A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket.
2017-ben a korábbi KSH módszertan, és a KSH által felvett háztartási statisztikai adatállomány adatai alapján a létminimum egy főre jutó összege: 90 450 forint volt. Ez két keresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében: 262 305 forint. 2016-ban a létminimum összege 88 619 forint volt.
|
Mi az a létminimum? A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A Policy Agenda által is kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. Azaz, ha bármilyen váratlan kiadás szükséges, akár kisebb háztartási gép cseréje, vagy átmenetileg is betegség miatt jövedelem-kiesés lép fel, akkor nincsen erre fedezete a háztartásnak. |
Magyarországon 2017-ben ez alapján a háztartások 25 százaléka élt a létminimum háztartásra jutó összegét el nem érő bevételből. Ezek a háztartások nagyobb létszámúak, mint a létminimum felett élők, ezért a magyar társadalom 30 százaléka él olyan háztartásban, amelynek nincsen akkor háztartási szintű bevétele, amely fedezi a létminimum összegét.
Társadalmi minimum
Az elemzés kitér arra, hogy a létminimum értékének 2017. évi bemutatásakor is jelezték, hogy a szükséges egy régi-új mérőszám a társadalmi minimum értékének meghatározása.
A társadalmi minimum meghatározása a Policy Agenda által kifejlesztett módszertanon alapul, ugyanazon a definíción alapul, amelyet 1990/1991-ben dolgozott ki a létminimummal foglalkozó parlamenti albizottság. Ez alapján a társadalmi minimum a következőt fejezi ki:
„szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”
A Policy Agenda építve a létminimum számításra 2018-ban első alkalommal közli ezt az értéket (2017. évre, 2016. évre és 2015. évre vonatkozóan). A háztartások költségvetési (részletes kiadási és bevételei adatait tartalmazó adatok) statisztikai adatbázisa segítségével meghatározták, hogy különböző háztartások esetében mekkora a létminimum összege a vizsgált évben. Ezt követően meghatározták, hogy a létminimum felett élő háztartások esetében melyek tudnak megtakarítani az adott hónapban megszerzett jövedelmükből.
Annak érdekében, hogy ne torzítson aránytalanul a kapott minta, ezért feltétel továbbá az is, hogy a háztartás megtakarítási képessége ne legyen irreálisan nagy vagy kicsi. Ezért figyelmen kívül hagyták a megtakarítással rendelkező és létminimum felett élő háztartások közül legalacsonyabb és legmagasabb megtakarítási összeget bevallók 5 százalékát.
Ez alapján 2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke: 117 720 forint. A létminimum számításnál ismert módszertan alapján meghatározható a különböző háztartástípusok társadalmi minimum értéke. Ez alapján egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében: 341 388 forint a társadalmi minimum értéke.
Mindezek alapján 2017-ben a magyar háztartások: 48 százaléka tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, ez alapján kiszámolva kijelenthető, hogy a lakosság 53 százalék olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint.
2016-ban a társadalmi minimum összege 112 136 forint volt.
Regionális és településtípusos különbségek
A létminimum és a társadalmi minimum meghatározása kapcsán érdekes adatnak számít, hogy regionálisan és településtípusosan mennyien élnek az adott társadalmi küszön alatt. Jelentős különbség van a háztartások jövedelmi viszonyai kapcsán az alapján, hogy az adott háztartás hol él. A létminimum esetében a községekben élők 40 százaléka élt ezen szint alatt, míg a fővárosban arányaiban ennél 25 százalékponttal kevesebben. Ugyanez a differencia megtalálható a társadalmi minimum esetében is – jegyzi meg az elemzés.
Bonyolult európai politikai játszma zajlik Várhelyi Olivér jelölése körül, amelyben a spanyolországi árvizek is szerepet kapnak, de a Tisza Párt is. 
