|
| (Fotó forrása: depositphotos.com) |
Mi egyáltalán az a létminimum?
Ez az összeg azt mutatja, hogy mekkora jövedelem kell egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjainak a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. Tehát ez nem a szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. Ahogy arról korábban már írtunk, az Európai Unióban napi 2400 kalória elfogyasztásához valamint az alapvető művelődéshez, szórakozáshoz, oktatáshoz szükséges költségnek része kell lennie a létminimumnak. Aki nem tud ennyit enni, akinek nem jut pénze oktatásra vagy művelődésre, annak az életszínvonala a 21. század Európájában nem éri el a létminimumot, tehát szegény.
|
| Létminimum környékén élők kiadásainak aránya (Forrás: Policy Agenda) |
A Policy Agenda szerdán publikált tanulmánya szerint az egy felnőttre jutó létminimum átlagos értéke havonta 94 820 forint volt tavaly. Egyfős nyugdíjas háztartásnál valamivel kevesebb, 85 ezer forintra volt szükség, míg egy tipikus, négyfős családnál (ami két aktív korú személyből és két gyermekből áll) a létminimumérték 274 978 forint volt. (Utóbbi háztartástípus esetében 2017-ben 13 ezer forinntal kevesebb, 262 ezer forint kellett.)
|
| Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban (forint/hó, 2018. forrás: Policy Agenda) |
A létminimumon túl - ha már spórolni is tudunk
A kutatás készítői a társadalmi minimum összegét is vizsgálták. Ennek meghatározása a Policy Agenda által kifejlesztett módszertanon alapul, ugyanazon a definíción, amelyet 1990/1991-ben dolgozott ki a létminimummal foglalkozó parlamenti albizottság. Ez alapján a társadalmi minimum a következőt fejezi ki:
„szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”
2018-ban ez egy főre vetítve 121 350 forint volt havonta. A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás társadalmi minimum értéke 351 915 forintnak felelt meg (2017-ben még 341 ezer forint kellett), a háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték pedig 68 745 forint volt 2018-ban.
A kutatás készítői megjegyzik, az 1-2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek. Ez abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a gyermekek fogyasztása – globális összegét tekintve – a felnőttekénél kisebb.
|
Amit a KSH már nem mér A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. (Hogy a KSH miért nem közli ezeket az adatokat, annak okairól itt írtunk.) Ezután a Policy Agenda folytatta a létminimumérték számítását, először 2018-ban adtak ki ilyen adatokat. A projekt a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös kutatási programja keretében történt. |
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
