Az amerikai szenátus kedden – republikánus többséggel – elfogadta Donald Trump elnök nagyszabású adó- és költségvetési törvényjavaslatát. A közel ezer oldalas jogszabálycsomag számos kulcsfontosságú belpolitikai célkitűzést törvénybe foglalna, miközben a Kongresszus Költségvetési Hivatala (CBO) szerint 3,3 ezer milliárd dollárral növelné az Egyesült Államok már most is 36,2 ezer milliárd dolláros államadósságát.
A javaslat most visszakerül a Képviselőházba végleges szavazásra. Trump arra szólította fel a törvényhozókat, hogy a július 4-i függetlenség napjáig küldjék el neki a jogszabályt aláírásra – foglalja össze a Reuters.
Vékony többség, éles viták
A republikánusok mindkét házban csekély többséggel rendelkeznek – a Szenátusban 53, a Képviselőházban 220 mandátumuk van –, így komoly politikai manőverezésre volt szükség a törvénycsomag átviteléhez. A Szenátusban a jogszabályt 51–50 arányban fogadták el, miután J. D. Vance alelnök döntő szavazatával billent át a mérleg. A szavazást maratoni vita előzte meg, amelyben a republikánus képviselők is aggodalmaikat fejezték ki a tervezet költségvonzatai és az amerikai egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásai miatt.
Három republikánus szenátor – Susan Collins (Maine), Rand Paul (Kentucky) és Thom Tillis (Észak-Karolina) – a demokratákkal együtt a javaslat ellen szavazott. Tillis később bejelentette: nem indul újra a jövő évi választásokon.
Donald Trump amerikai elnök megmondta Fotó: Depositphotos
Adókedvezmények, szociális megszorítások, bevándorlási kiadások
A törvényjavaslat meghosszabbítaná Trump 2017-es üzleti és jövedelemadó-csökkentéseit, és új kedvezményeket vezetne be többek között a borravalók, túlórák és nyugdíjas jövedelmek adózása terén. Emellett több tízmilliárd dollárt különítene el Trump bevándorláspolitikájának végrehajtására, valamint eltörölné Joe Biden elnök több zöldenergia-támogatási programját.
A csomag jelentős szigorításokat tartalmaz a szociális juttatások – például az élelmiszersegélyek és a Medicaid – hozzáférhetőségével kapcsolatban. Független szakértők szerint ezek a változtatások aránytalanul érinthetik a szegényebb rétegeket, akiknek nagyobb önrészt kellene vállalniuk az egészségügyi és szociális kiadásokban.
Árnyoldalak: megnövekvő adósság és piaci kockázatok
A CBO szerint a törvénycsomag jelenlegi formájában 3,3 ezer milliárd dollárral növelné a következő évtizedek államháztartási hiányát, és további 5 ezer milliárd dollárral megemelné a hitelfelvételi plafont, elodázva ezzel egy nyári adósságplafon-válságot.
Független elemzők szerint ez lényegében vagyonátcsoportosítást jelent a fiatalabb generációktól az idősebbek felé, miközben lassítja a gazdasági növekedést, drágítja az állami hitelfelvételt és kiszoríthatja a jövőbeli kormányzati beruházásokat.
Bár a republikánusok elutasítják a CBO hagyományos módszertanát, a globális kötvénypiacok szereplői egyre több okot látnak arra, hogy diverzifikálják portfóliójukat az amerikai államkötvények rovására.
Republikánus belső ellentétek
A törvényjavaslat mögötti egység nem volt teljes. A párt jobbszárnyán többen a Medicare – az idősek egészségügyi ellátását biztosító állami program – további szigorítását követelték. A Képviselőház több tagja, különösen adósságterhelt államokból (pl. New York, Kalifornia, New Jersey), a helyi adók leírhatóságának visszaállítását tekintette prioritásnak. Mások, főként vidéki képviselők, attól tartanak, hogy a Medicaid forrásainak megkurtítása az egészségügyi szolgáltatások visszaszorítását eredményezheti a hátrányos helyzetű régiókban.
Trump ugyanakkor nem tűr ellentmondást: a Truth Social platformon nyíltan bírálta a javaslatot ellenző republikánusokat, és kizárta őket Fehér Házi rendezvényeiből.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Orbán Anita bizottsági meghallgatásán is világossá tette, hogy külpolitikailag az új kormány fő célja Magyarország visszavezetése Nyugatra, valamint a Visegrádi Négyek újjáélesztése. Ugyanakkor maradtak még megválaszolatlan kérdések: marad-e a magyar vétó az uniós energiaszankciók ügyében, hogyan lehet jóban lenni a Benes-dekrétumokhoz ragaszkodó szlovák kormánnyal, és milyen lesz a viszony a népirtással vádolt Netanjahu-kormánnyal? Nagyító alatt ezúttal az új kormány külpolitikai tervei.
Ukrajna mesterséges intelligencia alkalmazására készül a háborúban a világ egyik legnagyobb védelmi technológiai vállalata, az amerikai Palantir Technologies közreműködésével – közölte Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter.
Az Egyesült Államok 53 millió hordó kőolajat szabadított föl stratégiai tartalékából (SPR) hétfőn az energiacégek számára az olajárak stabilizálására irányuló globális erőfeszítések részeként – közölte az amerikai energiaügyi minisztérium.
Az orosz hadsereg 216 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat keddre virradóra, a légvédelem a drónok zömét elfogta, azonban a csapásoknak legalább egy halálos áldozatuk van, többen pedig megsebesültek, civil infrastrukturális létesítmények és lakóházak rongálódtak meg – jelentették katonai és helyhatósági források.
Kijev rendelkezik egy javaslatcsomaggal, és kész azt megvitatni Budapesttel a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása előtt nyilatkozva, az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint.
