Mennyire szegények a magyarok? Kiszámolták

A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket.

2017-ben a korábbi KSH módszertan, és a KSH által felvett háztartási statisztikai adatállomány adatai alapján a létminimum egy főre jutó összege: 90 450 forint volt. Ez két keresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében: 262 305 forint. 2016-ban a létminimum összege 88 619 forint volt.

Magyarországon 2017-ben ez alapján a háztartások 25 százaléka élt a létminimum háztartásra jutó összegét el nem érő bevételből. Ezek a háztartások nagyobb létszámúak, mint a létminimum felett élők, ezért a magyar társadalom 30 százaléka él olyan háztartásban, amelynek nincsen akkor háztartási szintű bevétele, amely fedezi a létminimum összegét.

Társadalmi minimum

Az elemzés kitér arra, hogy a létminimum értékének 2017. évi bemutatásakor is jelezték, hogy a szükséges egy régi-új mérőszám a társadalmi minimum értékének meghatározása.

A társadalmi minimum meghatározása a Policy Agenda által kifejlesztett módszertanon alapul, ugyanazon a definíción alapul, amelyet 1990/1991-ben dolgozott ki a létminimummal foglalkozó parlamenti albizottság. Ez alapján a társadalmi minimum a következőt fejezi ki:

„szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”

A Policy Agenda építve a létminimum számításra 2018-ban első alkalommal közli ezt az értéket (2017. évre, 2016. évre és 2015. évre vonatkozóan). A háztartások költségvetési (részletes kiadási és bevételei adatait tartalmazó adatok) statisztikai adatbázisa segítségével meghatározták, hogy különböző háztartások esetében mekkora a létminimum összege a vizsgált évben. Ezt követően meghatározták, hogy a létminimum felett élő háztartások esetében melyek tudnak megtakarítani az adott hónapban megszerzett jövedelmükből.

Annak érdekében, hogy ne torzítson aránytalanul a kapott minta, ezért feltétel továbbá az is, hogy a háztartás megtakarítási képessége ne legyen irreálisan nagy vagy kicsi. Ezért figyelmen kívül hagyták a megtakarítással rendelkező és létminimum felett élő háztartások közül legalacsonyabb és legmagasabb megtakarítási összeget bevallók 5 százalékát.

Ez alapján 2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke: 117 720 forint. A létminimum számításnál ismert módszertan alapján meghatározható a különböző háztartástípusok társadalmi minimum értéke. Ez alapján egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében: 341 388 forint a társadalmi minimum értéke.

Mindezek alapján 2017-ben a magyar háztartások: 48 százaléka tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, ez alapján kiszámolva kijelenthető, hogy a lakosság 53 százalék olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint.

2016-ban a társadalmi minimum összege 112 136 forint volt.

Regionális és településtípusos különbségek

A létminimum és a társadalmi minimum meghatározása kapcsán érdekes adatnak számít, hogy regionálisan és településtípusosan mennyien élnek az adott társadalmi küszön alatt. Jelentős különbség van a háztartások jövedelmi viszonyai kapcsán az alapján, hogy az adott háztartás hol él. A létminimum esetében a községekben élők 40 százaléka élt ezen szint alatt, míg a fővárosban arányaiban ennél 25 százalékponttal kevesebben. Ugyanez a differencia megtalálható a társadalmi minimum esetében is – jegyzi meg az elemzés.