A nők és férfiak közötti bérezési egyenlőtlenség széleskörű jelenségének leküzdése régóta szerepel az európai uniós célkitűzések között; ennek a hatása érezhető is a visegrádi országok jogi szabályozásában, illetve egyes munkáltatói intézkedésekben. A nemek közötti bérrés ennek ellenére továbbra is létezik, különösen bizonyos foglalkoztatási területeken.
Miért keresnek kevesebbet a nők?
|
Horizontális szegregáció A horizontális munkaerő-piaci szegregáció azt jelenti, hogy nem érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Vagyis ugyanolyan munkáért, ugyanazon a munkahelyen többet keres egy férfi, mint egy nő.
A vertikális szegregáció A vertikális szegregáció az előrejutási lehetőségeket jelenti, pontosabban azok hiányát. Azt a jelenséget, hogy a beosztási szinteken egyre magasabb pozíció felé haladva, jelentősen csökken a nők aránya, még ha rendelkeznek is megfelelő képzettséggel és tapasztalattal. Tehát azt az "üvegplafont" jelenti, ami láthatatlanul van a nők feje felett, és nem engedi őket a ranglétrán előbbre lépni egy bizonyos határ után. |
A visegrádi országokban a bérrés és az ún. üvegplafon jelenségével (erről lásd bővebben keretes írásunkat) kapcsolatban hasonló a helyzet: mindkét probléma jelentős a régióban. Az országok sajátossága, hogy a szocializmusban kialakult a kétkeresős modell, hiszen a "teljes" foglalkoztatottság révén a nők és a férfiak egyaránt kerestek pénzt. A kényszerű foglalkoztatásban azonban a nők másodlagos szerepbe kerültek a munkaerőpiacon, és ezért, amikor tehették, sokan inkább felmondtak.
Ezekben az országokban még mindig elképzelhetetlen az egykeresős modell tömeges elterjedése, a nők mégsem egyenrangúak a férfiakkal a munkaerőpiacon.
A visegrádi régióban a viszonylag merev nemi szerepek, a nők és férfiak közötti horizontális és vertikális munkaerő-piaci szegregáció, valamint a gyermekgondozási ellátások rendszere is hozzájárul a nemek közötti bérrés továbbéléséhez.
A jogi szabályozás nem elég
Hiába a jogi normák változása – a bérrés nem csökkent lényegesen az utóbbi negyedszázadban. Ha a nemek közti különbségeket erősítő társadalmi környezet és közbeszéd nem változik, ugyanitt fogunk tartani ötven év múlva is - véli Lehoczkyné Kollonay Csilla Közép-európai Egyetem jogász végzettségű oktatója.
|
| Lehoczkyné Kollonay Csilla |
A Strabag Zrt.-t az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalta, mert két pályakezdő jogászt alkalmazott, akik ugyanott végeztek, és minden más szempontból is hasonló képzettségük, tudásuk volt. A lánynak az állásinterjún azt mondták 180 ezer forintot tudnak neki fizetni, a fiúval béralkuba kezdtek, 350 ezret kért, 300 ezret kapott - mesélte Kollonay Csilla az "Egyenlő bér – kinek fontos?" című budapesti, nemzetközi konferencián, melyet a Friedrich Ebert Alapítvány, a Budapesti Corvinus Egyetem és a MONA Alapítvány közösen szervezett. A jogi eszközök tehát segítenek, az ilyen döntéseknek üzenete értéke van, de társadalmi változásra is szükség van.
Mélyen a társadalomba ágyazott okok
A munkaerő-piaci szegregáció oka a merev nemi szerepek beidegződésén alapul. Azok a sztereotípiák, mint például, hogy a férfi tartja el a családot, táplálják és termelik újra a bérkülönbségeket és az üvegplafon jelenségét. Ráadásul ez egy nevetséges érv, hiszen csak nagyon kevés olyan család van, amely egy keresetből megélne, nem beszélve az egyedülálló anyákról - mondta Nina Bosničová, a Gender Studies nevű cseh civilszervezet munkatársa a témával foglalkozó konferencia másik előadója.
A bértábla nem akadály, a férfi többet kap
|
| Nina Bosničová |
A bérrés újratermelődik a sztereotípia által, hogy a férfi tartja el a családot, mert a munkaadó erre hivatkozva a férfiaknak többet fizet még akkor is, ha a fizetéseket bértábla határozza meg, hiszen külön juttatásokkal, bónusszal ezt könnyedén megteheti, és mivel a férfiak többet visznek haza, a nő vállalja a gyermekgondozást magára.
Ezek a merev szerepek alakítják ki az üvegplafont is, hiszen a nők azért nem kerülhetnek bizonyos pozícióba, mert a gyerekvállalás miatt karrierjük megszakad. Ez azonban csak egy mítosz, amit el kellene felejteni, nem kellene megszakadnia karriereknek, mert gyereket vállal a nő - mondta Nina Bosničová.
A rugalmasság, az igazságosság és az átláthatóság profitot hoz
A cseh civilszervezet többek között azzal foglalkozik, hogy vállalatoknál adnak tanácsot, hogyan lehetne a bérezést igazságosabbá tenni. A társadalmi igazságossággal érvelni a versenyszférában nehezen lehet, szép dolog az etika, de a vállaltok vezetőivel nyereségről kell beszélni. Ebből a szempontból is kifizetődő azonban az átlátható és igazságos bérezés.
Általánosságban el lehet mondani, hogy ha transzparens a bérezés, diverzitás alakul ki, amitől nőni fog a profit. A sokszínűségre való törekvés nem csak elméleti szinten innovatív, hanem a gyakorlatban is. Ha arra gondolunk, hogy rugalmas munkaidővel és igazságos, egyenlő bánásmóddal csökkenteni lehet egy vállalatnál a fluktuációt, láthatóvá válik, hogy alacsonyabb lesznek a költségek. Nem kell új embereket keresni, és betanítani, hanem alkalmazkodni a jól bevált munkaerőhöz - mondta Bosničová.
Az üvegplafon még a legjobb helyeken is élesen látszik
|
| Rolek Ferenc |
Minden a témával foglalkozó makroelemzés kimutatja a fennálló igazságtalanságot, de ezek mikro szinten is jól láthatók.
Rolek Ferenc, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a bank nagyon nagy figyelmet fordít a bérfeszültségek, bérkülönbségek kiküszöbölésére. A Budapest Banknál a bérrés alacsonynak mondható, ha más vállalatokkal hasonlítjuk össze, de még itt is 10 százalékos.
A vertikális szegregáció esetében a vezetőség igyekezete ellenére is nagyok az eltérések: a munkatársak 74 százaléka, a csoportvezetők 52%-a, a középvezetőknek már csak 30%-a, míg a felsővezetőknek már csupán a 18%-a nő a Budapest Banknál - mondta Rolek Ferenc.
Rolek szerint a versenyszférában azért tudnak a férfiak jobban érvényesülni, mert erősebb bennük a versenyszellem, míg a nők kooperatívabbak és jobban kommunikálnak. Ha az üzleti szférában elterjednek ezek, mint értékek, a nők jobb helyzetbe kerülhetnek.
A tulajdonságokat nem a biológiai nem határozza meg
Rolek Ferenc állítását, miszerint a nők kooperatívabbak lennének, Lehoczkyné Kollonay Csilla Közép-európai Egyetem oktatója erősen vitatta. Az emberek tulajdonságait nem a biológiai nemük határozza meg, hanem hogy milyen szerepet szán nekik a társadalom. Amíg a fiúkat és a lányokat különbözőképpen neveljük: "a fiúk védjék meg magukat", míg "a lányok nem verekednek", addig ezek a sztereotípiák is fennmaradnak, de ezeknek semmi közük a biológiához - mondta Kollonay Csilla.
Elnőiesedő, leértékelődő munkakörök
Az úgy nevezett elnőiesedett szakmákban - leggyakrabban az oktatás és az egészségügy területén - itt a kevesebb fizetést érő, a kisebb presztízsűnek mondott munkakörök a "női munkák", mint például az ápolói. Ezek a szakmák már annyira alulfizetettek, hogy az már valóban a munkavégzés rovására megy, így ezeknek a feladatoknak az ellátása a családra hárul, a hagyományos szerepfelfogás szerint a nőkre, akiket ezzel is elvonnak a munkától - mondta Kollonay Csilla.
A munkakörök nemi eloszlása jól látszik a Budapest Bank esetében is: a pénzforgalmi ügyintézők 97%-a, a lakossági értékesítési tanácsadók 93%-a, a telebank munkatársa 87%-a, a pénzügyi és számviteli munkatársak 85%-a, az emberi erőforrás menedzserek 83%-a nő, míg az IT fejlesztők, IT operatőrök, rendszergazdák, menedzserek és vezetők 87-88 százaléka férfi - mutatott rá Rolek Ferenc.
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
