A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
 |
| (Pixabay) |
Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.
Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)
Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.
Nem a magyar jár jobban
Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.
Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.
|
Adó- és járulékterhek (%) |
||
| Németország | Magyarország | |
| Munkavállalók terhei: | ||
| Munkavállalói nyugdíjjárulék | 9,3 | 10 |
| Munkavállalói egészségbiztosítás | 7,3 | 8,5 |
| Munkavállalók átlagos SZJA-terhe | 17,5 | 15 |
| Munkanélküliség-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Munkavállalók összesen | 36,875 | 33,5 |
| Munkáltatók terhei: | ||
| Munkáltatói nyugdíjjárulék | 9,3 | - |
| Munkáltatói egészségbiztosítás | 7,3 | - |
| Munkanélküli-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Szociális hozzájárulási adó | - | 19,5 |
| Szakképzési hozzájárulás | - | 1,5 |
| Munkáltatók összesen | 19,375 | 19,5 |
| MINDÖSSZESEN | 56,25 | 53 |
| Normál ÁFA-kulcs: | 19 | 27 |
| Kedvezményes ÁFA-kulcs: | 7 | 18 vagy 5 |
Ne az emberek adójából fizessék?
Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.
Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.
A szocho nem elég
Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.
Csökkent versenyképesség
Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.
Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.
 |
| (Forrás: Államkincstár) |
Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?
A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.
A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.
Az alapprobléma marad
A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.
Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.
|
Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA? A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás. A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka. Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert. |
Címlapon
Másfél hónapja nem volt ily gyenge a forint
Gyenge forinttal, de emelkedő OTP-árfolyammal és BUX indexszel indult a hét. A folytatás a kereskedelmi háborús tárgyalásoktól függhet leginkább. Itthon a forinttal történhet valami, ha az MNB új információt tesz közzé. Öt fontos tudnivaló a mai tőzsdenaphoz.
További cikkek
-
8 millió forintot tapsolt el egy magyar ember a black fridayen
Berendezett belőle egy komplett lakást. Tovább
-
Csak játszunk és szívunk – bombaüzlet a videojáték és a kannabisz?
Korunk erős trendjei közé tartozik az orvosi célú kannabisz legalizációja, terjedése és a videojáték-ipar nagy forradalma. Tovább
-
Nyugdíjba küldhetnek a robotok? Vegyél robotika-részvényeket!
Nyugdíjkiegészítésként robotikai részvény, kannabisz mint a jövő nagy üzlete, kiberbiztonság örökkön örökké, Z generációs vásárlók. Tovább
-
Meghosszabbították a mentorprogram jelentkezési határidejét
November 30-ig lehet jelentkezni. Tovább
-
A nagy dilemma: államkötvényt vegyek, vagy inkább eurót?
De miért ne vehetnél mindkettőt egyszerre? Történelmi mélypont közelében a forint. Összeszedtük, milyen választási lehetőségek előtt áll az, aki a forint további gyengülésétől tart, vagy akinek eurója van a fiókban, bankban, és nem akarja, hogy elinflálódjon. Legalább hat verzió van. Tovább
-
A jövedelmek kevesebb, mint tizede megy el nyugdíjra itthon
Kevesebb a nyugdíjas az országban ebben az évben, miközben a nyugdíjak reálértéke “változatlan maradt”. Tovább
-
Nyugdíjcélú megtakarítások helyett inkább MÁP Pluszba mennek a pénzek
Egyebek mellett ez derül ki a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda által befektetési szakemberek körében október közepétől november elejéig elvégzett online felméréséből. Tovább
-
Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat
Mutatjuk, hol van még minimálnyugdíj vagy alapnyugdíj, és hol van a listán Magyarország. Tovább
-
400 ezer alvó számla lehet Magyarországon
Ezek tulajdonosai nem azonosították magukat az október 31-ei határidőig. Tovább
-
550 milliárd forintnál jár a hazai lízingpiac
Folytatódott a lendületes fejlődés a magyar lízingpiacon. Tovább
-
Erre az 5 dologra kell odafigyelni szabad felhasználású hitel felvétele előtt
Egy személyi kölcsön felvétele pénzügyi szempontból nagyon nagy lépés, és ezt nem szabad a gyors hitelvelvételi folyamat miatt meggondolatlanul megtenni. Tovább
-
Lesz nyugdíjas, akihez 190 ezernél is több extrapénz érkezik kedden
Fontos nap lesz a kedd a nyugdíjasok számára. Lesz, aki a szokottnál 190 ezer forinttal több járandóságot fog kapni, másoknak viszont 10 ezer forinttal kell beérniük. Tovább
-
Megnevezték, mi okozhatta a sorozatos e-cigaretta halált
Az e-cigaretta használata nyomán 39 ember halt meg az USA-ban és kétezer megbetegedett. A hatóság most megnevezte a lehetséges okot. De más is lehet még a háttérben. Tovább
-
Kiderült, hány pontot ér majd a nyelvvizsga a felvételinél
Akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során. Tovább
-
Egyre több idős dolgozik – nyugdíjkiegészítés rászorultsági alapon?
Megint elhalasztották a döntést az alapnyugdíj bevezetéséről Németországban, pedig a kormánykoalíció idejének fele már letelt. Az eddigi javaslatok vagy azért igazságtalanok, mert a rá nem szorulóknak is adnának magasabb juttatást. Vagy azért, mert az igazán rászorulóknak nem jutna belőle. Tovább
-
Új Mastercard-kártya prémium ügyfeleknek
A Magyarországon most debütáló World Elite nevű plasztikot egyelőre csak az MKB Banknál lehet igényelni. Tovább
-
Így kerüld el a meghatalmazás buktatóit!
Egy meghatalmazás elsőre nem tűnik különösebben bonyolultnak, mégis Magyarországon nagyon gyakoriak a rossz meghatalmazások. Tovább
-
Mutatjuk a szuperkötvényt kinyomtatva – nem várt előnyére bukkantunk
Mától kapható a MÁP Plusz a postákon, kinyomtatott, hazavihető formában. A visszaváltásnál a postai sorozat meglepő biztonságot ad. Tovább
-
Okoseszközök, amelyeket pár év múlva nélkülözhetetlennek tartasz majd
A mai modern okoseszközök nemcsak a szórakoztatásunkat tudják megoldani, hanem az egészségünk szolgálataiba is tudjuk őket állítani. Ezt pedig a jelek szerint egyre többen ismerik fel, mert bizony sokak csuklóján megtalálható már az okosóra vagy a fitneszpánt. Tovább
-
Eltűnik az e-cigaretta a webáruházakból Kínában
A kínai dohányfelügyelet felkérte az országban működő webáruházakat, hogy távolítsák el kínálatukból az elektromos cigarettákat, hogy ezzel óvja a fiatalokat az egészségkárosító terméktől. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
