Csúszhat a minimálbér emelése egyes ágazatokban

Egyelőre sem szervezeti, sem oldalálláspont nincs az ágazati minimálbérről, az egyeztetéseket szerdán folytatják - mondták az egyeztetésről beszámoló érdekképviseleti vezetők.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke

A tárgyaláson felvetődött egy olyan lehetőség, amely szerint azokban az ágazatokban, ahol problémát jelenhet egy, az infláció mértékével történő minimálbér-emelés, elcsúsztatnák a legkisebb bér megemelését - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A késleltetéssel az emelés fele elveszne

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke ennek kapcsán kifejtette, hogy elsősorban például a könnyűipart, a mezőgazdaságot és a kereskedelmet érinthetné az emelés elhalasztása. A bérnövelés ugyanakkor nem visszamenőleges lenne, vagyis az emelés fele elveszne - hívta fel a figyelmet.

Rolek Ferenc a hétfői tárgyalás kapcsán úgy fogalmazott, hogy nem nagyon haladtak előre a bértárgyalások, de elindult egy közös gondolkodás az ágazati minimálbérről. Kiemelte, hogy az MGYOSZ egyelőre nem tud állást foglalni a kérdésben, tagságuk döntésétől függ, hogy milyen álláspontot képviselnek majd a következő fordulóban.

Még nem világos pontosan hány ember érintett

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke

Palkovics Imre is hasonlóképpen nyilatkozott a szakszervezeti oldal és a Munkástanácsok álláspontjáról, de azt hozzáfűzte, hogy a prosperáló ágazatokat nem érinti a minimálbéremelés, mert ott nem a kötelező legkisebb béren foglalkoztatják a munkavállalókat. Azokban az ágazatokban, ahol rosszabb a helyzet, ott csak minimálbért kapnak a munkavállalók, akik esetében azonban nem elfogadható, hogy a bér reálértéke tovább romoljon, és ezek a munkavállalók elszegényedjenek.

A Munkástanácsok elnöke elmondta, nemsokára rendelkezésükre állnak adatok arról, hogy pontosan mely ágazatokban hány embert érintene a késleltetett minimálbér-emelés.

A kormány adózási oldalról nem fog beleszólni a vitába

Palkovics Imre szerint mivel már elfogadták a jövő évi adótörvényeket, nem várható, hogy a kormány adózási oldalról, esetleges könnyítésekkel próbálja tehermentesíteni a munkaadókat a béremelési kényszer alól, vagyis a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodniuk a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról (szakképzett dolgozók minimálbére).

A minimálbér jelenleg 93 000, a szakmunkás bérminimum 108 ezer forint. Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg. A kabinetnek lehetősége van arra is, hogy a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapítson meg.

A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.