A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
 |
| (Pixabay) |
Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.
Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)
Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.
Nem a magyar jár jobban
Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.
Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.
|
Adó- és járulékterhek (%) |
||
| Németország | Magyarország | |
| Munkavállalók terhei: | ||
| Munkavállalói nyugdíjjárulék | 9,3 | 10 |
| Munkavállalói egészségbiztosítás | 7,3 | 8,5 |
| Munkavállalók átlagos SZJA-terhe | 17,5 | 15 |
| Munkanélküliség-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Munkavállalók összesen | 36,875 | 33,5 |
| Munkáltatók terhei: | ||
| Munkáltatói nyugdíjjárulék | 9,3 | - |
| Munkáltatói egészségbiztosítás | 7,3 | - |
| Munkanélküli-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Szociális hozzájárulási adó | - | 19,5 |
| Szakképzési hozzájárulás | - | 1,5 |
| Munkáltatók összesen | 19,375 | 19,5 |
| MINDÖSSZESEN | 56,25 | 53 |
| Normál ÁFA-kulcs: | 19 | 27 |
| Kedvezményes ÁFA-kulcs: | 7 | 18 vagy 5 |
Ne az emberek adójából fizessék?
Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.
Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.
A szocho nem elég
Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.
Csökkent versenyképesség
Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.
Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.
 |
| (Forrás: Államkincstár) |
Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?
A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.
A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.
Az alapprobléma marad
A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.
Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.
|
Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA? A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás. A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka. Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert. |
Címlapon
Lassan aprópénznek tűnik a közmunkások bére
Bár a kormány fő célja, hogy a közmunkásokból minél több személyt tereljenek át az elsődleges munkaerőpiacra, aminek érdekében szűkítik a programokat, még mindig kicsivel több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak a másodlagos munkaerőpiacon. Az ő anyagi helyzetük évre évre egyre rosszabb lett.
További cikkek
-
Hol érdemes kis összegű kölcsönt igényelni?
A fejekben az él a kis összegű kölcsönökről, hogy azokat a bankoknál csak körülményes módon lehet megszerezni, ellenben a pénzügyi szolgáltató cégek gyorsan és gond nélkül megítélik és folyósítják. De valóban így van ez? Tovább
-
Enyhébb ítéletek születtek a Buda-cash ügyében
A harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak büntetését csökkentették másodfokon. Tovább
-
Nagycsaládosok autóvásárlási programja: ráharaptak a lízingre
Tavaly decemberben napi átlagban 22 család igényelt lízingfinanszírozást az állami támogatással megvehető hétüléses autójára. Tovább
-
Kevesebb magyar megy Ausztriába az itthoni bérnövekedés miatt?
A magyar dolgozók száma megint eléggé megnőtt Ausztriában, miközben több más ország polgárai kevesebben lettek. Tovább
-
Könnyebben mondtak búcsút munkahelyüknek tavaly a magyarok
A jelentkezők száma közel tizedével emelkedett, a cégek automatizálási szándéka is magasabb fordulatszámra kapcsolt. Tovább
-
Ezeket a horvát városokat kedvelték leginkább a magyarok tavaly
Rekordot döntött a magyar turisták száma Horvátországban, megvan, mely városokat keresték fel legtöbben. Tovább
-
Átlag 18 százalékkal emelik a kormányhivatali dolgozók bérét
Emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók bérét, átlagosan 18 százalékkal. A cafeteria-rendszert is bevezetik. Tovább
-
1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat. Tovább
-
Kiszámoltuk, mennyivel drágább a nyugdíjasok élete
Többszörösen is előnytelen helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok és ma már nemcsak az alacsony mértékben emelkedő ellátások jelentik a problémát. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Jelentősen átrendeződtek a hazai befektetési alapok 2019-ben
A 2019 végén kezelt 6464 milliárd forintos vagyonuk 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Tovább
-
6,65 százalékos kamatot is lehet kapni állampapírral
Az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint az átlagos infláció tavaly 3,4 százalék lett, azok számára is érdekes lehet, akik Prémium Magyar Állampapírt – 2018-ig Prémium Magyar Államkötvényt – vásároltak, vagy most szeretnének abba befektetni, 3, illetve 5 éves lejáratra. Ezek ugyanis úgynevezett inflációkövető befektetési formák. Tovább
-
Messiék a Barcelonát pénzügyileg is az élre repítették
Ugyan a tavalyi idényben is megnyerte a spanyol bajnokság küzdelmeit az FC Barcelona, de a nemzetközi porondon már kevésbé volt átütő a Lionel Messi vezette társulat. Úgy tűnik azonban, ha a tradíciók és a sztárok erős értékesítési stratégiával kapnak hátszelet, akkor az is sokat tud dobni egy klub bevételein. Az FC Barcelona pedig az utóbbi időben sokat erősített ezen a területen. Tovább
-
Visa, Plaid, Revolut – Hatalmas felvásárlás a fintech ágazatban
Nem egészen két évvel ezelőtt a célpontot még csak 2,65 milliárd dollárra értékelték. Tovább
-
Tízezrek felejtik el igénybe venni az adókedvezményeket
Pedig az időben leadott nyilatkozatok nemcsak magasabb fizetést, hanem lényegesen kevesebb adminisztrációt is jelentenek - hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium. Tovább
-
Mit várnak 2020-ban a magyar lízingpiactól?
Bár a múlt évet újabb jelentős növekedéssel zárta a magyar újautó-piac, az idei évben megtorpanásra lehet számítani. Tovább
-
Különös jelenség – a magyar fürdők a legdrágábbak a fizetésekhez képest
A turisták verik fel az árakat? Vagy a bérek túl alacsonyak? Tovább
-
18 milliárd forint felett a nyugdíjasok felhasznált rezsiutalványainak értéke
Ez azt jelenti, hogy a kézbesített szelvények döntő többségét már felhasználták. Tovább
-
Szja-mentességet kaphatnak a háromgyerekes anyák is
Egyeztetés folyik az szja-mentesség kiterjesztéséről a háromgyermekes anyákra is a családvédelmi akcióterv folytatásaként. Tovább
-
Élesedett a támogatás a cukorbeteg gyerekeket nevelő családok számára
Komoly támogatást kapnak az ilyen betegséggel élő családok Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
