Hirdetés
Hirdetés

Miért nem közli tovább a KSH a létminimum-adatokat?

2015. július 02., 15:27

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint politikai döntés, hogy nem számítja tovább a létminimum-mutatókat a KSH. A hivatal szerint "éppen ellenkezőleg". A mostani létminimum-mutató szerintük túl jó életet enged meg rendes táplálkozással, művelődéssel, oktatással.

Minden harmadik család a létminimum alatt

A MASzSz megdöbbenve értesült a KSH bejelentéséről, miszerint a 2014. évi létminimum-értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő. A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege.

Hirdetés
Tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke, míg egy egyedülálló nyugdíjas közel 80 ezerből tud megélni biztonságosan – derült ki a KSH Létminimum 2014 kiadványából. A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt.

KSH: lesz mutató, ráadásul jobb

A KSH csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a MASzSz véleményével szemben nem a szegénység tényének elkendőzése vagy a politikai érdekek kiszolgálása miatt szüntetik meg a mutató számítását, "éppen ellenkezőleg". Az idén ősszel ugyanis új módszertannal és új formában publikált mutatók felhasználásával kívánnak pontosabb képet adni a magyar társadalom rétegeiről, ezen belül a szegénységtől leginkább érintett és fenyegetett csoportokról. 

A KSH közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a létminimum-számítás módszertana felülvizsgálatának folyamatába a szakszervezeti szövetséget is bevonták és hozzátették, hogy a MASzSz is egyetértett az említett mutató felülvizsgálatának szükségességével.

Mi a baj a mostanival?

A létminimum számítás átalakításának szükségességéről a KSH közleményben úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi mutató a létminimum puszta fenntartása helyett egy olyan társadalmilag elfogadható életszínvonal szintet jelent, ami napi 2400 kalóriás élelmiszerfogyasztásból kiindulva figyelembe veszi a művelődési, szórakozási, oktatási költségeket is. Épp ezért - tették hozzá - elfedi a társadalomban meglevő szegénységet, emiatt alkalmatlan a nehéz körülmények között élők helyzetének bemutatására.

Privátbankár kommentár: 2015-ben, az Európai Unióban napi 2400 kalória elfogyasztásához valamint az alapvető művelődéshez, szórakozáshoz, oktatáshoz szükséges költségnek része kell lennie a létminimumnak. Aki nem tud ennyit enni, akinek nem jut pénze oktatásra vagy művelődésre, anak az életszínvonala a 21. század Európájában nem éri el a létminimumot, tehát szegény. Ha a hivatal kapacitása engedi, érdemes lenne továbbra is számolni a létminimum-mutatót, és egy újat bevezetni a (mély)szegénység mérésére. Kíváncsian várjuk az új mutató módszertanát.

Raiffeisen KH Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?

Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?

A kormány fokozódó migrációs nyomással fenyeget, a számok mintha ezt alá is támasztanák, a részletek azonban rávilágítanak: ez a bevándorlás nagyon nem az a bevándorlás, ami ellen látványos plakátokon és hangzatos kijelentésekkel kampányolnak. Ez a migráció ugyanis keletről fenyegeti Magyarországot.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?