Váratlan kiadás: neked van 476 ezer forint félretett pénzed?

A Policy Agenda által készített kutatás szerint a háztartások szintjén a kisebb váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg 476 ezer forintra lenne szükség. Azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állni ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a háztartás költségvetését, azaz a család ne kényszerüljön arra, hogy külső forráshoz kelljen nyúlni.

Ez a mostani 476 ezer forint jelentősen magasabb, mint a tavaly mért 297 ezer forint.

A jelentős növekedés mögötti ok nem teljesen egyértelmű. Feltehetőleg szerepet játszik ebben olyan tényező, mint a szubjektív inflációs érzés, vagy akár a – kisebb váratlan meghibásodásokhoz, javításokhoz kapcsolódó – szakemberhiány miatti jelentős drágulás a szolgáltató szektorban.

További ok lehet, hogy jelentősebben emelkedett az átlagérték az alacsonyabb elvárt összeget megjelölők körében. Ha az elvárt tartalék alapján ötödökre osztjuk a társadalmat, akkor a 2018-as adatok szerint az első ötöd átlaga még 71 ezer forint volt, és ez 2019-ben már 150 ezer forintra növekedett. Ezzel szemben a felső ötödben csak 46 százalékos volt az emelkedés (892 ezer forintról 1,3 millió forintra).

Nem mindegy, mekkora a család és hol él

Természetesen a kívánatos megtakarítási szintre hatással van az is, hogy mennyien élnek az adott háztartásban. Az egy-két fősek esetén ez az összeg most 375 ezer forint (2018-ban 257 ezer forint volt), míg a három-négy fős családoknál meglepően magas, már 500 ezer forint (2018-ban 359 ezer forint volt). Érdekes módon az ötfős és annál nagyobb háztartásoknál csökken ez az összeg és körükben 432 ezer forintot (2018-ban 284 ezer forintot) jelöltek meg a váratlan kiadásokhoz.

Településtípusok esetén is jelentős különbségek vannak. Míg a budapesti háztartások 580 ezer forintos kívánatos szintet jelöltek meg, addig a községekben ez lecsökken 471 ezer forintra. A 23 százalékos különbség (2018-ban is ekkora volt) önmagában nem magyarázható az árakkal, sokkal inkább egy anyagi-jóléti pozícióval van összefüggésben.

Kinek van, kinek nincs?

Önmagában nem is az a legfontosabb, hogy egy háztartás mekkora „elvárt” tartalékot gondol elégségesnek, sokkal inkább az a kérdés, hogy ez rendelkezésre áll-e számára. Ebben a tekintetben szomorú képet fest a társadalom.

A mintegy 300 ezer forint átlagos „elvárt” tartalék szintjére 2018-ban a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy van ekkora mobilizálható megtakarítása. A 2019-ben mért átlagos megtakarítási értékhez is szinte pontosan ugyanilyen arányban (35%) tartoztak azok, akik biztonságban érzik magukat, mert van ekkora megtakarításuk.

Ez az arány a fővárosban élőknél 33 százalék, a községekben pedig 35 százalék. Az egy-két fős háztartások esetében 32 százaléka, míg az öt és annál nagyobbaknak 34 százaléka mondta, hogy van akkor tartaléka, amelyet elvárt megtakarításként jónak tartana.