Magyar szempontból a hétvége egyik legfontosabb energetikai híre szerint Donald Trumptól ugyan kért mentességet a magyar kormányfő, ám az elnök azt nem adta meg. Erről az amerikai politikus nyilatkozott péntek este, amikor az Air Force One fedélzetén a sajtó kérdéseire válaszolt. Trump azt mondta:
„Nem adtunk neki, de kért. Viktor a barátom. Kért mentességet.”
Tekintve, hogy november 7-én a magyar miniszterelnök Washingtonba látogat, ahol találkozik az első számú amerikai vezetővel is, ezek elég baljós előjelek. Persze lehet abban reménykedni, hogy a szokásos kemény álláspontból az elnök valamicskét enged, de szakértők szerint a legjobb forgatókönyv magyar szempontból az lehet, hogy Orbán Viktor a november végi határidőhöz képest haladékot tud elérni. Ahogy azt korábban írtuk, a miniszterelnöknek a választások előtt politikailag is komoly téttel bír a kérdés. Ha esetleg le kell mondani az orosz energiahordozókról, akkor a kormány kvázi a saját csapdájába sétál bele.
Fotó: Orbán Viktor / Facebook
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média tagja, az Mfor a közelmúltban ebben a cikkben elemezte a helyzetet: és többek között arra jutott, hogy az amerikai adminisztráció felkészültebb, tisztában vannak a magyar lehetőségekkel és a korábbi magyar érvek aligha lesznek elegendőek.
Korábban ugyanis – igaz, nem feltétlenül Donald Trump, hanem inkább az uniós törekvések apropóján – a kormány tagjai és maga Orbán Viktor is azt kommunikálta, hogy
- nincs tengerpartunk, így ki vagyunk szolgáltatva és csak a csővezetékeken tudjuk beszerezni az energiahordozókat
- az orosz energiahordozók nélkül veszélybe kerül a rezsicsökkentés
- ha nem tudunk orosz olajat importálni, akkor üzemanyaghiány lehet és az árak az egekbe szöknek, 1000 forintos literenkénti ár jön.
Így két nehezen kommunikálható forgatókönyv lehet. Ha az amerikai szankciók miatt hiány és jelentős áremelkedés lesz, akkor ugyan a korábbi figyelmeztetések igaznak bizonyulnak, a választások előtt azonban az elégedetlenség komoly szavazatvesztéssel járhat. Arról nem is beszélve, hogy a mindent megoldani képes Orbán Viktor képe tovább kopik. Ha érezhető megrázkódtatás nélkül tudunk búcsút venni az orosz energiahordozóktól, akkor viszont a választópolgárok egy részében visszatetszést kelthet, hogy ok nélkül riogatott a miniszterelnök és ez a kormány hitelességét rombolhatja.
Legalább haladékot kellene kapni
Így mindentől függetlenül „létkérdés” lenne Orbán Viktor számára, hogy haladékot kapjon. A legjobb az lenne, ha hat hónappal ki tudnák tolni az orosz olaj importjának a tilalmát. Ez egyébként nem lenne példa nélküli, hiszen van olyan németországi vállalat, amely féléves haladékot kapott. Egyes vélemények szerint az Adria-vezeték kapacitásáról szóló vita sem véletlenül lángolt fel, ez is hivatkozási alap lehet arra, hogy ez a csőhálózat önmagában a magyar és szlovák igények kielégítésére nem alkalmas. Ha ezt sikerülne az amerikai féllel elhitetni, akkor jó esély lenne arra, hogy a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóját legalább részben továbbra is orosz olajjal lássák el. Néhány hónapos haladék egyébként a politikai szempontokon túl szakmailag is indokolt lenne, hiszen a beszerzési folyamat átszervezése időt igényel.
Érdemes megjegyezni, hogy a pozsonyi és a dunai finomítóban feldolgozott olaj mennyiségéhez szükség van vezetékes transzferre, ám az olajtermékeknél komoly mennyiséget (hozzávetőleg 4 millió tonnát) e nélkül, vízi úton vagy vasúton szállítanak. Tehát a Barátság-vezeték kiesése esetén részben még akár ez is megoldás lehet. A fent említett Mfor-cikkben egyébként az is szerepelt, hogy a Barátság és az Adria közötti szállítási arány megfordulhat és az orosz olaj aránya a mostani 80 százalék helyett 20 százalékra csökkenhet, az alternatív forrásoké pedig megnőhet.
A dízelelőállítás is érv lehet
A Mol két finomítja kapcsán gyakran halljuk azt az érvet is, hogy ezek a finomítók az orosz sztenderd olajra vannak optimalizálva. A szóban forgó fajta az orosz REB (Russian Export Blend) egy orosz kőolajkeverék, amelyet Ural olajnak is neveznek, ami egy nehezebb és magas kéntartalmú olajfajta. Ugyanakkor a szakértők szerint ilyen típusú olajfajta máshonnan is beszerezhető, tehát amíg a technológiai felkészülés a típusváltásra irányul, addig is megoldható a korábbi hatékonyságú működés. Ugyanakkor az valós érv, hogy az alapanyag beszerzése drágulhat, hiszen az Ural és a Brent ára között 3-4 dolláros különbség valóban van. Ám ehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy az olaj tőzsdei ára többéves mélyponton van, 2021-ben láttunk hasonlóan nyomott árakat, így ez az árkülönbség a fogyasztók számára nem kellene, hogy komoly terhet jelentsen.
Miközben azt érdemes kiemelni, hogy az orosz olaj miatti szankciók leginkább a gázolaj árában tükröződtek, mivel a piaci szereplők a finomított termékek kínálatában várnak visszaesést. Az EU-ban korábban sem volt elegendő finomítói kapacitás és a felhasznált dízelüzemanyag egy részét importálták, sokáig Oroszországból, az utóbbi időben pedig részben Indiából, ahol ezt többek között orosz olajból állították elő. A félelmek miatt egyébként a finomítók árrése is megugrott, ami miatt az utóbbi időben a benzin és a gázolaj ára közötti olló ismét nyílt.
A százhalombattai Dunai Finomító elsősorban dízelre van optimalizálva, ez azt jelenti, hogy ugyan más olajból is tudnak előállítani finomított termékeket, a késztermék mennyisége kevesebb lesz. Így amennyiben itt az orosz olaj kiesése miatt csökken a termelés, az a környező országokban is éreztetheti a hatását, hiszen a Mol Ukrajna mellett Szerbiába, Szlovéniába és Romániába is exportál dízelt. Ha a régióban hiány lenne, akkor azt persze máshonnan szinte biztosan lehetne pótolni, de a magasabb logisztikai költségek miatt ez a fogyasztóknál áremelkedést okozhatna.
Ugyanakkor a 1000 forintos benzinár pont a fentiek miatt tűnik elképzelhetetlennek. Az árutőzsdéken ugyanis a finomított termékekkel is kereskednek, így az uniós üzemanyagárakra ez döntő hatással van. A magyar piacra egyébként viszonylag sok termék érkezik be, a hazai piac 57 százalékát eddig is importból látták el, és a benzint, valamint a gázolajat behozó vállalkozások a mostani piaci árak mellett is nyereségesen működnek. Ha növelni kellene az importot, az persze kisebb drágulást okozna, ám ez több szakértő szerint is literenként 20-40 forintot tehet ki, tehát az orosz olajról való leválás 3-6 százalékos áremelkedést okozhatna átmenetileg az üzemanyagoknál.
Összességében tehát az valószínűsíthető, hogy Donald Trump esetleges kemény fellépése sem fog tragédiát okozni a magyar piacon, ehhez annyi haladék kell, hogy a Mol találjon megfelelő beszállítókat és a transzportok beérkezzenek. Ugyanakkor a magyar olajtársaság profitja csökkenhet, hiszen az orosz olaj most háborús diszkonttal forog, ami részben a Mol nyereségét növeli. Emellett a magyar kormány számára jelentene a váltás némi fejfájást, hiszen nehéz kommunikációs helyzetet eredményezne.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
