Minden harmadik család a létminimum alatt
A MASzSz megdöbbenve értesült a KSH bejelentéséről, miszerint a 2014. évi létminimum-értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő. A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege.
| Tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke, míg egy egyedülálló nyugdíjas közel 80 ezerből tud megélni biztonságosan – derült ki a KSH Létminimum 2014 kiadványából. A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt. |
KSH: lesz mutató, ráadásul jobb
A KSH csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a MASzSz véleményével szemben nem a szegénység tényének elkendőzése vagy a politikai érdekek kiszolgálása miatt szüntetik meg a mutató számítását, "éppen ellenkezőleg". Az idén ősszel ugyanis új módszertannal és új formában publikált mutatók felhasználásával kívánnak pontosabb képet adni a magyar társadalom rétegeiről, ezen belül a szegénységtől leginkább érintett és fenyegetett csoportokról.
A KSH közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a létminimum-számítás módszertana felülvizsgálatának folyamatába a szakszervezeti szövetséget is bevonták és hozzátették, hogy a MASzSz is egyetértett az említett mutató felülvizsgálatának szükségességével.
Mi a baj a mostanival?
A létminimum számítás átalakításának szükségességéről a KSH közleményben úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi mutató a létminimum puszta fenntartása helyett egy olyan társadalmilag elfogadható életszínvonal szintet jelent, ami napi 2400 kalóriás élelmiszerfogyasztásból kiindulva figyelembe veszi a művelődési, szórakozási, oktatási költségeket is. Épp ezért - tették hozzá - elfedi a társadalomban meglevő szegénységet, emiatt alkalmatlan a nehéz körülmények között élők helyzetének bemutatására.
| Privátbankár kommentár: 2015-ben, az Európai Unióban napi 2400 kalória elfogyasztásához valamint az alapvető művelődéshez, szórakozáshoz, oktatáshoz szükséges költségnek része kell lennie a létminimumnak. Aki nem tud ennyit enni, akinek nem jut pénze oktatásra vagy művelődésre, anak az életszínvonala a 21. század Európájában nem éri el a létminimumot, tehát szegény. Ha a hivatal kapacitása engedi, érdemes lenne továbbra is számolni a létminimum-mutatót, és egy újat bevezetni a (mély)szegénység mérésére. Kíváncsian várjuk az új mutató módszertanát. |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,72 pontos nyitás után kismértékben gyengült hétfőn kora délutánig.
