A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
![]() |
(Pixabay) |
Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.
Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)
Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.
Nem a magyar jár jobban
Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.
Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.
Adó- és járulékterhek (%) |
||
Németország | Magyarország | |
Munkavállalók terhei: | ||
Munkavállalói nyugdíjjárulék | 9,3 | 10 |
Munkavállalói egészségbiztosítás | 7,3 | 8,5 |
Munkavállalók átlagos SZJA-terhe | 17,5 | 15 |
Munkanélküliség-biztosítás | 1,5 | - |
Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
Munkavállalók összesen | 36,875 | 33,5 |
Munkáltatók terhei: | ||
Munkáltatói nyugdíjjárulék | 9,3 | - |
Munkáltatói egészségbiztosítás | 7,3 | - |
Munkanélküli-biztosítás | 1,5 | - |
Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
Szociális hozzájárulási adó | - | 19,5 |
Szakképzési hozzájárulás | - | 1,5 |
Munkáltatók összesen | 19,375 | 19,5 |
MINDÖSSZESEN | 56,25 | 53 |
Normál ÁFA-kulcs: | 19 | 27 |
Kedvezményes ÁFA-kulcs: | 7 | 18 vagy 5 |
Ne az emberek adójából fizessék?
Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.
Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.
A szocho nem elég
Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.
Csökkent versenyképesség
Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.
Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.
![]() |
(Forrás: Államkincstár) |
Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?
A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.
A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.
Az alapprobléma marad
A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.
Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.
Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA? A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás. A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka. Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert. |
3 millió forintból mindent elérhetsz
A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a Cofidis Fapados kölcsöne 59 518 forintos törlesztőrészlettel és 7,32 százalékos THM-mel vehető fel, de hasonlóan jó ajánlat a Budapest Bank Online Prémium személyi kölcsöne 60 330 forintos havi törlesztőrészlettel és 7,90 százalékos THM-mel lehet a tiéd. A CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék. Szintén kedvező a Raiffeisen Bank új ügyfeleknek szóló ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!
Címlapon
Furcsa bírság: súlyos kartellbüntetést hozhat akár a családi beszélgetés is

Rendkívül aktívak voltak az elmúlt hónapokban az európai uniós és hazai versenyhatóságok, amit jól mutatnak a rekordbírságok, valamint Magyarországon a családi vállalkozások összehangolt piaci fellépése kapcsán hozott GVH döntés is.
További cikkek
-
Ma is drágultak az üzemanyagok
Szerda után péntek reggel is följebb ment a benzin és a dízel ára. Tovább
-
Szívatják a szívünket: őrült összegeket nyúlnak le a társkeresős csalók
Az USA-ban tavaly 143 millió dollárt csaltak ki a szerelemre vágyó áldozatokból a svindlerek. Magyarországon a nigériai hercegek mellett újabban amerikai katonák hálózzák be a társkeresőket. Tovább
-
Anomália az áfacsökkentésnél: miért pont a laktózérzékenyek fizetnek rá?
A tejcukor-érzékenyeknek eddig is sokkal többet kellett fizetniük, most még tovább nyílit az olló. Tovább
-
Rekord a nyugdíjpénztáraknál - de mi nem ilyen csúcsra számítottunk
Csúcsot döntöttek a pénztártagok, jelentette be a Pénztárszövetség. Tovább
-
A benzin és a dízel ára is emelkedett
Ugyanannyival. Tovább
-
Egy ruszin képviselő lehet az Országgyűlés legszegényebb tagja
A nemzetiségi szószólók körében találtunk rá valószínűleg az országház egyik legszegényebb tagjára. Tovább
-
Újdonság Magyarországon: bankkártya nélkül is vehetünk fel készpénzt
Nem kell bankkártya a készpénzfelvételhez, csak egy mobiltelefon a bank mobilalkalmazásával. Tovább
-
Itt a legújabb átverés: SMS-ben húznak le a csalók
Ráadásul mindezt a NAV-nevében teszik. Tovább
-
Várhatóan csak 2020 januárjától élesedik a négygyerekes nők szja-mentessége és nagyszülői gyed
Új kormányrendeletekkel, törvényekkel kell előbb megalapozni a változtatásokat. Tovább
-
Esélyek a magyar bankoknak – mi lesz a júliusi forradalom után?
Azt, hogy a tervezett határidőben elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, elég nagy biztonsággal meg lehet jósolni. Tovább
-
Ezekre az autókra lehet elég Orbán ajándéka
Megnéztük, milyen járművekkel bővülhet a nagycsaládosok autóparkja. Tovább
-
Orbánék családvédő hitele kamatmentes lesz
Sajtótájékoztatót tartott Novák Katalin családügyi államtitkár a miniszterelnök által tegnap bejelentett családvédelmi akciótervről. Tovább
-
Munkaerőhiányt okozhat Orbán új programja
Munkaerőpiaci feszültségekhez vezethet, ha a bejelentett akcióterv láttán a szebbik nem képviselői tömegesen vállalnának gyermeket. Tovább
-
Mostantól automatikusan vehető igénybe az adókedvezmény
A NAV az újonnan bejelentett munkavállalók esetében automatikusan vizsgálja a kedvezményre jogosultságot. A vállalkozásoknak nincs is teendőjük. Tovább
-
Élettársi kapcsolat papír nélkül? Nagyot lehet bukni
A házasságkötés hiánya rendkívül kiszolgáltatottá teszi az élettársakat egy öröklési helyzetben. Tovább
-
Új állami lakástakarék jön?
Az idei költségvetést is érinteni fogják Orbán Viktor hétvégén várható bejelentései. Tovább
-
Nincs csúszás: tényleg kötelező lesz jövőre a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez
Jelentek meg olyan hírek, hogy elhalasztják a változtatást, de ezek tévesek voltak. Tovább
-
Szomorú reggel ez a benzinkutakon
Felment a benzin és a dízel ára. Tovább
-
Miért van értéke a bitcoinnak?
A bitcoinnal azért lehet fizetni, mert sokan elhiszik, hogy értéke van. Tovább
-
Kiderült, melyik képviselő jövedelme a legnagyobb
Volt olyan képviselő tavaly, aki egyetlen munkanap alatt megkereste a havi átlagbér többszörösét. Egy napi munkával több mint bruttó 670 ezer forintra tett szert. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila