A minimálbér 98 ezer, a szakmunkás minimálbér 114 ezer forint lesz jövőre - állapodtak meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek. Mielőtt azonban a kormány kihirdeti a minimálbért, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal (NGTT) is konzultálnia kell.

Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg, az NGTT-vel folytatott konzultációt követően. A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.

A megállapodás megszületett

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára úgy fogalmazott, megérte a többhónapos vita a jövő évi bérekről, és végül egy olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, amivel mindkét oldal elégedett lehet.

A megállapodás elérésében pozitív hozzájárulást jelentett a rezsiköltségek csökkentéséről szóló, közelmúltban hozott kormányhatározat, és mindenek előtt a munkáltatók részéről történt fordulat, miszerint pozitívan fogadták az inflációt legalább elérő minimálbéremelési javaslatot - közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

De mire elég ez valójában?

Abban az esetben, ha kihirdetik a 98 ezres minimálbért, akkor akik ennyit keresnek 2013-tól nettó 64190 forintot kapnak majd kézhez. Ez az összeg már jóval a létminimum alatt van, és ahogy az ábrán látszik a minimálbér nettó összege és a létminimum évről évre távolodik egymástól.

Nem csak a létminimum és a minimálbér nettó összege távolodnak egymástól, hanem a bruttó és a nettó értékek is.

Ennek az az oka, hogy a minimálbért 2002-ben "adómentessé" tették, olyan módon, hogy bár 18%-os volt szja, de az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás lenullázta az adó összegét, 2007-től az adójóváírást nem emelték, de mivel a minimálbér nőtt, így a fizetendő adó is nőtt vele, 2007-re így lett a 0%-os adóteherből 0,7, míg 2008-ra 1,5%. A második Orbán-kormány az egykulcsos adórendszer bevezetésével megszüntette a kvázi adómentességet.

A nettó keresetek szinten tartásához drasztikusan emelni kellett a minimálbért, ami igen nagy terhet jelentett a hazai vállalkozásoknak - a költségvetés terhére adott kompenzáció nélkül valószínűleg egy nagyobb elbocsátási hullámot is beindíthatott volna.

A nehéz helyzetben lévő ágazatok pláne nagy terhet jelent az emelés

Ahogy korábban írtuk, a tárgyaláson felvetődött egy olyan lehetőség, amely szerint azokban az ágazatokban, ahol problémát jelenhet egy, az infláció mértékével történő minimálbér-emelés, elcsúsztatnák a legkisebb bér megemelését.

A kormány besegít a munkaadóknak

A végső egyeztetésen szó volt arról is, hogy a kormány a nehéz helyzetben lévő ágazatokban, mint az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben 2013 első félévében átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.

Ez körülbelül 256 ezer munkavállalót érint, a központi költségvetésnek így 10 milliárd forintba kerülhet az emelés költségeinek fél éven keresztül történő átvállalása ezekben az ágazatokban.