1p
Az elmúlt években 17 százalékra emelkedett a relatív szegénységben élők aránya, elsősorban a jóléti állam kényszerű fogyókúrája miatt. A diplomások közül csak minden ötvenedik szegény, a romák közül négyből három, a gyermekek közül pedig minden negyedik. Százból 98 embernek vannak anyagi problémái. Elértük Európát - sajnos.

1,7 millió szegény országa

A válság kitörése óta közel harmadával, mintegy 420 ezer fővel emelkedett Magyarországon a (relatív) szegénységi küszöb alatt élő népesség száma – derül ki Gábos András, Szívós Péter és Tátrai Annamária nemrég megjelent közös tanulmányából1. A nemzetközi szakirodalom alapján 2012-ben a szegénységi küszöb2 évi nettó 792 ezer forint, azaz havi 66 ezer forint volt.

Míg 2007-ben csupán a teljes népesség 12,6 százaléka élt a relatív szegénységi küszöb alatt, addig ez a mutató 2012-re 17 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a szegények száma tavaly már 1,7 millió volt. Ezzel gyakorlatilag „sikerült” felzárkóznunk Európához, hiszen míg korábban (egészen 2009-ig) a szegénység kockázata Magyarországon lényegesen az európai átlag alatt maradt, addig a legfrissebb mutató már tökéletesen illeszkedik az európai trendekhez.

A Tárki kutatói emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a szegények számának emelkedése mellett az elmúlt években a szegénység mélysége is növekedett. Azaz aki korábban is szegény volt, az még szegényebb lett a válság kitörése óta. Ezt jelzi, hogy a szegénységben élők mediánjövedelme a szegénységi küszöb 74 százalékára csökkent, míg ez az érték 2007-ben 82 százalék volt.

Ki a felelős?

Bár a kedvezőtlen társadalmi folyamatokért hajlamosak vagyunk a gazdasági válságot, illetve a piaci mechanizmusokat hibáztatni, a közvetlen nyomok ezúttal más irányba vezetnek. Erre utal legalábbis, hogy a különböző készpénzes állami transzferek (nyugdíj, családi pótlék, stb) nélkül számított piaci jövedelmek szintjén a szegénységi küszöb alatt élők aránya tavaly pontosan annyi volt (45,7 százalék), mint 2007-ben.

Ebből egyrészt az következik, hogy általában az állami újraelosztás segítségével a társadalom 25-30 százalékát sikerül kiemelni a relatív szegénységi küszöb fölé, másrészt viszont a számok azt jelzik, hogy (részben a válság hatására) az elmúlt években az állam éppen ezen a területen fogta vissza a teljesítményét. Ebben pedig jelentős szerepe lehet a 13. havi nyugdíj eltörlésének és a különböző családi támogatások nominális befagyasztásának.

100-ból 98-an küzdenek anyagi gondokkal

A lakosság is érzékeli az elszegényedést: míg 2007-ben a népesség 3,8 százaléka mondta, hogy nélkülözések között él, addig ez az arány 2012-re 9 százalékra emelkedett. De nehogy azt higgyük, hogy a többiek semmiben nem szenvednek hiányt. Tavaly mindössze a lakosság 1,6 százaléka állította, hogy anyagi gondok nélkül él, és 23,3 százaléka, hogy beosztással jól kijön a jövedelméből. A többiek vagy éppen, hogy kijönnek a pénzükből (40,5%), vagy hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak (25,6%).

Nem a nyugdíjasok közül kerül ki a legtöbb szegény - a romák a válság legnagyobb vesztesei

Mediánjövedelem: a sokaságot jövedelem alapján sorba rendezve a mediánjövedelem az a középérték, amelynél a sokaság egyik fele nagyobb jövedelemmel rendelkezik, a másik 50 százaléka pedig kisebbel.

Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy a legmagasabb szegénységi kockázatú korcsoport a gyermekeké és a fiataloké. Az általános, 17 százalékos szegénységi rátával szemben tavaly a 17 éven aluliak esetében a szegénységi küszöb alatt élők aránya 26 százalék volt, és a mutató az életkor emelkedésével fokozatosan csökken, a 65 év felettiek esetében 8 százalék.

Nagyobbak az eltérések, ha az iskolai végzettség alapján vizsgáljuk meg a kérdést, ráadásul ebből szempontból az elmúlt években tovább nyílt az olló. Míg 2007-ben a legfeljebb általános iskolát végzettek közül „csupán” minden negyedik számított szegénynek, addig tavaly már 10-ből 4-en a relatív szegénységi küszöb alatti jövedelemből éltek. A diplomások relatív helyzete eközben még némileg javult is: míg a válság előtt 100-ból hárman számítottak szegénynek, addig tavaly már csak ketten éltek a szegénységi küszöb alatti jövedelemből. A válság legnagyobb vesztesei azonban a romák: a válság előtt minden második roma számított szegénynek, tavaly pedig már négyből három!

