Az ország lakosságának több mint fele él szegénységben, a pénz leértékelése sokak helyzetét nehezítette meg.

November végén egy hivatalos statisztikára alapozva számoltunk be arról, hogy gyorsuló ütemben nő a szegénysorba csúszó nyugdíjasok száma Magyarországon. A téma a parlament egyik ülésén is terítékre került, mellyel kapcsolatban Tállai András a Pénzügyminisztérium államtitkára fejtette ki a véleményét.

Meglehetősen érdekes, már-már abszurd módon terelő választ adott az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy jobbikos képviselő kérdésére az egyre több, szegénysorba csúszó nyugdíjassal kapcsolatban.

Hiába a kormányzati dicshimnusz az emelkedő nyugdíjakról, a reálérték megőrzéséről, a statisztika szerint egyre többen élnek a szegénységi küszöbként meghatározott jövedelemből. Magyarul: egyre több a szegény nyugdíjas.

Bár a kormányzati kommunikáció komoly eredményeket vonultat fel a szegénység csökkentését illetően, ha kicsit a számok mélyére nézünk, rögtön kiderül: nincs ok az örömre.

Első ránézésre sokkal fényesebbnek tűnik az Europe 2020 tervben elért haladást vázoló statisztika Magyarország szempontjából, mint amilyen valójában: a számok arra utalnak, hogy a társadalom jelentős része a jövedelmi szegénység csapdájába esett.

Nem sok jóval kecsegteti a nyugdíjasokat a közeljövő, hiszen a bérek és nyugdíjak közötti szakadék egyre csak mélyülni fog. Ennek következménye a legidősebb társadalmi réteg fokozatos, egyre nagyobb mértékű elszegényedése lesz.

Frissítette az Eurostat statisztikáját arról, hogy hány magyar él lepusztult lakásban, és bár összességében egy kicsit javulni látszik a kép, ha az átlagjövedelem alatt keresőket nézzük már más a helyzet. Mi a helyzet a magyarok otthonaiban? És a fürdőszobáiban? Most kiderül.

Sok az alacsony nyugdíj, ezért számos nyugdíjas helyzete a párja jövedelmétől függ. Különösen a nők veszélyeztetettek, akiknek átlagosan alacsonyabb jövedelme és rövidebb szolgálati ideje van. A társsal élők általában sokkal jobban kijönnek a nyugdíjukból. Ám a szegény nyugdíjas jellemzően szegénnyel, a jól szituált a jól szituálttal áll össze manapság.

Bármennyi probléma is adódik nap mint nap világszerte, úgy tűnik, az emberiség mégiscsak előre halad. Az abszolút szegénységben élők aránya a Világbank számításai szerint idén 10 százalék alá esik, vélhetően történelmünk folytán először. Ráadásul ez az arány jó eséllyel tovább csökken a közeljövőben, noha a népesség gyorsan növekszik.

Az elmúlt években 17 százalékra emelkedett a relatív szegénységben élők aránya, elsősorban a jóléti állam kényszerű fogyókúrája miatt. A diplomások közül csak minden ötvenedik szegény, a romák közül négyből három, a gyermekek közül pedig minden negyedik. Százból 98 embernek vannak anyagi problémái. Elértük Európát - sajnos.

Az Eurostat felmérése szerint az 500 milliós Unió lakosságának 24 százalékát fenyegette szegénység, vagy társadalmi kirekesztettség 2011-ben. Magyarországon átlag feletti a veszélyeztetett társadalmi csoportok aránya: minden harmadik állampolgár érintett.

Az uniós népesség közel negyede volt kitéve 2010-ben az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztés veszélyének az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint. Magyarország 30 százalékos kockázati mutatóval az európai „élmezőnyhöz” tartozik, de olyan jóléti államok sem büszkélkedhetnek, mint Spanyol - vagy Olaszország.