A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. E küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését.
Havi 84 ezer, ennyi a minimum
A KSH adatai szerint a létminimum értéke az utóbbi években minden háztartástípusban folyamatosan növekedett, a legfrissebb adatok szerint 2011-ben az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték havonta 83 941 Ft volt. Ebben szerepet játszik az infláció és a növekvő élelmiszerárak.
Miért is fontos háztartástípusonként értelmezni?
A létminimum értékek gyakorlati felhasználásának előfeltétele, hogy különböző nagyságú, típusú háztartásokra differenciáltak legyenek. A háztartásonként átlagosan értéke nem lehet egyaránt érvényes egy kis és egy nagy létszámú háztartásra.
A háztartás nagysága jellemezhető a fogyasztási egységek számával. A háztartás első felnőtt személyét egy fogyasztási egységnek tekintve a háztartás többi személye egynél kisebb egységet képvisel, hiszen a háztartásnak számos olyan kiadása van, ami nem függ a háztartástagok számától, vagy ha van is összefüggés, az nem lineáris.
Ebből következően minél kevesebb fogyasztási egységgel rendelkezik egy háztartás, annál magasabb lesz a létminimum értéke, viszont ezen értéknek egyre kisebb hányadát fordítja élelmiszer-vásárlásra.
Hogyan is határozzák meg a létminimum értékét?
A létminimum-számítás nemzetközileg elfogadott két alaptípusa közül a hazai gyakorlat az úgynevezett normatív számítást alkalmazza, amely az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül. Az élelmiszer-normatíva alapja az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által összeállított élelmiszerkosár, mely az egészséges táplálkozás jellemzői mellett figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is.
Az élelmiszerkosár értéke az abban szereplő tételeknek az adott időszakra jellemző árakon számba vett forintösszege.
| Élelmiszerek főbb csoportjai | Mennyiség/hó (kg) | Érték Ft/hó |
| Friss és tartósított zöldség | 11,6 | 4712 |
| Hús, hal és készítményei | 3,4 | 4178 |
| Cereáliák | 9,0 | 3415 |
| Friss és tartósított gyümölcs | 6,5 | 2181 |
| Sajt és egyéb termékek | 2,4 | 2104 |
| Tej (2,8 és 1,5%-os) | 7,7 | 1784 |
| Zsiradék | 1,4 | 1082 |
| Fűszerek | - | 1063 |
| Kávé, tea, üdítők | - | 720 |
| Burgonya | 4,0 | 643 |
| Cukor, kakaó, méz |
1,2 | 557 |
| Tojás (161 db/év) | 0,5 | 416 |
| Szárazhüvelyes | 0,4 | 195 |
| Összesen: | 23050 |
A létminimum-számítás aktív korú felnőttre vonatkozó normatív élelmiszerkosara, 2011
Forrás: KSH
Az élelmiszer-normatíva összetételét vizsgálva kiderül, hogy a friss és tartósított zöldségek jelentik a legnagyobb kiadási tételt. A zöldségek, különböző húsok és gabonafélék - ide sorolva a péksüteményeket is - teszik ki a normatív élelmiszerkosár 53%-át.
A létminimum értéknek tartalmaznia kell a nem élelmiszer jellegű szükségletekre fordítandó forintösszegeket is. Ezen kiadások sokrétűsége miatt a tételes felsorolás szinte lehetetlen.
A létminimum értékét számszerűen ezért úgy definiáljuk, hogy az a normatívához hasonló forintértékben élelmiszereket fogyasztó háztartások összes személyes fogyasztási kiadásainak havi átlagos értékét vesszük.
Ellentétes információk. 
