A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
 |
| (Pixabay) |
Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.
Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)
Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.
Nem a magyar jár jobban
Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.
Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.
|
Adó- és járulékterhek (%) |
||
| Németország | Magyarország | |
| Munkavállalók terhei: | ||
| Munkavállalói nyugdíjjárulék | 9,3 | 10 |
| Munkavállalói egészségbiztosítás | 7,3 | 8,5 |
| Munkavállalók átlagos SZJA-terhe | 17,5 | 15 |
| Munkanélküliség-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Munkavállalók összesen | 36,875 | 33,5 |
| Munkáltatók terhei: | ||
| Munkáltatói nyugdíjjárulék | 9,3 | - |
| Munkáltatói egészségbiztosítás | 7,3 | - |
| Munkanélküli-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Szociális hozzájárulási adó | - | 19,5 |
| Szakképzési hozzájárulás | - | 1,5 |
| Munkáltatók összesen | 19,375 | 19,5 |
| MINDÖSSZESEN | 56,25 | 53 |
| Normál ÁFA-kulcs: | 19 | 27 |
| Kedvezményes ÁFA-kulcs: | 7 | 18 vagy 5 |
Ne az emberek adójából fizessék?
Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.
Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.
A szocho nem elég
Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.
Csökkent versenyképesség
Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.
Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.
 |
| (Forrás: Államkincstár) |
Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?
A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.
A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.
Az alapprobléma marad
A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.
Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.
|
Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA? A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás. A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka. Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert. |
Címlapon
Háború a műanyag ellen – kiakadtak a kormány döntésén
A héten dőlt el, hogy a kormány nem támogatja azt a minisztériumi törvénytervezetet, amely megemelte volt a műanyag zacskók környezetvédelmi termékdíját. A Greenpeace Magyarország nem érti, miért táncolt vissza a kormány, szerintük felháborító a döntés. Petíciójukat az egyszer használatos műanyag zacskók betiltásáról már 154 ezren írták alá.
További cikkek
-
Mire figyeljünk, ha elektronikus szerződést kötünk?
Egyre többen kérnek elektronikus közjegyzői okiratot Magyarországon, az ügyfelek kérésére az elmúlt évben már ilyen módon adták ki az okiratok hiteles kiadmányainak mintegy 10 százalékát. Tovább
-
Cafetéria jövőre: hogyan támogathatják a vállalatok dolgozóik egészségét?
Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatások céges támogatása továbbra is 40,71 százalékkal adózik. Tovább
-
Esküvő kis költségvetéssel? Igen, lehetséges!
Bár az idei esküvői szezonnak már a vége felé járunk, a 2019-re tervezett lagzik szervezése már javában zajlik. Tovább
-
Mennyit költenek az idei karácsonyra a magyarok?
Persze határ a csillagos ég lenne, mégis, a többség 50 ezer alatt megúszná az ünnepet. Tovább
-
Varga bejelentette: jönnek a nyugdíjkötvények!
A pénzügyminiszter szerint az első tervek már készen vannak a nyugdíjpiacra történő állami belépéshez. Tovább
-
Utolsó roham a lakástakarékoknál: az MNB már vizsgálódik
Nem meglepetés a bejelentés Varga Mihály nyilatkozata után. Tovább
-
Örülhetnek a nyugdíjasok - hamarosan pénzt hoz a postás
A Magyar Posta megkezdte a nyugdíjprémiumok kézbesítését csütörtökön a 2,5 millió nyugdíjasnak - jelentette be Rétvári Bence. Tovább
-
Fontos uniós döntés született a devizahiteleseknek
Az Európai Unió bírósága szerint jogszerűek a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek eltávolítását célzó magyar szabályok. Tovább
-
Last minute ltp-roham: Varga szerint sokan spekuláltak
A pénzügyminiszter az atv.hu-nak adott interjújában vetette fel, hogy nem tisztességes módon köttettek a lakástakarékpénztári szerződések az utolsó 48 órában. Tovább
-
Fontos határidő jön: százmilliárdokról kell dönteni az év végéig
A 2013-ban nyitott tartós befektetési számlák tulajdonosainak december 31-ével lejár a TBSZ-megtakarítások ideje. Tovább
-
Nagy dobás a K&H Banktól – ilyet még nem láttunk Magyarországon
Mostantól még egyszerűbben lehet személyi kölcsönt felvenni. Tovább
-
Megvan az időpont, mikortól lehet igényelni a kibővített CSOK-ot
Már az idén kérhető lesz a családi otthonteremtési kedvezmény. Tovább
-
Rossz hír a kispénzű nyugdíjasoknak, nem emelik az öregségi minimumot
Marad a tíz éve változatlan 28 500 forintos összeg. Tovább
-
Munkahelyeket vesznek el, vagy még teremtenek is a robotok?
Nemcsak a munkaadók várnak költségcsökkentést, minőségjavulást az új technológiáktól, a dolgozók is gyakran örülnek neki, mert a monoton tevékenységeket kreatívabb, változatosabb munkavégzés váltja fel. Tovább
-
Csődbe ment utazási iroda: hova forduljanak a pórul járt utasok?
A Fáraók Tours múlt héten jelentett fizetésképtelenséget. Tovább
-
Mától utalják a nyugdíjprémiumot
Megkezdődött az idei plusz pénzek kifizetése. Tovább
-
Miért tart 2 óráig az egyik bankban az, ami a másikban 10 perc alatt megvan?
Sokan azt gondolják, a banki digitalizáció egy jól használható honlapot, netbankot és mobilbanki alkalmazást takar - pedig ennél sokkal több dolog van a háttérben. Tovább
-
Kötelező biztosítást váltanál? Megnézheted, melyikkel jársz a legjobban
Már összehasonlíthatók a legújabb kgfb-díjak. Tovább
-
10 extrém helyzet, amire jó a lakásbiztosítás
Aligha van olyan biztosítás, amelyikre a magyarok többsége ne sajnálná a pénzt, mégis van olyan, amelyikre a nagy részünk hajlandó áldozni. Tovább
-
Még mindig a párna alatt tartjuk a pénzünket
A magyarok nagy része megtakarítási attitűdjeit tekintve továbbra is csak a mának él, ötből két ember pedig otthon tartja a megtakarított pénzét – derült ki egy friss felmérésből. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
