A legnagyobb hazai munkaadói érdekvédelmi szervezet, az MGYOSZ tagszervezetei körében az elmúlt hetekben felmérést készített, melyben a munkavállalókkal kapcsolatos elvárásokról és a hazai oktatási rendszer átalakításáról kérdezték a cégvezetőket. Az eredmények alapján a munkaadók úgy vélik, hogy a felsőoktatási keretszámok csökkentése összhangban van az egyre csökkenő munkaerő-kereslettel, de mindez önmagában nem elegendő a képzési rendszer és a munkaerőpiac igényeinek összehangolására, hiszen a képzések tartalmára is figyelmet kellene fordítani.

Sokan túlértékelik munkaerő-piaci értéküket

Az eredmények alapján a vállalkozások ugyan nyitottak a fiatal munkavállalókra, de sok esetben tapasztalják, hogy hiányzik az együttműködési készség a fiatalok részéről, gyakran túlzott elvárásokkal érkeznek a cégekhez, amely megnehezíti a beilleszkedési és tanulási folyamatot, ráadásul sokan közülük nincsenek tisztában a munkaerő-piaci értékükkel.

Az iskolából hozott tudás minőségét szinte minden megkérdezett munkáltató kifogásolta. A felmérésben részt vevő cégek szerint jellemzően nem piacképes a fiatalok tudása és hiányoznak a gyakorlati ismereteik. Egy vagy két idegen nyelv magas szintű ismerete ugyanakkor sokszor elegendő lehet az alkalmazáshoz, hiszen ebben az esetben a munkáltatók gyakran hajlandóak befektetni a szakmai továbbképzésbe.

A munkavállalók oktatása, a vállalati képzési és az ösztöndíjrendszerek tekintetében élesen külön kell választani a tőkeerős, főként nagyvállalati körbe tartozó cégeket és a szűkösebb forrásokkal rendelkező kisebb vállalatokat. Előbbiek vagy saját képzési rendszert működtetnek, vagy helyi intézményékkel működnek együtt a szakember-utánpótlás biztosítás érdekében, míg utóbbiak ilyen jellegű tevékenységet jellemzően nem engedhetnek meg maguknak.

Nagy előny a tapasztalat

Az MGYOSZ felmérése rávilágított arra is, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók egyre kevésbé tervezik a foglalkoztatás bővítését, amennyiben igen, akkor is inkább a gyakorlattal rendelkező munkavállalókat részesítik előnyben a fiatal, szakmai tapasztalattal nem rendelkező diplomásokkal szemben. A diplomás pályakezdők közül eddig is sokan kényszerültek arra, hogy alacsonyan kvalifikált állásokban helyezkedjenek el, akár betanított munka, vagy jobb esetben technikusi munkakörökben, de mindez a jövőben könnyen általánossá válhat.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnökének véleménye szerint a képzések – akár szakképzés, akár felsőoktatás – minősége és tartalma kívánnivalót hagy maga után Magyarországon, ugyanakkor a legnagyobb hazai munkaadói szervezet üdvözli azokat a kormányzati törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy a képzési rendszert és azok tartalmát a munkaerő-piaci igényekhez alakítsák. Rolek Ferenc meggyőződése szerint összehangolt lépésekre van szükség a hazai oktatási rendszer átalakításában, hiszen enélkül elképzelhetetlen a foglalkoztatás hosszú távú és fenntartható növekedése Magyarországon.

Az MGYOSZ véleménye szerint a felsőoktatási keretszámok csökkentésének együtt kell járnia a felsőfokú képzések minőségének javításával, a gyakorlati oktatás előtérbe helyezésével. A szövetség kiemelte, hogy a humán tudományágakkal szemben erősíteni kell a természettudomány területeit, beleértve a műszaki és informatikai szakterületet is. Az egyébként jó minőségű jogász- és közgazdászképzés keretszámainak újragondolása, mivel ezen szakemberek iránt folyamatos a kereslet. A gazdaságtudományok esetében 95 százalékkal, míg a jogi képzés esetében 88 százalékkal csökken az államilag támogatott helyek száma.

Fontos az együttműködés

Az MGYOSZ kívánatosnak tartja a szakképzés, a technikusképzés rendszerének mind számában, mind minőségében történő erősítése, valamint az új források biztosítását a munkavállalóit képezni szándékozó munkáltatók számára. Jelenleg a saját munkavállaló képzését nem lehet a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolni, noha a kkv-k számára ez volt az egyetlen forrás munkavállalóik képzésére.

A szövetség kiemelte, hogy a fiatalok foglalkoztatására továbbra is erős motiváló START-kártya rendszer fenntartása, valamint a gazdasági szereplőknek, az érdekképviseleteknek, a képzőintézményeknek és az állami szereplőknek – így az egyes tárcáknak egymás között is – szoros együttműködésben kell dolgozniuk a versenyképes oktatási rendszer kialakítása érdekében.

Az MGYOSZ továbbá támogatja a magyar kormány irányából elindult törekvést, melynek célja, hogy a fiatalság az európai szabályok között is hátrányos helyzetű csoportnak minősüljön. Így a foglalkoztatási és képzési támogatások körében a fiatalok alkalmazásának célzott támogatása kikerülne a „de minimis” körből , amely ösztönözheti a vállalkozásokat a fiatalok alkalmazására és képzésére.