A nyugdíjválságban a nők fogják a rövidebbet húzni

(Fotó: Pixabay)

Ma minden második német nyugdíja 800 euró (259 ezer forint) alatt van, ami ott nagyon kevésnek számít. Különösen olyan területeken, mint München, ahol nagyon magasak a lakásbérleti díjak és általában az árszínvonal is – derül ki a német Die Zeit cikkéből. Különböző számítások ugyanis 950 és 1050 euró közé teszik a “szegénységi küszöböt” az országban.

(Magyarországon megszűnt a hivatalos létminimum-számítás, de a Policy Agenda kalkulációi szerint 2016-ban 88 619, 2017-ben 90 450 forint volt egy főre. Ez utóbbi 280 euró. Négytagú, kétgyermekes családnál ez 262 300 forint. Az úgynevezett társadalmi minimum viszont 117 700 forint volt.)

A németek kétharmada fél az “öregkori szegénységtől” a felmérések szerint. Az átlagos nyugdíj mintegy 1050 euró, tehát épphogy csak a szegénységi küszöb becsléseinek felső széle. A férfiak 1171, a nők viszont csak 685 eurót kapnak átlagosan, ráadásul az átlagokat felhúzza a korábban kiemelt keresetűek magas nyugdíja.

Nők hátrányban

Sok nő rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, mint a férfiak, ezért kisebb a nyugdíjjogosultsága. A fizetésük is lényegesen alacsonyabb volt, így nagy részük nyugdíja még 40, 45 év szolgálati idő után sem éri el a szegénységi küszöböt.

Sok nyugdíjas, főként a nők helyzete a párjától függ, illetve a nyugdíjas párok megélhetése sokkal jobb, mint az egyedülállóké. (Főleg mert meg tudják osztani a rezsit, a fix költségeket.) Szerencsére az alacsony nyugdíj azért nem jelent feltétlenül elszegényedést Németországban, mert sokaknak vállalati nyugdíja, nyugdíjpénztári vagy más nyugdíjcélú megtakarítása, magán-nyugdíjbiztosítása van.

Ne légy háziasszony

Sok elvált asszony a megítélt tartásdíj miatt van jobb helyzetben, mintha csak nyugdíja lenne, de nem mindenki. Mindenesetre azt javasolják a nőknek, hogy lehetőleg dolgozzanak teljes munkaidőben, minél több évig, még ha házasságban élnek is.

Ha azonban a nyugdíj melletti egyéb bevételi forrásokat, megtakarításokat is beleveszik, akkor már 1734 eurós nettó havi jövedelem jut átlagosan egy egyedülálló nyugdíjasra, és 3167 euró egy párra. (Mintegy 560 ezer, illetve egymillió 23 ezer forint.) Így sokkal jobb a kép.

A szocializmus egyik előnye

Ebből elvileg jól meg lehetne élni, de nagyok a különbségek, a kevesebb magas jövedelmű itt is felhúzza az átlagot – írja a lap. Valójában a nyugdíjas háztartások 30 százaléka a szegénységi küszöb szélén él, további 17 százalékuk pedig efelett ugyan, de épphogy kijön a pénzéből, semmit nem tud félretenni.

Valójában a nyugdíjas jövő sok mindenen múlik Németországban, Kelet-Németországban például jelenleg meglepő módon rózsásabb. Egyrészt ott sokkal alacsonyabbak a megélhetési költségek, másrészt pedig a nők hosszabb ideig dolgoztak még a szocializmusban.

Problémás csoportok

“Vannak problémás csoportok” – írják. Később például azok a kelet-németek mennek nyugdíjba, nagyon alacsony nyugdíjjal, akik a 90-es években, a 2000-es évek elején sokáig munkanélküliek voltak. A nők jelentős része továbbra is veszélyeztetett lesz, az elváltak különösen. A bevándorlók nem eléggé integrálódott része, valamint mindenki más, akinek nincs szakmája, mert ők rosszul keresnek.

Ritkább az orvos-nővér románc

A párban együtt élés csökkenti az anyagi problémákat, de csak korlátozottan, mert nagy a polarizáció. Megfigyelhető ugyanis, hogy a nagyon jó anyagi helyzetűek manapság inkább más jól szituáltakkal, a szegények pedig szegényekkel bútoroznak össze – mondta a Die Zeit-nak Katja Möhring szociológia-professzor.

Korábban inkább jellemző volt, hogy például orvos ápolónővel, vagy üzletvezető pénztárosnővel házasodott, ma már ritka.