Egy négyfős családnak havonta 262 ezer forint kell a létminimumhoz, 341 ezer forint ahhoz, hogy elérjék a társadalmi minimumot, vagyis fedezni tudjanak egy váratlan kiadást. Tavaly a magyar háztartások közel fele tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, azaz a lakosság 53 százaléka olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint.
A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket.
2017-ben a korábbi KSH módszertan, és a KSH által felvett háztartási statisztikai adatállomány adatai alapján a létminimum egy főre jutó összege: 90 450 forint volt. Ez két keresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében: 262 305 forint. 2016-ban a létminimum összege 88 619 forint volt.
|
Mi az a létminimum? A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A Policy Agenda által is kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. Azaz, ha bármilyen váratlan kiadás szükséges, akár kisebb háztartási gép cseréje, vagy átmenetileg is betegség miatt jövedelem-kiesés lép fel, akkor nincsen erre fedezete a háztartásnak. |
Magyarországon 2017-ben ez alapján a háztartások 25 százaléka élt a létminimum háztartásra jutó összegét el nem érő bevételből. Ezek a háztartások nagyobb létszámúak, mint a létminimum felett élők, ezért a magyar társadalom 30 százaléka él olyan háztartásban, amelynek nincsen akkor háztartási szintű bevétele, amely fedezi a létminimum összegét.
Társadalmi minimum
Az elemzés kitér arra, hogy a létminimum értékének 2017. évi bemutatásakor is jelezték, hogy a szükséges egy régi-új mérőszám a társadalmi minimum értékének meghatározása.
A társadalmi minimum meghatározása a Policy Agenda által kifejlesztett módszertanon alapul, ugyanazon a definíción alapul, amelyet 1990/1991-ben dolgozott ki a létminimummal foglalkozó parlamenti albizottság. Ez alapján a társadalmi minimum a következőt fejezi ki:
„szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”
A Policy Agenda építve a létminimum számításra 2018-ban első alkalommal közli ezt az értéket (2017. évre, 2016. évre és 2015. évre vonatkozóan). A háztartások költségvetési (részletes kiadási és bevételei adatait tartalmazó adatok) statisztikai adatbázisa segítségével meghatározták, hogy különböző háztartások esetében mekkora a létminimum összege a vizsgált évben. Ezt követően meghatározták, hogy a létminimum felett élő háztartások esetében melyek tudnak megtakarítani az adott hónapban megszerzett jövedelmükből.
Annak érdekében, hogy ne torzítson aránytalanul a kapott minta, ezért feltétel továbbá az is, hogy a háztartás megtakarítási képessége ne legyen irreálisan nagy vagy kicsi. Ezért figyelmen kívül hagyták a megtakarítással rendelkező és létminimum felett élő háztartások közül legalacsonyabb és legmagasabb megtakarítási összeget bevallók 5 százalékát.
Ez alapján 2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke: 117 720 forint. A létminimum számításnál ismert módszertan alapján meghatározható a különböző háztartástípusok társadalmi minimum értéke. Ez alapján egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében: 341 388 forint a társadalmi minimum értéke.
Mindezek alapján 2017-ben a magyar háztartások: 48 százaléka tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, ez alapján kiszámolva kijelenthető, hogy a lakosság 53 százalék olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint.
2016-ban a társadalmi minimum összege 112 136 forint volt.
Regionális és településtípusos különbségek
A létminimum és a társadalmi minimum meghatározása kapcsán érdekes adatnak számít, hogy regionálisan és településtípusosan mennyien élnek az adott társadalmi küszön alatt. Jelentős különbség van a háztartások jövedelmi viszonyai kapcsán az alapján, hogy az adott háztartás hol él. A létminimum esetében a községekben élők 40 százaléka élt ezen szint alatt, míg a fővárosban arányaiban ennél 25 százalékponttal kevesebben. Ugyanez a differencia megtalálható a társadalmi minimum esetében is – jegyzi meg az elemzés.
Címlapon
Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?
A kormány fokozódó migrációs nyomással fenyeget, a számok mintha ezt alá is támasztanák, a részletek azonban rávilágítanak: ez a bevándorlás nagyon nem az a bevándorlás, ami ellen látványos plakátokon és hangzatos kijelentésekkel kampányolnak. Ez a migráció ugyanis keletről fenyegeti Magyarországot.
- A nap képe: vidáman pacsizott Merkellel Orbán Viktor
- A kínai nukleáris erőket riadókészültségbe helyezte Mao – mi történt?
- 5-10 százalékkal kell csökkenteni a budapesti albérleti díjakat, ha Karácsony Gergely be akarja tartani az ígéretét
- Újabb nagy melót akasztott le Mészáros Lőrinc cége
- A fontot öt-, az eurót kéthavi csúcsra vitte a Brexit-deal
- 18 milliárdot kapott a kormánytól Lezsák Sándor a lakitelki szállodára
- Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?
- Kiegyezett Johnson és Juncker, de még nincs vége a kínlódásnak
- Brexit: eufória után piaci szorongás
További cikkek
-
Sztrájkok és újabb megmozdulások Katalóniában
Egynapos általános sztrájk kezdődött Katalóniában tiltakozásként a katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetés ellen. Tovább
-
Hivatalosan is Christine Lagarde az Európai Központi Bank vezetője
Jóváhagyták Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon az európai uniós tagállamok vezetői. Tovább
-
5-10 százalékkal kell csökkenteni a budapesti albérleti díjakat, ha Karácsony Gergely be akarja tartani az ígéretét
A koltozzbe.hu ingatlanportál megvizsgálta az új főpolgármester megválasztásának lehetséges következményeit, kifejezetten a lakhatással kapcsolatos ígéretekre fókuszálva. Tovább
-
Ennyire van egymásra utalva Nyugat- és Kelet-Európa
A közúti fuvarozási piac jelentős része német utakon zajlik, de sokszor lengyel kamionokkal, lengyel sofőrökkel, lengyel bérezéssel. Tovább
-
A nap képe: vidáman pacsizott Merkellel Orbán Viktor
A reneszánsz csoportképeket idéző műalkotás a tegnapi EU-csúcson készült Brüsszelben. Tovább
-
A kínai nukleáris erőket riadókészültségbe helyezte Mao – mi történt?
Kína ma 50 éve teljeskörű riadót rendelt el a nukleáris erőinél, Mao és a politikai vezetés pedig elmenekült Pekingből. Napjainkban viszont szilárd a Moszkva-Peking tengely, sőt Kissinger javaslatára a Fehér Ház próbálja lemorzsolni Moszkvát erről a tengelyről. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Élesednek az amerikai büntetővámok Európában is
Az amerikai kormányzat péntektől 10, illetve 25 százalékos büntetővámot vetett ki 7,5 milliárd dollár értékű európai termékre a WTO jóváhagyásával. Tovább
-
Óvatosan figyelmeztette Törökországot az EU
A péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozat nagyon óvatosan fogalmaz az offenzíva ötnapos felfüggesztésének török bejelentését illetően. Tovább
-
Kiegyezett Johnson és Juncker, de még nincs vége a kínlódásnak
Brüsszelnek és Londonnak több mint három éve volt arra, hogy megegyezzen a brit kiválás feltételeiről, de csak mostanra sikerült egy új, átdolgozott megállapodást kötnie. Tovább
-
Brüsszelben aláírták az új Brexit-megállapodást
A tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján pontot tettek az Egyesült Királyság rendezett kiválásának feltételeire. Tovább
-
Kocsis Máté elárulta, kik kapják a legtöbb forrást
Felkészülhetnek a gyerekes családok és a falvak! Tovább
-
Az utazási irodák még nem érzik a katalán balhét
Egyelőre nincs hatása a kiutazásokra a barcelonai zavargásoknak, az irodák nem tapasztaltak eddig lemondásokat. Tovább
-
Erdogan a kukába dobta Trump levelét
Ebben próbálta lebeszélni a szíriai kurd fegyveresek elleni offenzíváról. Tovább
-
Karácsony átvette a főpolgármesteri posztot, Demszky és Tarlós díszpolgárságát kezdeményezi
"Az elmúlt harminc év fontos tapasztalatokat és értéket jelent számunkra", mondta Budapest új vezetője. Tovább
-
Corbyn a friss Brexit-megállapodásról: "ez még rosszabb, mint az előző"
A brit ellenzék feje szerint Nagy-Britannia parlamentjének ezt a megállapodást is vissza kell utasítania. Tovább
-
Megszületett a Brexit-megállapodás
A nagy hírt Jean-Claude Juncker jelentette be a Twitteren. Tovább
-
A nap képe: kibékült a Szelíd Biciklis és a Vad Motoros
Karácsony Gergely kerékpáron érkezett átvenni a főpolgármesteri posztot, a leköszönő Tarlós István bőrdzsekiben fogadta. Tovább
-
Merkel kíméletlenül lehűtötte a hevülő Brexit-ügyi kedélyeket
A német kancellár szerint nem értek még célba a rendezett brit kiválásról szóló tárgyalások, a ma kezdődött csúcs kimenetele megjósolhatatlan. Tovább
-
Válságmegelőző programot harangozott be Orbán Viktor
A többi közt a kormány előtt álló kihívásokról, a választásokról és a Borkai-ügyről is beszélt a magyar kormányfő. Tovább
-
Brexit: egyetlenegy vitás pont maradt csak
Névtelenül nyilatkozó brüsszeli tisztviselők szerint a hozzáadottérték-adó kérdésén kívül már mindenben megegyezett Nagy-Britannia és az Európai Unió. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
