazati szinten pl. az üzleti szolgáltatások, vagy a bolti kiskereskedelem, földrajzilag pl. az alföldi régiókban -, ahol bizony komoly jelentősége van a törvényes minimális bérnek: sokan dolgoznak ezen a bértételen!

Reméljük, minél előbb ezek a területek is fel tudnak zárkózni, ezt a lehető legjobb fejlesztő programokkal támogatnunk is kell, de egyelőre legalább a  foglalkoztatást kell megőrizzük, amelynek elsődleges feltétele az itt tevékeny cégek működőképességének fenntartása.  A kialakult szisztémában, tehát amikor általánosan érvényes - szektorális, vagy területi jellemzőtől független - minimális bérnagyságok meghatározása történik, ezeknek a “gyengébb láncszemeknek” a szempontjait kell első sorban figyelembe venni, mert itt szakadhat el a lánc, magával rántva vállalkozót és alkalmazottat, keresőt és eltartott családtagot!

Magyarországon ma a jellemzően magyar magántulajdonban lévő, vidéki, kisebb méretű, hazai piacra dolgozó vállalkozásokat érinti a legkedvezőtlenebbül a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés és annak bértorlódást okozó hatása. A bérköltségnek a termelékenység bővülésétől elszakadó növekedését a nagyobb, multinacionális hátterű, tőkeerősebb, a nemzetközi gazdaságba jobban bekapcsolódó vállalkozások átmenetileg áthidalják és alkalmazkodni is könnyebben tudnak. A kisebb tőkeerővel, szerényebb termelékenységi mutatókkal rendelkező magyar mikro- és kisvállalkozások a drasztikusan romló jövedelmezőségi helyzetbe bizony hamarabb belerokkannak. Az 650-700 ezer működő magyarországi vállalkozás 95%-a mikro- és kisvállalkozás! Ez a több, mint félmillió vállalkozó – a családtagjaival, alkalmazottaival együtt – többmillió honfitársunk megélhetését biztosítja, az alkalmazottak közel háromnegyedét foglalkoztatja és a magyar GDP-nek is több, mint a felét adja. Még rágondolni is rossz, mi lenne, ha ennek a gazdaság gerincét alkotó vállalkozói körnek akár csak egy része is – egyik napról a másikra – eltűnne, megszűnne!

A 2017-2018-as években első látásra akár bérrobbanásról is beszélhetünk Magyarországon: a garantált bérminimum két év alatt összesen 40%-kal növekszik - közvetlenül több, mint 800 ezer munkavállaló számára -, a minimálbér 24%-kal nő, ez közvetlenül mintegy 300 ezer munkavállalót érint. A bértorlódás már a vállalkozások harmadát érintette, így összességében a keresetek – a bérstatisztikák alapján - 22% feletti mértékben nőnek, mindez rendkívül alacsony infláció mellett. Mindeközben a magyar gazdaság 8-9% között növekedett, ennél lényegesen kisebb termelékenység-növekmény mellett. A bérteher csökkent, főként a szociális hozzájárulási adó összesen 7,5%-os csökkentése miatt. A béreknek ilyen mértékű elszakadása a termelékenységtől tömeges elbocsájtásokkal, de akár csődhullámmal is járhatott volna főleg mikro- és kisvállalkozói körben. A tömeges megszűnés egyelőre elmaradt (bár az utóbbi hónapokban a működő társas vállalkozások számbeli csökkenése és a cégbedőlések száma is nyugtalanságra ad okot)! Vajon mi az oka annak, hogy a 2017-18-as bérrobbanás lökéshullámai még nem döntötték össze a vállalkozásokat?

A válasz az, hogy a fenti számok a valóságnak csak egy rétegét mutatják, de ha mögéjük nézünk, már teljesebb képet kaphatunk! Egy vállalati kutatás alapján a vállalatok különböző technikákkal mérsékelni tudták a lehetőségektől elrugaszkodó bértömeg-növekményt. És itt nem illegális eszközökről van szó, hanem pl. a béren kívüli juttatások megvonásáról, a munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének megváltoztatásáról, vagy éppen a normák módosításáról. Elbocsájtásokra még „csak” a cégek 3%-a kényszerült, ugyanakkor minden harmadik cég már elhalasztotta a tervezett munkaerő-felvételt és ehelyett pl. munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást vett igénybe. Egy másik kutatás azt is megmutatta, hogy a vállalkozók idén a tavalyihoz képest már lényegesen kisebb mértékben tudták a különböző költségcsökkentő módszereket alkalmazni a gazdasági lehetőségekkel nem megalapozott bérnövekmény-sokk elkerülésére és jövőre már alig állnak majd rendelkezésre olyan tartalékok, amellyel védekezni lehetne (pl. a béren kívüli juttatásokat csak egyszer lehet megvonni). A tapasztalatok munkaadói és munkavállalói oldalon is azt mutatják, hogy a radikális minimálbér-emelés általában „fehérítette” a foglalkoztatást, de hallani olyan híreket is, hogy bizonyos területeken ennek  már ma is épp az ellenkezője zajlik.

A minimálbér-emelési hullám jelentőségét mi sem szemlélteti jobban, mint hogy emiatt a cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását. Ez talán a legijesztőbb adat: a 4. ipari forradalom kibontakozásakor a magyarországi vállalkozások negyede lemond a beruházásról, amely a fejlődést jelentené! És mindez „átlagosan” értendő, vagyis az amúgy is elmaradottabb hazai mikro- és kisvállalkozói kör valószínűleg ennél még sokkal nagyobb arányban vetette el a szükséges beruházásokat és így messzebb került a fejlődés élmezőnyétől, amellyel nemhogy a felzárkózás lehetősége veszhet el, de a leszakadásuk is gyorsulhat!

Rövidesen ismét összeül a versenyszféra és a Kormány állandó Konzultációs Fóruma, napirenden a minimális bértételek meghatározásával. A magam részéről őszintén bízok a tárgyaló felek bölcsességében és belátásában, hogy elkerülhető legyen a bér - termelékenység olló további nyílása és ezzel a magyar vállalkozók gazdálkodásának tömeges ellehetetlenülése. Vagy másképp fogalmazva: biztosítható legyen a magyar gazdaság további fejlődése, felzárkózása. Mértékadó várakozások szerint jövőre 3,5%-ra mérséklődik a gazdasági növekedés üteme. Ha ehhez hozzávesszük a szociális hozzájárulási adó 2%-pontos csökkentését (a remélt és „megszolgált” 2019. év eleji hatállyal), akkor egy 5-6%-os minimálbér- és bérminimum-növekedésnél nagyobb mérték már komoly gondokat okozhat.

Hogy ezek után hogyan (és mikor) valósulhat meg a szakszervezetek által a napokban követelt „kétszámjegyű minimálbéremelés”? Nos, csakis úgy (és csakis akkor), ha az elvonások, vagyis a munkaadókat és/vagy munkavállalókat terhelő közterhek tovább csökkennek, vagyis akkor, ha több elkölthető pénzt hagyunk a dolgozók zsebében. Egy utólagos kompenzációs rendszer bevezetése elvileg szintén követhető út lenne, de ennek kidolgozási ráfordításai, működtetési költségei és különösen ennek adminisztrációs terhei – félek - éppen a támogatni kívánt magyar mikro-, kis- és középvállalkozók számára lennének elviselhetetlenek. Az EU-s és régiós szinteken is még mindig magas magyar bérterhek további mérséklése sokkal kézenfekvőbb és kivitelezhetőbb megoldást jelentene, de ennek is komoly költségvetési vonzata van. Véleményem szerint a terhek érezhető csökkentéséhez megkerülhetetlen az állami bürokratikus rendszer jelentős leépítése és egyszerűsítése. De ez már egy másik – semmiképp sem könnyebb - történet…

Perlusz László, a VOSZ főtitkára

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Penészedés, alkatrészcserék, horpadások a BYD-knél: minőségi gondokkal is küszködik Európában a magyar kormány új kedvenc autógyára
Litván Dániel | 2024. március 16. 17:44
Összességében tarolt tavaly a BYD, de Európában sántikálnak az eladások, és ebben a bosszantó minőségi gondok is szerepet játszanak. Az áraik sem elég alacsonyak ahhoz, hogy igazán nagy szeletet szakítsanak ki a piacból, segíthet mindezen a magyarországi gyár?
Vállalat Tőzsdéről szerezne 750 millió dollárt a közösségi platform, tavaly 90 milliót buktak
Privátbankár.hu | 2024. március 12. 11:31
22 millió részvényt vinnének tőzsdére, de vajon megveszik majd a kívánatosnak tartott áron?
Vállalat Az MBH Bank szeretné lakossági ügyfeleit is minél inkább a zöld irányba terelni
Natív tartalom | 2024. március 12. 11:01
Az MBH a fenntarthatóság szempontjából szeretne a hazai bankpiac élmezőnyébe tartozni. Ez is kiderül a Puskás András vezérigazgató-helyettessel készült interjúból.
Vállalat Kirobbanó formában az OTP
Privátbankár.hu | 2024. március 8. 11:13
Az OTP Bank a tavalyi utolsó negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 229,987 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, így éves szinten 1008,583 milliárd forinttal zárt.
Vállalat A Budapesti Értéktőzsde nem csak nőnapon támogatja a nők részvételét az üzleti életben
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 17:50
Az üzleti szférában a vezető testületek arányos összetételét, az esélyegyenlőséget és a nők részvételének támogatását szorgalmazza a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. (BÉT), amely ennek előmozdítására szándéknyilatkozatot írt alá több szakmai szervezettel - közölte az értéktőzsde csütörtökön az MTI-vel.
Vállalat Beveszi Kolozsvárt a BMW
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 10:05
A BMW digitális átalakuását segítik majd a kolozvári központból. 
Vállalat Brüsszel megint lecsapott
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 19:52
Az Európai Bizottság ezúttal az Apple-t sújtotta 1,8 milliárd eurós bírsággal.  
Vállalat Nagy halat fogott ki az egyik hazai tőzsdei cég
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 18:37
William Wells, a Rothschild & Co globális pénzügyi tanácsadó vállalat korábbi Közép- és Délkelet-Európáért felelős igazgatósági alelnöke és ügyvezető igazgatója csatlakozik a 4iG tanácsadóihoz.
Vállalat Nagy veszély leselkedik a DIGI-előfizetőkre
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 15:54
Bezárja és törli a céghez tartozó elektronikus postafiókokat a DIGI, ami sok kellemetlenséget okozhat azoknak, akik minden online fiókjukat ilyen e-mail-címmel használták.
Vállalat Ecserről szolgálják ki Szlovákiát, Szlovéniát, de még Boszniát is
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 13:02
Háromszáz ember dolgozik azon, hogy simán menjenek a dolgok.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG