1p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Az elmúlt években 17 százalékra emelkedett a relatív szegénységben élők aránya, elsősorban a jóléti állam kényszerű fogyókúrája miatt. A diplomások közül csak minden ötvenedik szegény, a romák közül négyből három, a gyermekek közül pedig minden negyedik. Százból 98 embernek vannak anyagi problémái. Elértük Európát - sajnos.

1,7 millió szegény országa

A válság kitörése óta közel harmadával, mintegy 420 ezer fővel emelkedett Magyarországon a (relatív) szegénységi küszöb alatt élő népesség száma – derül ki Gábos András, Szívós Péter és Tátrai Annamária nemrég megjelent közös tanulmányából1. A nemzetközi szakirodalom alapján 2012-ben a szegénységi küszöb2 évi nettó 792 ezer forint, azaz havi 66 ezer forint volt.

Míg 2007-ben csupán a teljes népesség 12,6 százaléka élt a relatív szegénységi küszöb alatt, addig ez a mutató 2012-re 17 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a szegények száma tavaly már 1,7 millió volt. Ezzel gyakorlatilag „sikerült” felzárkóznunk Európához, hiszen míg korábban (egészen 2009-ig) a szegénység kockázata Magyarországon lényegesen az európai átlag alatt maradt, addig a legfrissebb mutató már tökéletesen illeszkedik az európai trendekhez.

A Tárki kutatói emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a szegények számának emelkedése mellett az elmúlt években a szegénység mélysége is növekedett. Azaz aki korábban is szegény volt, az még szegényebb lett a válság kitörése óta. Ezt jelzi, hogy a szegénységben élők mediánjövedelme a szegénységi küszöb 74 százalékára csökkent, míg ez az érték 2007-ben 82 százalék volt.

Ki a felelős?

Bár a kedvezőtlen társadalmi folyamatokért hajlamosak vagyunk a gazdasági válságot, illetve a piaci mechanizmusokat hibáztatni, a közvetlen nyomok ezúttal más irányba vezetnek. Erre utal legalábbis, hogy a különböző készpénzes állami transzferek (nyugdíj, családi pótlék, stb) nélkül számított piaci jövedelmek szintjén a szegénységi küszöb alatt élők aránya tavaly pontosan annyi volt (45,7 százalék), mint 2007-ben.

Ebből egyrészt az következik, hogy általában az állami újraelosztás segítségével a társadalom 25-30 százalékát sikerül kiemelni a relatív szegénységi küszöb fölé, másrészt viszont a számok azt jelzik, hogy (részben a válság hatására) az elmúlt években az állam éppen ezen a területen fogta vissza a teljesítményét. Ebben pedig jelentős szerepe lehet a 13. havi nyugdíj eltörlésének és a különböző családi támogatások nominális befagyasztásának.

100-ból 98-an küzdenek anyagi gondokkal

A lakosság is érzékeli az elszegényedést: míg 2007-ben a népesség 3,8 százaléka mondta, hogy nélkülözések között él, addig ez az arány 2012-re 9 százalékra emelkedett. De nehogy azt higgyük, hogy a többiek semmiben nem szenvednek hiányt. Tavaly mindössze a lakosság 1,6 százaléka állította, hogy anyagi gondok nélkül él, és 23,3 százaléka, hogy beosztással jól kijön a jövedelméből. A többiek vagy éppen, hogy kijönnek a pénzükből (40,5%), vagy hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak (25,6%).

Nem a nyugdíjasok közül kerül ki a legtöbb szegény - a romák a válság legnagyobb vesztesei

Mediánjövedelem: a sokaságot jövedelem alapján sorba rendezve a mediánjövedelem az a középérték, amelynél a sokaság egyik fele nagyobb jövedelemmel rendelkezik, a másik 50 százaléka pedig kisebbel.

Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy a legmagasabb szegénységi kockázatú korcsoport a gyermekeké és a fiataloké. Az általános, 17 százalékos szegénységi rátával szemben tavaly a 17 éven aluliak esetében a szegénységi küszöb alatt élők aránya 26 százalék volt, és a mutató az életkor emelkedésével fokozatosan csökken, a 65 év felettiek esetében 8 százalék.

Nagyobbak az eltérések, ha az iskolai végzettség alapján vizsgáljuk meg a kérdést, ráadásul ebből szempontból az elmúlt években tovább nyílt az olló. Míg 2007-ben a legfeljebb általános iskolát végzettek közül „csupán” minden negyedik számított szegénynek, addig tavaly már 10-ből 4-en a relatív szegénységi küszöb alatti jövedelemből éltek. A diplomások relatív helyzete eközben még némileg javult is: míg a válság előtt 100-ból hárman számítottak szegénynek, addig tavaly már csak ketten éltek a szegénységi küszöb alatti jövedelemből. A válság legnagyobb vesztesei azonban a romák: a válság előtt minden második roma számított szegénynek, tavaly pedig már négyből három!

Az említett folyamatok eredményeképpen azt lehet mondani, hogy tíz szegénységben élő közül négy gyermek vagy a fiatal (25 éven aluli), és mindössze egy nyugdíjas korú – állapítják meg a kutatók. Tíz szegényből három roma, és maximum egy fővárosi. A szegénységben élők közel fele községben él, és majdnem ugyanennyi vidéki városokban. A szegények közel fele olyan háztartásban él, ahol a háztartásfő munkanélküli, vagy inaktív.

A lakosság negyedének nincs pénze fűtésre

A vizsgálat a relatív szegénység mérése mellett kitér a társadalmi kirekesztettség egyéb formáira is. A nemzetközi szakirodalom alapján anyagilag depriváltnak (anyagi javaktól megfosztottnak) tekinthető valaki akkor, ha a táblázatban is felsorolt kilenc tétel közül háromban hiányt szenved és súlyosan depriváltnak akkor, ha legalább négy tételről kénytelen lemondani.

Az anyagi depriváció indikátorai a népesség százalékában

Az anyagi depriváció elemi indikátorai

2009

2012

Anyagi okokból nincs autó

28,6

28,6

Anyagi okokból nincs színes tévé

0,6

0,4

Anyagi okokból nincs automata mosógép

10,1

7,5

Anyagi okokból nincs telefon

13,5

3,5

Nem engedhetnek meg maguknak - egy hét nyaralást

75,7

77,1

Nem engedhetnek meg maguknak - húsfogyasztást kétnaponta

41,3

44,7

Nem engedhetnek meg maguknak - a lakás rendes fűtését

19,8

27,4

Képtelenek váratlan kiadás fedezésére

76,8

80,9

Előfordult rezsiköltség nem fizetése pénzhiány miatt

20,8

24,3

Forrás: Tárki

Mindezek alapján 2012-ben a népesség 56 százaléka volt anyagilag depriváltnak tekinthető, több mint egyharmada (37 százalék) pedig súlyosan depriváltnak. A mutató mindkét esetben enyhén emelkedett a 2009-es felmérés óta, ami alapvetően a jövedelmi tartalékok csökkenésével magyarázható. Ezt jelzi, hogy 80 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik képtelenek egy váratlan kiadás fedezetére, a magyar népesség több mint a negyedének pedig nincs annyi pénze, hogy megfelelően befűtse a lakását. 44 százalékra emelkedett azoknak az aránya is akik nem tudnak legalább kétnaponta húst enni.

 


 

1 A Szegénység és társadalmi kirekesztettség című tanulmány a TÁRKI Monitor jelentések 2012 "Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban" című kiadványában jelent meg. Link >>

2 Az OECD2-skálával számított éves háztartásjövedelem mediánértékén a 60 százaléka.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megerősítette a magyar államadós-osztályzatot a Fitch Ratings
Privátbankár.hu | 2024. június 15. 07:04
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentett döntése alapján érvényben maradt a magyar szuverén devizakötelezettségek "BBB" szintű osztályzata.
Makro / Külgazdaság Megint többet kell fizetni hétfőtől a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 18:41
Vége a jó világnak.
Makro / Külgazdaság Máris megvan a vámháború első áldozata? Mi lesz a pálinkákkal?
Buksza blog | 2024. június 14. 16:08
Az Európából Kínába szállított szeszesitaltermékek, például pálinkafélék, mondjuk a francia konyak lehet az első európai áldozata a kínai elektromos autókra kivetett európai uniós büntetővámra adott pekingi válasznak.
Makro / Külgazdaság Putyin Zaporizzsja és Herszon megyét is magának követeli
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 14:20
Aligha elfogadható ez Ukrajnának.
Makro / Külgazdaság Áprilisban csökkent az euróövezet külkereskedelmi többlete
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 13:25
Az előző havinál és a vártnál is jóval kisebb külkereskedelmi többlettel zárta áprilist az euróövezet az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken publikált első becslése alapján.
Makro / Külgazdaság Áll a bál a Vörös-tengeren is, súlyosan megsebesült egy matróz
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 11:14
Húszi rakéták vettek célba több hajót is, egy súlyos sebesült is van.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor is beismerte, hogy bajban van Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 10:44
"Két hölgy" miatt. Ha nem jön össze az új frakció, még messzebb kerül Brüsszel elfoglalása, márpedig a magyar miniszterelnök szerint sem áll jól a dolog.
Makro / Külgazdaság Kezdődik a háború Kína és Brüsszel között?
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 09:46
Pekingben közölték, nem hagyják válasz nélkül az ellenséges lépést, megtorló intézkedések jöhetnek.
Makro / Külgazdaság Kapott egy jó hírt Lázár János
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 08:31
A márciusi kiábrándító adatok után jelentősen javult egy fontos gazdasági mutató.
Makro / Külgazdaság Megismételhetik a főpolgármester-választást! Ezt kezdeményezi Karácsony Gergely
Privátbankár.hu | 2024. június 13. 16:28
Budapest teljes területén, a lehető legrövidebb időn belül. Bármi is legyen az eredménye a szavazatok pénteki újraszámlálásának.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG