Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A jogi szabályozás nem elég ahhoz, hogy megszűnjön az "üvegplafon" és a bérrés a nemek között, társadalmi változás és a versenyszféra változása is kell hozzá. Ez utóbbi nem is lehetetlen, mert az igazságos bérelosztás profitot hozhat a cégeknek.

A nők és férfiak közötti bérezési egyenlőtlenség széleskörű jelenségének leküzdése régóta szerepel az európai uniós célkitűzések között; ennek a hatása érezhető is a visegrádi országok jogi szabályozásában, illetve egyes munkáltatói intézkedésekben. A nemek közötti bérrés ennek ellenére továbbra is létezik, különösen bizonyos foglalkoztatási területeken.

Miért keresnek kevesebbet a nők?

Horizontális szegregáció

A horizontális munkaerő-piaci szegregáció azt jelenti, hogy nem érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Vagyis ugyanolyan munkáért, ugyanazon a munkahelyen többet keres egy férfi, mint egy nő.

 

A vertikális szegregáció

A vertikális szegregáció az előrejutási lehetőségeket jelenti, pontosabban azok hiányát. Azt a jelenséget, hogy a beosztási szinteken egyre magasabb pozíció felé haladva, jelentősen csökken a nők aránya, még ha rendelkeznek is megfelelő képzettséggel és tapasztalattal. Tehát azt az "üvegplafont" jelenti, ami láthatatlanul van a nők feje felett, és nem engedi őket a ranglétrán előbbre lépni egy bizonyos határ után.

A visegrádi országokban a bérrés és az ún. üvegplafon jelenségével (erről lásd bővebben keretes írásunkat) kapcsolatban hasonló a helyzet: mindkét probléma jelentős a régióban. Az országok sajátossága, hogy a  szocializmusban kialakult a kétkeresős modell, hiszen a "teljes" foglalkoztatottság révén a nők és a férfiak egyaránt kerestek pénzt. A kényszerű foglalkoztatásban azonban a nők másodlagos szerepbe kerültek a munkaerőpiacon, és ezért, amikor tehették, sokan inkább felmondtak.

Ezekben az országokban még mindig elképzelhetetlen az egykeresős modell tömeges elterjedése, a nők mégsem egyenrangúak a férfiakkal a munkaerőpiacon.

A visegrádi régióban a viszonylag merev nemi szerepek, a nők és férfiak közötti horizontális és vertikális munkaerő-piaci szegregáció, valamint a gyermekgondozási ellátások rendszere is hozzájárul a nemek közötti bérrés továbbéléséhez.

A jogi szabályozás nem elég

Hiába a jogi normák változása – a bérrés nem csökkent lényegesen az utóbbi negyedszázadban. Ha a nemek közti különbségeket erősítő társadalmi környezet és közbeszéd nem változik, ugyanitt fogunk tartani ötven év múlva is - véli Lehoczkyné Kollonay Csilla Közép-európai Egyetem jogász végzettségű oktatója.

Lehoczkyné Kollonay Csilla

A Strabag Zrt.-t az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalta, mert két pályakezdő jogászt alkalmazott, akik ugyanott végeztek, és minden más szempontból is hasonló képzettségük, tudásuk volt. A lánynak az állásinterjún azt mondták 180 ezer forintot tudnak neki fizetni, a fiúval béralkuba kezdtek, 350 ezret kért, 300 ezret kapott - mesélte Kollonay Csilla az "Egyenlő bér – kinek fontos?" című budapesti, nemzetközi konferencián, melyet a Friedrich Ebert Alapítvány, a Budapesti Corvinus Egyetem és a MONA Alapítvány közösen szervezett. A jogi eszközök tehát segítenek, az ilyen döntéseknek üzenete értéke van, de társadalmi változásra is szükség van.

Mélyen a társadalomba ágyazott okok

A munkaerő-piaci szegregáció oka a merev nemi szerepek beidegződésén alapul. Azok a sztereotípiák, mint például, hogy a férfi tartja el a családot, táplálják és termelik újra a bérkülönbségeket és az üvegplafon jelenségét. Ráadásul ez egy nevetséges érv, hiszen csak nagyon kevés olyan család van, amely egy keresetből megélne, nem beszélve az egyedülálló anyákról - mondta Nina Bosničová, a Gender Studies nevű cseh civilszervezet munkatársa a témával foglalkozó konferencia másik előadója.

A bértábla nem akadály, a férfi többet kap

Nina Bosničová

A bérrés újratermelődik a sztereotípia által, hogy a férfi tartja el a családot, mert a munkaadó erre hivatkozva a férfiaknak többet fizet még akkor is, ha a fizetéseket bértábla határozza meg, hiszen külön juttatásokkal, bónusszal ezt könnyedén megteheti, és mivel a férfiak többet visznek haza, a nő vállalja a gyermekgondozást magára.

Ezek a merev szerepek alakítják ki az üvegplafont is, hiszen a nők azért nem kerülhetnek bizonyos pozícióba, mert a gyerekvállalás miatt karrierjük megszakad. Ez azonban csak egy mítosz, amit el kellene felejteni, nem kellene megszakadnia karriereknek, mert gyereket vállal a nő - mondta Nina Bosničová.

A rugalmasság, az igazságosság és az átláthatóság profitot hoz

A cseh civilszervezet többek között azzal foglalkozik, hogy vállalatoknál adnak tanácsot, hogyan lehetne a bérezést igazságosabbá tenni. A társadalmi igazságossággal érvelni a versenyszférában nehezen lehet, szép dolog az etika, de a vállaltok vezetőivel nyereségről kell beszélni. Ebből a szempontból is kifizetődő azonban az átlátható és igazságos bérezés.

Általánosságban el lehet mondani, hogy ha transzparens a bérezés, diverzitás alakul ki, amitől nőni fog a profit. A sokszínűségre való törekvés nem csak elméleti szinten innovatív, hanem a gyakorlatban is. Ha arra gondolunk, hogy rugalmas munkaidővel és igazságos, egyenlő bánásmóddal csökkenteni lehet egy vállalatnál a fluktuációt, láthatóvá válik, hogy alacsonyabb lesznek a költségek. Nem kell új embereket keresni, és betanítani, hanem alkalmazkodni a jól bevált munkaerőhöz - mondta  Bosničová.

Az üvegplafon még a legjobb helyeken is élesen látszik

Rolek Ferenc

Minden a témával foglalkozó makroelemzés kimutatja a fennálló igazságtalanságot, de ezek mikro szinten is jól láthatók.

Rolek Ferenc, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a bank nagyon nagy figyelmet fordít a bérfeszültségek, bérkülönbségek kiküszöbölésére. A Budapest Banknál a bérrés alacsonynak mondható, ha más vállalatokkal hasonlítjuk össze, de még itt is 10 százalékos.

A vertikális szegregáció esetében a vezetőség igyekezete ellenére is nagyok az eltérések: a munkatársak 74 százaléka, a csoportvezetők 52%-a, a középvezetőknek már csak 30%-a, míg a felsővezetőknek már csupán a 18%-a nő a Budapest Banknál - mondta Rolek Ferenc.

Rolek  szerint a versenyszférában azért tudnak a férfiak jobban érvényesülni, mert erősebb bennük a versenyszellem, míg a nők kooperatívabbak és jobban kommunikálnak. Ha az üzleti szférában elterjednek ezek, mint értékek, a nők jobb helyzetbe kerülhetnek.

A tulajdonságokat nem a biológiai nem határozza meg

Rolek Ferenc állítását, miszerint a nők kooperatívabbak lennének, Lehoczkyné Kollonay Csilla Közép-európai Egyetem oktatója erősen vitatta. Az emberek tulajdonságait nem a biológiai nemük határozza meg, hanem hogy milyen szerepet szán nekik a társadalom. Amíg a fiúkat és a lányokat különbözőképpen neveljük: "a fiúk védjék meg magukat", míg "a lányok nem verekednek", addig ezek a sztereotípiák is fennmaradnak, de ezeknek semmi közük a biológiához - mondta Kollonay Csilla.

Elnőiesedő, leértékelődő munkakörök

Az úgy nevezett elnőiesedett szakmákban - leggyakrabban az oktatás és az egészségügy területén - itt a kevesebb fizetést érő, a kisebb presztízsűnek mondott munkakörök a "női munkák", mint például az ápolói. Ezek a szakmák már annyira alulfizetettek, hogy az már valóban a munkavégzés rovására megy, így ezeknek a feladatoknak az ellátása a családra hárul, a hagyományos szerepfelfogás szerint a nőkre, akiket ezzel is elvonnak a munkától - mondta Kollonay Csilla.

A munkakörök nemi eloszlása jól látszik a Budapest Bank esetében is: a pénzforgalmi ügyintézők 97%-a, a lakossági értékesítési tanácsadók 93%-a, a telebank munkatársa 87%-a, a pénzügyi és számviteli munkatársak 85%-a, az emberi erőforrás menedzserek 83%-a nő, míg az IT fejlesztők, IT operatőrök, rendszergazdák, menedzserek és vezetők 87-88 százaléka férfi - mutatott rá Rolek Ferenc.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Karrier Két államtitkár távozik, kettő új feladatot kapott a kormánytól
Privátbankár.hu | 2021. január 15. 10:53
Államtitkári keringőt hozott a csütörtök éjszaka megjelent Magyar Közlöny, hiszen két felmentett államtitkár is új pozícióban folytatja.
Karrier Visszatérés a hétköznapi munkanapokba - mit tanulhatunk Kínától?
Privátbankár.hu | 2021. január 3. 17:38
Már látszik a fény az alagút végén, ha a járványhelyzetről van szó, így egyre inkább felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz, ha ténylegesen eljön az irodákba történő visszatérés ideje a több hónapnyi távmunka után.   
Karrier Új vezére lesz a Telenor Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2020. december 16. 16:56
Két és fél év után távozik a Telenor Magyarország vezére, az O2-től igazolják le utódját.
Karrier Őrizetbe vették Bige Lászlót
Privátbankár.hu | 2020. december 16. 08:15
Magyarország egyik leggazdagabb emberét kedden tartóztatták le.
Karrier Habsburg György lehet Magyarország nagykövete Párizsban
Privátbankár.hu | 2020. december 13. 16:03
Az Index információi szerint az utolsó magyar trónörökös fia, Habsburg György diplomata, újságíró lesz Magyarország következő párizsi nagykövete. 
Karrier Orbán Viktor elmondta, mit gondol a Szájer-ügyről
Privátbankár.hu / MTI | 2020. december 2. 18:34
Amit Szájer József tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele - nyilatkozta a miniszterelnök.
Karrier Lemondott EP-képviselői tisztségéről Szájer József
MTI | 2020. november 29. 12:12
Azt közölte, hogy a döntésének nincs köze a mostani uniós, jogállamisági csörtéhez.
Karrier Orbán Viktor kinevezte az országos kórház-főigazgatót
Privátbankár.hu | 2020. november 19. 08:07
Több mint öt éven át volt a Pécsi Tudományegyetem kancellárja az új országos kórház-főigazgató.
Karrier Újabb poszton követi apját a fideszes Koncz Zsófia
Privátbankár.hu | 2020. november 3. 07:30
A jövőben a fenntartható fejlődéssel is foglalkoznia kell.
Karrier Megszólalt egy szakszervezet: digitális oktatást szeretnének
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 30. 17:22
A koronavírus-járványra tekintettel különleges (digitális) oktatási rendszer bevezetését kéri a közoktatásban a kormánytól a Liga Szakszervezetek elnöksége.
Friss
hírlevél