A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
 |
| (Pixabay) |
Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.
Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)
Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.
Nem a magyar jár jobban
Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.
Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.
|
Adó- és járulékterhek (%) |
||
| Németország | Magyarország | |
| Munkavállalók terhei: | ||
| Munkavállalói nyugdíjjárulék | 9,3 | 10 |
| Munkavállalói egészségbiztosítás | 7,3 | 8,5 |
| Munkavállalók átlagos SZJA-terhe | 17,5 | 15 |
| Munkanélküliség-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Munkavállalók összesen | 36,875 | 33,5 |
| Munkáltatók terhei: | ||
| Munkáltatói nyugdíjjárulék | 9,3 | - |
| Munkáltatói egészségbiztosítás | 7,3 | - |
| Munkanélküli-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Szociális hozzájárulási adó | - | 19,5 |
| Szakképzési hozzájárulás | - | 1,5 |
| Munkáltatók összesen | 19,375 | 19,5 |
| MINDÖSSZESEN | 56,25 | 53 |
| Normál ÁFA-kulcs: | 19 | 27 |
| Kedvezményes ÁFA-kulcs: | 7 | 18 vagy 5 |
Ne az emberek adójából fizessék?
Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.
Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.
A szocho nem elég
Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.
Csökkent versenyképesség
Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.
Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.
 |
| (Forrás: Államkincstár) |
Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?
A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.
A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.
Az alapprobléma marad
A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.
Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.
|
Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA? A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás. A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka. Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert. |
Címlapon
Olyan érzés volt, mint az abszolút armageddon - egy sztori az összeomlás frontvonalából
Tíz éve, 2008. szeptember 15-én gazdasági kataklizmára ébredt a világ - ami utána jött, az sokak szerint egyenesen minden idők legsúlyosabb válsága volt. A Financial Times megszólaltatta az összeomlás nemzetközi főszereplőit és néhány hétköznapi károsultat is, mi pedig ezt kiegészítve az Mfor.hu-val együtt megkerestük a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő visszaemlékezéseiket mutatjuk be.
További cikkek
-
Hogy lehet, hogy nem szálltak el a lakásbiztosítások árai?
Miközben az építőipari költségek jelentősen emelkednek, a lakásbiztosításokat most is a tavalyi árakon lehet megkötni. Tovább
-
Fával, szénnel fűtesz? Ne feledkezz meg az extra pénzről!
Van, aki még kimaradt a választási rezsicsökkentésből, a kormány most pótolja a hiányosságot. Tovább
-
Neked mennyi pénzt hagyott a zsebedben a kormány? Kiszámolták
Tavaly 288 milliárd forint maradt az adózóknál a családi kedvezmény miatt - viszont csak minden negyedik adózó örülhetett ennek. Tovább
-
Miből és milyen autót vennének a magyarok 5 millió forint alatt?
Ami biztos: nem érdekel már minket a dízel. Tovább
-
Biztosítás a nyaralóra? Kapaszkodj meg! Ennyibe kerül
Az őszi hónapokban 25 százalékkal haladja meg az éves átlagot a nyaralóbiztosítást kötők száma. Tovább
-
Oké, hogy tovább élünk, de meddig maradunk egészségesek?
Az európaiak egyre tovább élnek, de ez nem mindenkire egyformán vonatkozik. Tovább
-
Erre a hírre vár minden nyugdíjas
Szinte biztosra vehető, hogy idén is lesz nyugdíjprémium. Tovább
-
Euróban szeretnéd a nyugdíjadat? 2019-től összehozhatod
Elfogadtak egy javaslatot egy új európai önkéntes nyugdíjmegtakarítási termékre, a terv szerint már jövőre lehetne ezekben takarékoskodni. Tovább
-
Megindult a harc az ügyfelekért: így akcióznak a bankok ősszel
Egyre több pénzintézet rukkol elő időszakos kölcsönakciókkal, nagy a harc a legjobb ügyfelekért. Tovább
-
Tényleg olcsón lehet lakást venni a banki árverezéseken?
Száznál is több ingatlant árverezett el eddig a CIB, most közel 50 kereskedelmi és lakóingatlanra lehet licitálni. Tovább
-
Mobilra költözött az MNB – rengeteg dologra jó az új alkalmazás
A mindennapi pénzügyi döntéseket, vagy épp a hosszú távú pénzügyi tervezést segítve indították el a Pénzügyi Navigátor elnevezésű okostelefon-alkalmazást. Tovább
-
A kormány már a jövő évi nyugdíjprémiumról beszél
Az ideit várhatóan novemberben kapják meg a nyugdíjasok. Tovább
-
Alanyi jogon járó támogatás lakásfelújításra? Senki ne dőljön be ennek az álhírnek
Valótlanok terjednek a lakossági energiahatékonysági támogatásról. Tovább
-
Kiknek jár az ingyenes óvodai és iskolai étkezés?
Több százezer gyermek jogosult rá. Tovább
-
Putyin most tényleg kiverte a biztosítékot saját népénél?
Bár látszólag nem emelik olyan magasra a nyugdíjkorhatárt, az orosz férfiak jó fele várhatóan nem is él addig. Tovább
-
Jövő nyáron minden megváltozik Magyarországon, amit a fizetésekről tudunk
Óriási forradalmat hozhat a hazai fizetési szokásokban az azonnali fizetési rendszer 2019. júliusi indulása. Tovább
-
Ne mondj le évi 72 ezer forintról! Kihagyhatatlan lehetőség a lakásvásárlóknak
Az utóbbi évek lakástakarék-pénztári megtakarításainak felhasználását vizsgálva megfigyelhető, hogy nőtt a lakás-előtakarékoskodók pénzügyi mozgástere: kevesebben fordítják lakástakarék megtakarításukat korábban felvett lakáscélú hiteleik kiváltására, és jóval többen lakásvásárlásra, építésre. Tovább
-
Te is így adod ki a lakásod? Erre figyelj oda!
A lakáskiadási piac csúcsszezonjában ismét a hosszú távú lakáskiadás szabályaira hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Tovább
-
Ha Ausztriában dolgoznál, ezt feltétlen tudnod kell
Szeptember 1-től változtak a munkavállalási szabályok Ausztriában, egyes esetekben az eddigi 10 óra helyett 12 órát is lehet majd dolgozni. Tovább
-
Durva hiba az MKB-nál: nullát mutattak a számlaegyenlegek
A problémát azóta elhárították. Tovább
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
