6p
A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
(Pixabay)

Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.

Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)

Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.

Nem a magyar jár jobban

Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.

Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.

Adó- és járulékterhek (%)

Németország Magyarország
Munkavállalók terhei:
Munkavállalói nyugdíjjárulék 9,3 10
Munkavállalói egészségbiztosítás 7,3 8,5
Munkavállalók átlagos SZJA-terhe 17,5 15
Munkanélküliség-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Munkavállalók összesen 36,875 33,5
Munkáltatók terhei:
Munkáltatói nyugdíjjárulék 9,3 -
Munkáltatói egészségbiztosítás 7,3 -
Munkanélküli-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Szociális hozzájárulási adó - 19,5
Szakképzési hozzájárulás - 1,5
Munkáltatók összesen 19,375 19,5
MINDÖSSZESEN 56,25 53
Normál ÁFA-kulcs: 19 27
Kedvezményes ÁFA-kulcs: 7 18 vagy 5

Ne az emberek adójából fizessék?

Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.

Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.

A szocho nem elég

Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel  a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.

Csökkent versenyképesség

Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.

Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.

(Forrás: Államkincstár)

Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?

A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.

A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.

Az alapprobléma marad

A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.

Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.

Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA?

A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás.

A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka.

Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Új veszély fenyegeti a bankkártya-tulajdonosokat, a kétfaktoros hitelesítést is ki lehet játszani
Hollós János | 2025. október 6. 10:11
A biztonsági szakemberek hatalmas reményeket fűztek a bankkártyák kétfaktoros hitelesítéséhez (2FA). Az Európai Unióban kötelezővé is tették használatát. Mára azonban a jelentősége fordított lett, mert hamis biztonságérzetet adott a bankkártya-tulajdonosoknak.
Személyes pénzügyek Fordulat a hitelpiacon
Privátbankár.hu | 2025. október 5. 10:12
Olcsóbban lehet kölcsönt felvenni.
Személyes pénzügyek 200 ezer forinttal és kedvezményekkel sürgeti az Otthon Start érdeklődőit az egyik bank
Privátbankár.hu | 2025. október 3. 12:06
Akik idén igényelnek Otthon Start hitelt, 200 ezer forintot kapnak a Raiffeisen Banknál vezetett számlájukra. 5 millió forintnál nagyobb hitel után pedig több költséget is átvállal a pénzintézet.
Személyes pénzügyek A kormány jóságos arcát mutatja, az összes rászoruló kaphat méltányossági nyugdíjemelést
Hollós János | 2025. október 2. 13:31
Méltányossági nyugdíjemelést eddig is lehetett kérni, de a rendelkezésre álló keret olyan kicsiny volt, hogy hamar elfogyott. Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke elmondta, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter tájékoztatása szerint a keretet immár nem korlátozzák, aki kér ilyen emelést megkapja. Többi között ez hangzott el a Klasszis Média Nyugdíjszerviz című adásában.
Személyes pénzügyek A zsűri is tanul a fiataloktól az ősz legizgalmasabb pénzügyi versenyén
PR | 2025. október 1. 10:15
A MABISZ azért támogatja a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyt, mert fontosnak tartja, hogy a biztosítási ismeretek eljussanak a fiatalokhoz. A magas beosztásban lévő jól ismert szakemberek is lelkesen drukkolnak a versenyzőknek, és sokszor előfordul, hogy meglepő dolgokat tanulnak tőlük – mondja Jeney Attila, a MABISZ kommunikációs vezetője.
Személyes pénzügyek Az OTP most még kedvezőbbé tette az Otthon Startot: itt vannak a részletek
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 30. 10:34
Az OTP Bank októbertől a falusi CSOK-ot is engedi igényelni az Otthon Start mellé. A támogatás önerőként beszámítható, így nagyobb összegű, kedvezményes finanszírozás érhető el a banktól – vette észre a BiztosDöntés.hu.
Személyes pénzügyek Itt az új 3 ezer forintos az MNB-től
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 30. 07:54
A 3 ezer forintos színesfém érmén a szorgalmas és a rest leány meséje szerepel. 
Személyes pénzügyek Változnak a magyarok hitelfelvételi szokásai
Fülöp Norbert Attila | 2025. szeptember 28. 14:35
Az elmúlt hónapok hitelpiaci adatai komoly fordulatot jeleznek és az év első felében dinamikusan növekvő átlagos személyi hitelösszeg tetőzött, a 3 millió forint alatti kölcsönök dominanciája pedig újra erősödik. Mindemellett rekordok dőlnek továbbra is, és soha ennyi személyi kölcsönt nem vett még fel a magyar lakosság, mint az utóbbi hónapban. Arra keressük a választ a BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint, hogy mi állhat ennek hátterében és hogyan igazodik az ügyfelek igényeihez a piaci kínálat.
Személyes pénzügyek Pazar formában kezdte a hetet a forint
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 22. 19:47
 Fizetőeszközünk jelentős erősödéssel kezdte a hetet.
Személyes pénzügyek Lakástulajdonosok figyelmébe: fontos hírt közöltek
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 22. 11:48
A biztosítók által vállalt lakásbiztosítási fedezetek háromszor gyorsabban nőttek a díjakhoz képest az elmúlt egy évben, ami tovább javította az ár-érték arányt az ügyfeleknek. Ezt erősítette, hogy a piaci szereplők által vállalt díjemelési moratórium nyomán az idei második negyedévben a díjszint országosan szinte stagnált. A fogyasztóbarát otthonbiztosítások szolgáltatása 13 százalékkal kedvezőbb az egyéb piaci ajánlatokhoz képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG