A kormány múlt hét pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot, melynek elfogadása újabb csapást jelentene a Magyarországon tevékenykedő vállalatokra. A törvényjavaslat szerint 2012. július 1-től a hazai munkáltatóknak kötelező minden munkavállalónak a munkába járásra utazási költségtérítést fizetnie a helyi és helyközi utazásra egyaránt. A két legnagyobb hazai munkáltatói érdekképviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elfogadhatatlannak tartja az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció nélkül megszületett javaslatot.
A jelenlegi hazai és nemzetközi gazdasági körülmények között, a beruházási, fogyasztási és növekedési kilátások ismeretében már a különadókat, a minimálbért, a szakmunkás-bérminimum emelését, valamint a kötelező bérkompenzációt is a vállalatok jelentős része nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudja kigazdálkodni. Ebben a helyzetben az MGYOSZ és a VOSZ megdöbbenve értesült arról, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter – a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat keretében – azt kezdeményezi, hogy 2012. július 1. napjától a hazai munkáltatók kötelező jelleggel fizessenek valamennyi munkavállalónak utazási költségtérítést.
| A főváros közlekedési támogatásának megvágásán dolgozik a kormányzat, 2013-ban kevesebb jut e célra, ami főleg a BKV-t érinti kellemetlenül. Ha viszont a munkáltatóik megfizetnék a budapesti dolgozók után az utazási díjakat, az jelenthet némi plusz pénzt a vállalatnak. A hvg.hu szerint a BKV finanszírozása 2012-ben megoldott, jövőre lehetnek bajok, amit a buszhálózatok részleges kiszervezésével és egy új fővárosi adóval oldanának meg. |
A hatályos kormányrendelet alapján jelenleg a hétvégi hazautazásra költségének legalább 86 százalékát, de maximum 30 ezer forintot kell fizetnie a munkáltatónak. A költségtérítési kötelezettséget a mostani javaslat szerint kiterjesztenék általános, helyi és helyközi utazásra, valamint a felső korlátot eltörölnék, a vonatkozó jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék a helyi közlekedés esetében is.
|
| Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke |
„A javaslat a jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. A szabályozás amellett, hogy jelentős plusz terhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatásokról szóló adótörvényekkel is ütközik. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis csak a közigazgatási határon kívülről érkezők helyközi közlekedését kell részben megtérítenie a munkáltatónak, míg a helyi bérlet a cafeteria rendszer keretében adható Azzal, hogy a közigazgatási határon kívülről érkező munkavállalók számára a helyi közlekedés költségeit is ki kell fizetnie a vállalatoknak, ellenérdekeltté teszi a munkáltatókat a vidéki munkavállalók foglalkoztatásában, ami kedvezőtlen irányba befolyásolja az amúgy is gyenge mobilitási hajlandóságot. A javaslat elfogadása a vállalkozások esélyeit tovább rontja az egyébként is rossz gazdasági helyzetben.” – mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
Az MGYOSZ és a VOSZ elutasítja a gazdasági ésszerűség követelményeivel össze nem egyeztethető, a teljes munkáltatói és munkavállalói körre vonatkozó utazási költségtérítési rendszer bevezetését. Az általános és kötelező érvényű utazási költségtérítési kötelezettség a versenyszféra vállalkozásainak indokolatlan terhelését, helyzetének további romlását jelentené, amely várhatóan tömeges elbocsátásokat von maga után.
|
| Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára |
„Álláspontunk szerint - tekintettel a minimálbér emelésére is - az üzleti szféra szereplői tovább már nem terhelhetők. Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő, személyszállítást végző gazdasági társaságok átláthatatlan és ésszerűtlen működtetésének veszteségeit nem fizettethetik meg a hazánkban működő magánvállalkozásokkal. Javasoljuk, hogy a felelős kormányzati szervek haladéktalanul kezdeményezzék a személyszállítást végző vállalatok korszerűsítését és szerkezeti átalakítását. Már most prognosztizálható, hogy ebben az évben Magyarország gazdasági növekedése jó esetben is csak szerény mértékű lesz. A vállalkozások helyzetét tovább nehezítő, felső határ nélküli utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésére és a helyi közlekedésre való kiterjesztésére, ami például Budapesten munkavállalónként mintegy 120 ezer forint éves többletköltséget okozna, nincs reális lehetőség.”– tette hozzá Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.
A két legnagyobb hazai munkaadói szervezet szerint a tervezett módosítás tartalma és benyújtásának körülményei is ellentétesek a kormány által meghirdetett, a konzultáció kiterjesztésére vonatkozó, egyébként üdvözlendő törekvésekkel. A múlt héten megalakult Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma éppen azt a célt tűzte ki, hogy lehetőséget teremtsen a versenyszféra munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletei és a kormány között az információk cseréjére, a szabályozási javaslatok megtárgyalására és megállapodások kialakítására. A VFK összehívásával kidolgozható lenne a javaslat olyan módosítása, mely a munkaadók számára is elfogadható megoldást jelentene. Az MGYOSZ és a VOSZ felajánlja több ezer tagvállalatának, szakmai és területi szövetségeinek tapasztalatát és szakértelmét a kormány számára. A kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók közös érdeke, hogy a gazdasági növekedés beindulása szempontjából kimagasló jelentőségű hazai vállalati szektor ne kerüljön a jelenleginél is nehezebb helyzetbe.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
