„40 óra Amerikában. Megcsináltuk, amiért jöttünk. Naggyá tesszük Magyarországot” – ezzel a címmel tett közzé Orbán Viktor egy művészi, fekete-fehér fényképalbumot a fehér házi látogatásáról a hét elején.
Történelmi siker vs. kuncsorgás hitelért
A miniszterelnök és a kormánya totális sikersztoriként állítja be az amerikai elnökkel, Donald Trumppal kötött egyezségeket, azt hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor elérte minden célját amerikai szövetségesénél, sikerült megvédenie a gazdasági érdekeinket, így a washingtoni alkuval az egész ország jól jár.
A kormánypárti vagy kormányközeli újságírók és influenszerek – kizárólag ők vehettek részt az esemény alkalmából szervezett washingtoni sajtókiruccanáson, egy gépen utazva a fél kormánnyal – pedig gyakorlatilag az évszázad eseményeként írták le a találkozót, szintén határtalan politikai-gazdasági győzelemként beállítva azt.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Az ellenzék ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Magyarország nem is győzött Washingtonban: a megállapodás nagyon sokba kerül a magyar adófizetőknek az amerikai cégeknek juttatott megbízások miatt. Ráadásul – véli például Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke – Orbán Viktor valójában „gigahitelért” ment Washingtonba, azaz pénzügyi mentőcsomagot kért az Egyesült Államoktól.
Visszafogott washingtoni reax
De tényszerűen mi mondható el az elért megállapodásokról? Mielőtt ezt megnéznénk, érdemes kitérni arra, hogy a tengerentúlon hogyan kezelték a látogatást. A vezető amerikai médiumok természetesen érdemben beszámoltak róla, ami természetes, hiszen egy európai állam vitatott és ismert vezetőjét, egyben szövetségesét fogadta az elnök. (Aki Orbán Viktor előtt már mintegy kéttucatnyi állami vezetőt látott vendégül idén – erről itt írtunk.)
Az amerikai adminisztráció kommunikációs csatornái azonban inkább visszafogottan számoltak be az eseményről.
A Fehér Ház hivatalos honlapján nem szerepel írásos beszámoló a találkozóról a hírek között, igaz, egy galériát, valamint három rövid és egy hosszabb videót közzétettek a vizitről.
Az amerikai külügyminisztérium honlapján egy sajtóközlemény található, amely már részletesen kitér a megállapodásra. A budapesti amerikai nagykövetség ugyanezt a közleményt jelenttette meg az oldalán.
Trump a Truth Social közösségi oldalon pedig meglepetésre egyáltalán nem említette meg a találkozót – arról ugyanakkor például beszámolt, hogy ugyanaznap fogadta öt közép-ázsiai ország vezetőjét is.
De visszatérve az alapkérdésre, mit lehet tudni a Trump-Orbán alkuról? Nézzük az egyes pontokat, a lényeget kimelve:
Mentesség az olajszankciók alól – de mennyi időre?
Abban nincs vita, hogy az amerikai adminisztráció mentességet ad az orosz energiaexportot, azon belül a kőolajkivitelt megcélzó amerikai szankciók alól. Ezt a magyar kormányfő, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be magyar idő szerint péntek este, és mentességről beszélt a Fehér Ház is.
A nagy kérdés, hogy mennyi időre vonatkozik ez? A magyar kormány a találkozó után egységesen azt állította, hogy korlátlan időre. „Aki ezzel ellentéteset állít, az nem volt ott a tárgyaláson”, mondta Szijjártó Péter. Orbán Viktor pedig úton hazafelé, az őt elkísérő újságírók kérdésére így fogalmazott: „Kezet fogtam az amerikai elnökkel, hogy a Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli”, jelezvén azt is, hogy szerinte az orosz olaj- és gáz elleni szankciók elkerülésével „1000 forintos benzinártól” és „2,5-3-szor magasabb” gázszámlától védte meg a magyarokat. (Mindez ebben a formában csúsztatásnak és túlzásnak tűnik, de erről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkében olvashatnak részletesen.)
Ezzel szemben a nagy nyugati lapok a Fehér Házra hivatkozva egységesen egyéves mentességről írnak. Ezt állítja a CNN, a Politico, a New York Times és még sorolhatnánk. Sőt, a Reuters kérdésére egy fehér házi tisztviselő szombaton ismételten megerősítette: a mentesség egy évre szól.
A kormány persze elvileg tiszta vizet önthetne a pohárba azzal, hogy bizonyítékot mutat be állítása alátámasztására, például közli a megállapodás pontos szövegét. Ez azonban eddig nem történt meg, mégpedig azért nem, mert jelenleg nincs írásos megállapodás.
Erre maga a kormányfő utalt egyértelműen. Orbán Viktor kedden, az ATV-nek adott interjúban Rónai Egon kérdésére, miszerint le van-e írva valahol a megállapodás, ugyanis azt válaszolta: „Azt mondta az elnök, meghallgatott, azt mondta, értem, megadom. És erre kezet fogtunk. Ez azt jelenti, hogy amíg ő az elnök ott, és én vagyok a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni” – fogalmazott.
Itt tehát a miniszterelnök a szóbeli megállapodásra utalt, és már egy korlátozott időkeretről beszélt.
Szerinte nem kellett cserébe semmit kínálnia, Trump belátásból adta meg a mentességet.
Lapunk megkérdezte az ügyben az amerikai külügyminisztériumot, választ egyelőre nem kaptunk.
Mennyibe kerül ez nekünk?
De mi az akár egyéves, akár határozatlan idejű mentesség ára? Ár ugyanis nyilván van, mégha ezt így a miniszterelnök nem is mondja ki. Az pedig röviden fogalmazva: az üzlet. Azaz jelentős összegben kell vásárolnia Magyarországnak amerikai cégektől.
Orbán Viktor erről az ATV-nek azt nyilatkozta: nincs fix, hanem tól-ig összeg van, „területek vannak, ahol együttműködést alakítottunk ki”, és emellett amerikai beruházások is várhatók.
A budapesti amerikai nagykövetség a megállapodásról szóló közleményében található adatokból mindenesetre az olvasható ki, hogy a magyar kormány több mint 1,4 milliárd dollár, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 466 milliárd forint elköltésére vállalt kötelezettséget.
Egyrészt Magyarország vállalta, hogy várhatóan megközelítőleg 600 millió dollárért, azaz mintegy 200 milliárd forintért amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol, tovább diverzifikálva ezzel energiaforrásait.
Másrészt megállapodás született arról is, hogy az MVM Csoport 114 millió dollárért (38 milliárd forint) nukleáris üzemanyag vásárol majd az amerikai Westinghouse-tól a Paks I atomerőmű számára.
Harmadrészt pedig bejelentették azt is, hogy a magyar kormány 700 millió dollár (233 milliárd forint) értékben kíván „védelmi eszközöket vásárolni külföldi katonai értékesítés útján”.
Mindemellett tárgyalások folynak majd az Egyesült Államok és Magyarország között a kis moduláris reaktorok (SMR) hazai építésével, illetve a kiégett fűtőelemek tárolásával kapcsolatban, az amerikai nukleáris innovatív megoldások felhasználásával.
Magyarország legfeljebb 10 SMR építését kívánja támogatni, amelynek értéke elérheti a 20 milliárd dollárt (6650 milliárd forintot).
Érdekesség egyébként, hogy az amerikai külügyminisztérium közleménye nem tett említést az amerikai szankciók alóli mentességről.
Védőpajzs vagy mentőcsomag?
Mindezeken túl a Trump-Orbán találkozónak volt még egy érdekes hozadéka: a magyar miniszterelnök útban hazafelé jelentette be, hogy „egy pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást” is kötött az amerikai elnökkel.
„Ha bármilyen külső támadás – például spekulációs vagy politikai támadás – érné Magyarország pénzügyi rendszerét, akkor a szavukat adták, hogy ebben az esetben Magyarország pénzügyi stabilitását meg fogják védeni”, fogalmazott Orbán Viktor. Ellenzéki vezetők szerint a kormány ezáltal pénzügyi mentőcsomagot, egy „új IMF-hitelt” kért Washingtontól.
Az ATV-s interjúban Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ez a megállapodás azért fontos, mert ellensúlyozza „a brüsszeli helyzetet”, mivel „Brüsszelre nem számíthatunk.” Szerinte összeghatár nincs megállapítva, a támogatás bármilyen formában lehívható.
De mi is ez a „pénzügyi védőpajzs” valójában? A Válasz Online információi szerint a forint erősítését célzó úgynevezett „swap line” létrehozásáról lehet szó: a két ország jegybankja valutát cserél egymással, amely potenciális hitelként is megnyílik a másik előtt.
Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök, lapcsoportunk állandó szerzője kérdésünkre szintén azt mondta, hogy valószínűleg egy devizacsere-keret megnyitása történhet a nyilvánosságra került információk alapján. Szerinte az amerikai fél feltehetőleg a Treasury, az amerikai pénzügyminisztérium, a másik pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
„Az ilyen kétoldalú megállapodások célja, hogy a külföldi devizában fellépő hirtelen likviditási gond esetén a jegybank devizához jusson, és így képes legyen még piaci zavar, válság esetén is külföldi devizában (dollárban) likviditást nyújtani a bankrendszernek, azon keresztül más szektoroknak, az államnak”, magyarázta az MNB egykori elnöke.
Blöffszagú bejelentés
Ilyenkor persze felmerül a kérdés, hogy kell-e most ilyen helyzetre készülni, azaz elégséges-e az MNB devizatartaléka?
„Mivel a fizetési mérleg, a nemzetközi tartalék nagysága alapján ilyen helyzetnek nincs előjele, ráadásul az MNB-nek amúgy is van az Európai Központi Bankkal likviditás-segítő folyó megállapodás (repo formában), a nagy bejelentés inkább szól a belpolitikai közönségnek, kontrasztként az EU-val már eddig is kialakult konfliktusos viszonyhoz képest”, véli Bod Péter Ákos.
Hozzátette: mivel további konfliktusok érlelődnek (uniós energiafüggetlenség Oroszországtól, függés a kínai technológiától, az összes uniós forrás jogállamisági követelményekhez való kapcsolása), valószínűsíthető, hogy „érdemi pénzügyi mozgástérbővítéssel” nem jár az, amiről Washingtonban szó eshetett.
„A választás előtti kiköltekezést sem segíti önmagában. A hangulatjavító intézkedések forrása továbbra is az állami költségvetés, amint ez kiderült Nagy Márton friss bejelentéseiből, valamint a jövőre vonatkozó ígérethalmaz”, tette hozzá Bod-Péter Ákos (akinek az elemzését a washingtoni bejelentésekről a hét folyamán olvashatják lapcsoportunk oldalain).
Összegezve: a védőpajzs belengetése inkább blöffnek tűnik, aminek – az időkorlát nélküli mentesség hangoztatásához hasonlóan – egy fő célja lehet: az amúgy létező washingtoni eredmények gigantikus felnagyítása és ezáltal a kormánypárt megtépázott népszerűségének helyreállítása a közelgő választások előtt.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be a döntéseket. 
