"Brutálisan emelkedik a relatív szegénységben élő nyugdíjasok száma, azonban a kormánynak láthatólag csak a választások előtti osztogatások fontosak" - ezzel a címmel intézett írásbeli kérdést Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterhez a jobbikos képviselő, Jakab Péter.
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján tovább nőtt és újabb csúcsra emelkedett tavaly a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya Magyarországon. 2018-ban 11 százalékos volt körükben a relatív jövedelmi szegénység, ami köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy 238 ezer nyugdíjas havi 93 312 forintnál kevesebb pénzből is él. Egy év alatt az érintettek száma közel 28 ezer fővel emelkedett.
Jakab Péter szerint döbbenetes ez az arány és véleménye szerint "a választások előtti hangzatos, nyugdíjasok irányába tett gesztusok pusztán látszatintézkedések. Ahelyett, hogy kiszámítható és érzékelhető lenne a nyugdíjak munkajövedelmekhez képest is mérhető értékállósága, Önök valójában egyáltalán nem érzékenyek ezen korcsoportba tartozó honfitársaink mindennapos anyagi problémáira".
Éppen ezért a képviselő azt szerette volna megtudni Kásler Miklóstól, hogy milyen intézkedések bevezetését tervezik annak érdekében, hogy a nyugdíjak legalább a munkajövedelmek átlagos növekedésének megfelelően növekedjenek.
A miniszter helyett Rétvári Bence, a tárca államtitkára adott frappáns választ, melyet a lassan már megszokott fricskával kezdett és felemlegette a párt korábbi "akcióit". Ezután rögzíti:
"az idősek évtizedeken keresztül dolgoztak az országért, amit a kormány a nyugdíjemelésen túl egyéb juttatásokkal is igyekszik megköszönni. A nemzeti kormány alatt a 2019. novemberi nyugdíj-kiegészítést is figyelembe véve a nyugdíjak 34,2 százalékkal emelkedtek, illetve azok vásárlóértéke is 10,3 százalékkal növekedett. Ezen felül a kormány a nyugdíjasok részére rezsicsökkentést biztosított, illetve a szeptemberben juttatott rezsiutalvány a számláik rendezését segítette."
A jövedelmi szegénységgel kapcsolatban úgy fogalmazott:
"A számpárként felhozott mutató azt jelzi, hogy a bérek Magyarországon radikálisan nőttek (...). Nem igaz, hogy a nyugdíjasok helyzete romlott (...), a relatív jövedelmi szegénység aránya Magyarországon az EU átlagnál jobb."
Vagyis Rétvári Bence úgy véli, az, hogy egyre magasabb a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya, csak azt jelzi, hogy nőnek a bérek. És azt emeli még ki, hogy a nyugdíjak 2010-hez képest 34,2 százalékkal emelkedtek, reálértékben pedig 10,2 százalék a többlet.
Csakhogy ha ezzel párhuzamba állítjuk a bérek változását, rögtön kiderül, milyen hatalmas differencia van a kétféle jövedelemforrás változása között. 2010 és 2018 között ugyanis az átlagos bruttó bérek 63 százalékkal emelkedtek, ami reálszinten 34,6 százalékos értéknövekedést jelent. Vagyis a bérek növekedése bőven meghaladja a nyugdíjak növekedési ütemét. Mint arra korábbi cikkünkben is kitértünk, a gyors ütemben növekedő bérek eredményezték azt is, hogy a szegénységi küszöb is nagymértékben emelkedik. Mivel ezeket a változásokat a nyugdíjak nem követik - tekintve, hogy az emelésben csak az inflációt veszik figyelembe -, egyre nagyobb arányban vannak azok a nyugdíjasok, akik jövedelme a szegénységi küszöb alá csúszik. Ennek eredménye az is, hogy csúcsra emelkedett a relatív jövedelmi szegénységben élő idősek aránya és száma.
A mutató tehát rávilágít arra, hogy miközben a bérből élők a szárnyaló fizetések révén részesednek a gazdaság jó teljesítményéből, a nyugdíjasokról - a kormányzati nyilatkozatok ellenére - ez egyáltalán nem mondható el, hiszen egyre többek ellátása csúszik a küszöb alá. Igazán érdekes lett volna, ha az államtitkár válaszában kitér arra, mire is elég ez a havi 93 312 forint, miközben például az alapélelmiszerek bőven inflációt meghaladó mértékben drágulnak az elmúlt időszakban.
Ráadásul az inflációhoz kötött nyugdíjemelés egyik hátulütője, hogy az árindexet rendre alultervezi a kormány, vagyis a tényleges áremelkedési ütemnél alacsonyabb mértékben emeli a nyugdíjakat januárban. Igaz, a különbözetet novemberben megkapják az érintettek, viszont 10 hónapon keresztül tízmilliárdokra rúg az az összeg, amivel az idősek az államot hitelezik.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
