A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók között született megállapodás alapján a kabinet tizenegy nehéz helyzetben lévő ágazatban fél évig átvállalja a minimálbérek emelésének költségeit - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén felmerült, hogy a nehéz helyzetben lévő ágazatokban fél évvel elcsúsztatnák a jövő évi minimálbér emelést.

A jogi szabályozás nem elég ahhoz, hogy megszűnjön az "üvegplafon" és a bérrés a nemek között, társadalmi változás és a versenyszféra változása is kell hozzá. Ez utóbbi nem is lehetetlen, mert az igazságos bérelosztás profitot hozhat a cégeknek.

A munkaadók szerint a felsőoktatási keretszámok csökkentése összhangban van a csökkenő munkaerő-kereslettel, ugyanakkor úgy vélik, hogy a kormánynak a drasztikus csökkentés negatív hatásait új képzési lehetőségek megteremtésével kellene kompenzálnia. A vállalatvezetők szerint a fiatalok tudása nem piacképes és hiányoznak a gyakorlati ismereteik is.

A két legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szerv kiakadt azon a törvényjavaslaton ,mely szerint a nyártól a dolgozók utazási költségeit át kellene vállalnia a munkaadóknak. A helyi közlekedést vagyis a napi bejárást is kötelezően meg kellene térítenie a munkáltatóknak, szerintük ez nem reális, több terhet már nem bírnak el.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, amit a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem, akik pedig megvalósítják az elvárt béremelést versenyképességük romlásával kell, hogy szembenézzenek.