Miután a Központi Statisztikai Hivatal már évek óta nem közöl létminimumra vonatkozó adatokat, a Policy Agenda idén is folytatta ennek az értéknek a kiszámítását. Ebből kiderült, egy négyfős családnak az alapvető szükségletek beszerzésére havi 275 ezer forint kellett 2018-ban, egy egyfős háztartás 95 ezerrel, egy nyugdíjas legalább 85 ezer forinttal számolhatott.

A magyar társadalom mintegy kétharmada úgy érzi, hogy nincs anyagilag felkészülve arra, ha kisebb váratlan kiadást kell finanszíroznia - derül ki egy friss kutatásból. Furcsa, de a Budapesten élők szubjektív anyagi biztonságérzete az egyik legalacsonyabb. Ez a korábbi évben egyáltalán nem volt így.

Sok az alacsony nyugdíj, ezért számos nyugdíjas helyzete a párja jövedelmétől függ. Különösen a nők veszélyeztetettek, akiknek átlagosan alacsonyabb jövedelme és rövidebb szolgálati ideje van. A társsal élők általában sokkal jobban kijönnek a nyugdíjukból. Ám a szegény nyugdíjas jellemzően szegénnyel, a jól szituált a jól szituálttal áll össze manapság.

Egy négyfős családnak havonta 262 ezer forint kell a létminimumhoz, 341 ezer forint ahhoz, hogy elérjék a társadalmi minimumot, vagyis fedezni tudjanak egy váratlan kiadást. Tavaly a magyar háztartások közel fele tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, azaz a lakosság 53 százaléka olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint.

A magyar „létminimum érték” azt fejezi ki, hogy mekkora összegből tud megélni minimális szinten egy család, ha nincs váratlan kiadása. A váratlan kiadás pedig sokféle dolog miatt lehet, például akár egy háztartási gép nagyobb javítása, cseréje, vagy a munkából átmeneti kiesés miatti anyagi nehézség, vagy váratlan betegség.

A legújabb adatok szerint az őslakosok között csökkent, a bevándorlók között nőtt a szegények aránya Németországban. A különbséget a menekültek okozzák, tízből nyolc szíriai például szegénynek számít.

Csak első pillantásra nem tűnik vészesen rossznak a hazai minimálbér, az európai országok alsó harmadánál helyezkedik el, legalábbis a bruttó értéke, és azt is figyelembe véve, hogy nálunk alacsonyabb az árszínvonal. De az nem vigasztal senkit, hogy másoknak ennél is rosszabb. A nettóval már rosszabb a helyzet.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint politikai döntés, hogy nem számítja tovább a létminimum-mutatókat a KSH. A hivatal szerint "éppen ellenkezőleg". A mostani létminimum-mutató szerintük túl jó életet enged meg rendes táplálkozással, művelődéssel, oktatással.

Tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke.

A munkaadói oldal az átlagkeresetet 3-4 százalékkal emelné, a szakszervezetek számára ez elfogadhatatlanul alacsony. Ha 3-4 év alatt legalább azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum 80 százalékát, ennél több kell. Jelenleg csak a létminimum 76 százaléka a nettó minimálbér.

A fizikai dolgozók nettó keresete majdnem pontosan fele a szellemi dolgozókénak, így elemi érdeke lenne mindenkinek tovább tanulni. Az átlagos nettó kereset 2,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest és 153 300 forintra rúgott. A közfoglalkoztatottak nettó keresete mindössze 51 ezer forint körül van.

Egyre több a dolgozó szegény. Jó lenne, ha a teljes munkaidőben dolgozók minimális nettó keresete legalább a létminimumot elérné. Ehhez csökkenteni kéne az állam által megkövetelt közterheket is – derül ki az MaSzSz szakszervezeti szövetség javaslatából.

A kilencvenes években a nettó átlagbér 60 százaléka körül volt egy átlagos nyugdíj értéke, mára ez a mutató 73 százalékra kúszott. A nyugdíj magas, vagy a bér alacsony, esetleg más a hiba?

A szakszervezetek nagyjából dupla akkora emelést akartak, mint a munkáltatók, akik először az infláció mértékével megegyező emelést tartottak reálisnak. A minimálbér az elmúlt három évben több mint 20 ezer forinttal emelkedett.

A szakmunkás minimálbér sem érte el a létminimumot 2012-ben. Tavaly egyébként 86 ezer forint volt a létminimum. Háromból két forintot pedig ételre és rezsire kötötték az emberek.

A kormány emelte a közmunka programra fordítható költségek összegét, de kérdés, hogy mire futja majd ebből úgy, hogy a közmunkások bérét is emelték 5,1 százalékkal.

A magyar gazdaság teljesítménye nem támasztja alá a minimálbér 5,4 százalékos, illetve a szakképzettek garantált bérminimumának 5,6 százalékos emelését 2013-ban, de a szociális indokok miatt a munkaadók mégis vállalták ezt a kompromisszumot - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A munkaadók és a szakszervezetek megállapodtak a minimálbérről, ami bruttó 93 ezerről 98 ezer forintra emelkedik jövőre. A legkisebb keresetűek tehát 64190 forintot fognak kézhez kapni 2013-ban, úgy, hogy a létminimum már 2011-ben jóval e fölött, 83949 volt, és ez - figyelembe véve a magas inflációt - 2013-ra csak emelkedni fog, kérdés, hogy mennyivel.

A Szövetség közleménye szerint 2013 elején - a mind jobban gyorsuló áremelkedések miatt - a létminimum összege egy munkavállaló esetében 91500 forint lesz. A jelenleg érvényes 93 ezer forintos minimálbér elkölthető értéke ennek az összegnek csak a kétharmadát éri el.

Az utóbbi években minden háztartástípusban folyamatosan növekedett a létminimum értéke a KSH adatai szerint. A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. Az egészséges táplálkozás szempontjait figyelembe vevő élelmiszerkosár alapján kerül meghatározásra háztartástípusonként.