Az említett folyamatok eredményeképpen azt lehet mondani, hogy tíz szegénységben élő közül négy gyermek vagy a fiatal (25 éven aluli), és mindössze egy nyugdíjas korú – állapítják meg a kutatók. Tíz szegényből három roma, és maximum egy fővárosi. A szegénységben élők közel fele községben él, és majdnem ugyanennyi vidéki városokban. A szegények közel fele olyan háztartásban él, ahol a háztartásfő munkanélküli, vagy inaktív.

A lakosság negyedének nincs pénze fűtésre

A vizsgálat a relatív szegénység mérése mellett kitér a társadalmi kirekesztettség egyéb formáira is. A nemzetközi szakirodalom alapján anyagilag depriváltnak (anyagi javaktól megfosztottnak) tekinthető valaki akkor, ha a táblázatban is felsorolt kilenc tétel közül háromban hiányt szenved és súlyosan depriváltnak akkor, ha legalább négy tételről kénytelen lemondani.

Az anyagi depriváció indikátorai a népesség százalékában

Az anyagi depriváció elemi indikátorai

2009

2012

Anyagi okokból nincs autó

28,6

28,6

Anyagi okokból nincs színes tévé

0,6

0,4

Anyagi okokból nincs automata mosógép

10,1

7,5

Anyagi okokból nincs telefon

13,5

3,5

Nem engedhetnek meg maguknak - egy hét nyaralást

75,7

77,1

Nem engedhetnek meg maguknak - húsfogyasztást kétnaponta

41,3

44,7

Nem engedhetnek meg maguknak - a lakás rendes fűtését

19,8

27,4

Képtelenek váratlan kiadás fedezésére

76,8

80,9

Előfordult rezsiköltség nem fizetése pénzhiány miatt

20,8

24,3

Forrás: Tárki

Mindezek alapján 2012-ben a népesség 56 százaléka volt anyagilag depriváltnak tekinthető, több mint egyharmada (37 százalék) pedig súlyosan depriváltnak. A mutató mindkét esetben enyhén emelkedett a 2009-es felmérés óta, ami alapvetően a jövedelmi tartalékok csökkenésével magyarázható. Ezt jelzi, hogy 80 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik képtelenek egy váratlan kiadás fedezetére, a magyar népesség több mint a negyedének pedig nincs annyi pénze, hogy megfelelően befűtse a lakását. 44 százalékra emelkedett azoknak az aránya is akik nem tudnak legalább kétnaponta húst enni.

 


 

1 A Szegénység és társadalmi kirekesztettség című tanulmány a TÁRKI Monitor jelentések 2012 "Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban" című kiadványában jelent meg. Link >>

2 Az OECD2-skálával számított éves háztartásjövedelem mediánértékén a 60 százaléka.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Elhúzódnak a buszon az utasok a megcsonkított orosz exkatonáktól
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 07:49
Halvány élet vár azokra az orosz katonákra, akik elvesztik egyik végtagjukat az ukrán fronton. Egy állami támogatással működő alapítvány hivatott segíteni rajtuk, amit Vlagymir Putyin rokona vezet.
Makro / Külgazdaság Hány magyar cég szeretne árat emelni és mire számítanak?
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 06:35
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint áprilisban a fogyasztók és az üzleti világ kilátásai is javultak kissé márciushoz képest. 
Makro / Külgazdaság Jaksity György: A vámháború csak egy álca, a fő cél az amerikai demokrácia lebontása
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 24. 05:44
A közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, a Concorde Értékpapír alapítója, elnöke az április 22-ei élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 74. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Most tényleg rossz hírt kapott Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 16:03
Kellemetlen eredményre jutott egy felmérés.
Makro / Külgazdaság Megéri gyorsan tankolni, mert fordulat jöhet a kutaknál
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 09:54
A héten csütörtökön a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is emelkedni fog bruttó 3-3 forinttal.
Makro / Külgazdaság IMF: árnyék vetül a 2025-ös gazdasági növekedésre
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 16:59
Csökkentette globális növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Egyesült Államok vámintézkedései és a kialakult, jelentős kockázati tényezőkkel terhelt nemzetközi környezetre reagálva, egyben javaslatokat fogalmazott meg a kereskedelempolitika irányainak módosítására kedden kiadott World Economic Outlook (WEO) jelentésében.
Makro / Külgazdaság Jön a baj, ez a jel árulkodik a válság előszeléről
Buksza blog | 2025. április 22. 15:03
A közgazdászok órákon át elemzik a makrogazdasági adatok táblázatait, hogy előre jelezhessék a gazdasági folyamatok alakulását – pedig létezik ennél egyszerűbb megoldás is.
Makro / Külgazdaság Dániáról vehetne példát mindenki, Magyarország e mutatóban nem a sor végén végzett 2024-ben
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:47
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok?
Makro / Külgazdaság Megint begyűjtött 42 milliárdnyi forrást a magyar kormány – a korábbiaknál ráadásul olcsóbban
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:16
Megemelt értékesítés mellett döntött az ÁKK.
Makro / Külgazdaság Kellemetlen meglepetést okozott a lengyel ipar
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 11:38
Ennél jobb adatra számítottak az elemzők.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG