Nem igazán fenékig tejfel az élet Németországban a befogadott menekültek számára a hírek szerint. A 2016-os mikro-cenzust (mini-népszámlálást) kiértékelve a kutatók arra jutottak, hogy a szegények aránya csak minimális mértékben, 0,1 százalékkal 15,8 százalékra nőtt tavaly az ország teljes lakosságára.
A Der Spiegel szerint 12,5 százalékról 12,1 százalékra csökkent a Németországban születettek körében a szegények aránya, a „migrációs háttérrel rendelkezők” körében viszont 0,4 százalékponttal 28,1 százalékra nőtt, tehát majdnem egyharmados. Ez főleg a menekültek miatt van.
A cikk szerint minden tíz szíriai állampolgár közül nyolc és minden tíz iraki közül hét szegény. Szegénynek egyébként az számít, aki az átlagos nettó jövedelem 60 százaléka alatt él. Ez egy négytagú, két 14 éven aluli gyermeket nevelő család esetében jelenleg 1978 euró, azaz mintegy 600 ezer forint.
Magyarországon a létminimum egy négytagú családra (ami nem ugyanaz, mint a szegénységi küszöb) 2016-ban a Policy Agenda számítása szerint 257 ezer forint volt. (A magyarok létszáma Németországban a mikrocenzus szerint itt olvasható.) A szegénységi küszöböt rendszerint ennél alacsonyabbra teszik.
A francia igazságszolgáltatás pénteken hatályon kívül helyezte a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad elleni elfogatóparancsot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
