|
| (Fotó: Pixabay) |
Az elmúlt néhány év folyamatainak az eredményeként mára egyre jobban megverik a fizetések a nyugdíjakat, és a kétféle havi juttatás közötti olló egyre jobban szétnyílt. Mint arról mi is beszámoltunk lapunk hasábjain, ennek oka, hogy a bérek a járulékcsökkentés, a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának eredményeként lendületesen emelkednek, emellett a nyugdíjak évről évre mindössze az infláció mértékével nőhetnek, ami töredéke a bérnövekedés ütemének.
Az április végén közzétett konvergencia program előrejelzései alapján ez azonban még csak a jéghegy csúcsának tűnik. A kormány várakozásai ugyan nem utalnak nyíltan a cikk címében tett kijelentésünkre, némi számolás alapján azonban erre a következtetésre lehet jutni. De kezdjük a legelején. A kormány makrogazdasági előrejelzései között csupán az egy főre eső munkavállalói jövedelem várható alakulására vonatkozóan találni információkat. Eszerint a kivetítési horizonton jövőre némileg lassabb, majd 2022-től gyorsuló ütemű növekedés várható.
- 2019: 8,1%
2020: 6,7%
2021: 6,7%
2022: 6,9%
2023: 7,4%
A 2018-as évi 4,4 millió forintos átlagjövedelem 6,2 millióra emelkedik ez alapján, ami havi szinten 516 ezer forintot jelent a 366 ezer után. Igen ám, viszont a nemzeti számlák alapján számolt munkavállalói jövedelem nem egyenlő a bérrel, mert az egyéb munkavállalói juttatásokat is magába foglalja. A Központi Statisztikai Hivatal 2010-2017-re vonatkozó adatai alapján a munkavállalói jövedelem 80-83 százalékát teszi ki a munkabér. Ha a 2017-es 83 százalékos bérarányt konstansnak feltételezzük 2023-ig, akkor a kormány prognózisára alapuló számításaink szerint
az időszak végére az átlagos bruttó bér 430 ezer forint lehet a 2018-as 304 ezer forint után.
Ha pedig a jelenlegi adórendszert, a bérekre rakódó terheket változatlannak tekintjük, akkor
a nettó bér 83 ezer forinttal több lehet a tavalyinál, 286 ezer forint.
Ezzel szemben a nyugdíjak a bérekhez képest feleakkora mértékben sem fogak emelkedni. A kormány ugyanis a kivetítési horizonton szinte végig 3 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulál (hozzá kell tenni, hogy ez technikai kivetítés, mivel nem áll elég információ a rendelkezésre az árak alakulásáról ilyen távon).
- 2019: 2,7%
2020: 2,8%
2021: 3%
2022: 3%
2023: 3%
Ez alapján a 2018-as 130 ezer forintos átlagnyugdíj 2023-ra 20 ezer forinttal 150 ezerre emelkedhet.
Vagyis az időszakot tekintve míg egy dolgozó évente átlagosan 16 ezer forinttal több pénzből gazdálkodhat, addig egy nyugdíjas legfeljebb évi 4000 forint plusznak örülhet. Ez már így is nagyon alacsony nominális többletet jelent, ha pedig havi szintre bontjuk le, akkor a dolgozók 1300, a nyugdíjasok pedig 333 forinttal több pénzből gazdálkodhatnak havonta a következő 5 év során.
Mindennek eredményeként az átlagnyugdíj 2023-ra alig lesz nagyobb az átlagbér felénél. Jelenleg az átlagos nyugdíj az átlagbér 61 százalékát teszi ki, az időszak végére ez az arány 52,6 százalékra fog csökkenni. A nyugdíjak leszakadása még sokkolóbb, ha nominálisan nézzük a különbségeket.
Jelenleg 85 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat egy átlagos összegű nyugdíjban részesülő személy, mint egy átlagbérért foglalkoztatott. Öt év múlva már 135 ezer forintos lesz ez a különbség.
Csóró nyugdíjasok országa leszünk?
Miközben az Orbán-kormány újabb sikerpropagandát alapozhat majd a bérek lendületes növekedésére a 2022-es választások előtt, egy másik statisztika igencsak kellemetlen helyzetről árulkodhat. A nyugdíjasok (65 évnél idősebbek) körében a relatív jövedelmi szegénység tavaly újabb csúcsra emelkedett, sőt, a mutató 2010 óta az idősek folyamatos és egyre nagyobb mértékű elszegényedéséről tanúskodik.
Mint arról a friss adat közlésekor beszámoltunk, a nyugdíjasok 9,8 százalékának nem érte el a jövedelme a szegénységi küszöböt. Konkrétabban megfogalmazva 210 ezer nyugdíjas 83 ezer forintnál kevesebb összegből élt havonta. A relatív jövedelmi szegénynek azok, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét. 2017-ben ez 83 ezer forintra jött ki.
A relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya és száma a cikkünk korábbi részében taglalt prognózisok nyomán tovább fog emelkedni. Mivel a szegénységi küszöböt a bérek emelkedése felfelé húzza, az alacsonyabb mértékű nyugdíjemelkedés miatt egyre többek járandósága fog a küszöb alatt alakulni.
A becsült szegénységi küszöb 2023-ra megközelítheti a 130 ezer forintot, miközben az átlagnyugdíj 150 ezer forint lehet. Jelenleg a két összeg között nominálisan közel 40 ezer forint a különbség, vagyis az átlagos nyugdíj jelenleg ennyivel több, az időszak végére ez a differencia 20 ezer forintra mérséklődhet.
A bérek szignifikáns növekedésének és a nyugdíjak inflációhoz kötött emelésének elkerülhetetlen, hosszú távú következménye az inaktív idősebb társadalom egyre nagyobb mértékű elszegényedése. Ezen a nyugdíjasok szemszögéből két dolog segíthet: az öngondoskodás, a nyugdíj előtti megtakarítások, illetve az, ha a nyugdíj mellett munkát vállalnak, ami nem mellesleg az Orbán-kormány jelenlegi célja is a munkaerőpiacon kialakult hiány csökkentése miatt. Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy ezek a kilátások a már nyugdíjba vonultakra vonatkoznak. Akik újonnan lépnek be a rendszerbe, az elmúlt évek lendületes bérnövekedése miatt jobb pozícióból indulnak, magasabb induló nyugdíjuk lesz, mint az előző korcsoportoké volt.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
