A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
A Trend FM elhozza Hollandiából Marco van den Akkert, a felhő-korszak utazó nagykövetét, aki rendhagyó módon mutatja be világszerte a cloud megoldások jelenét és jövőjét.
Részletek: konferencia.trendfm.hu >>
 |
| (Pixabay) |
Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.
Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)
Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.
Nem a magyar jár jobban
Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.
Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.
|
Adó- és járulékterhek (%) |
||
| Németország | Magyarország | |
| Munkavállalók terhei: | ||
| Munkavállalói nyugdíjjárulék | 9,3 | 10 |
| Munkavállalói egészségbiztosítás | 7,3 | 8,5 |
| Munkavállalók átlagos SZJA-terhe | 17,5 | 15 |
| Munkanélküliség-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Munkavállalók összesen | 36,875 | 33,5 |
| Munkáltatók terhei: | ||
| Munkáltatói nyugdíjjárulék | 9,3 | - |
| Munkáltatói egészségbiztosítás | 7,3 | - |
| Munkanélküli-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Szociális hozzájárulási adó | - | 19,5 |
| Szakképzési hozzájárulás | - | 1,5 |
| Munkáltatók összesen | 19,375 | 19,5 |
| MINDÖSSZESEN | 56,25 | 53 |
| Normál ÁFA-kulcs: | 19 | 27 |
| Kedvezményes ÁFA-kulcs: | 7 | 18 vagy 5 |
Ne az emberek adójából fizessék?
Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.
Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.
A szocho nem elég
Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.
Csökkent versenyképesség
Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.
Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.
 |
| (Forrás: Államkincstár) |
Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?
A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.
A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.
Az alapprobléma marad
A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.
Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.
|
Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA? A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás. A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka. Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert. |
Címlapon
A magyarok ötödét hidegen hagyja, hogy komoly lemaradásban vannak a nők
A Pew Research Center közzétette felmérését arról, hogyan vélekednek egyes országok állampolgárai a mindennapjaikról. Ennek egyik legfontosabb eleme a nemi egyenlőtlenség kérdése, amelyből kiderült, hogy a férfiak sokkal inkább úgy vélik, hogy javult ebben a kérdésben a helyzet, mint a nők. Például a német férfiak 78 százaléka szerint jobb a helyzet most, mint a 90-es évek végén, míg csupán a nők 62 százaléka vélekedik a hasonlóan. De mi a helyzet Magyarországon?
További cikkek
-
Feljelentik Orbán Viktort az egyéni nyugdíjszámlák miatt
Gyurcsány Ferenc felesége besokallt. Tovább
-
Gond van a CIB Banknál
De dolgoznak a problémán. Frissítés: estére megoldották. Tovább
-
Olcsó jelzáloghiteleket hozott a nyuszi
A korábbinál is vonzóbb kamatokkal találkozhatnak azok, akik lakáshitelt akarnak áprilisban felvenni. Tovább
-
A Pénzügyminisztériumnak elege lett abból, hogy a magyarok nem értenek a pénzhez
Ezért indítottak egy honlapot az alapvető pénzügyi ismeretekről, minden korosztálynak. Tovább
-
Ötmillióba is kerülhet a húsvéti pálinka
Akár ötmillió forintba is kerülhet néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet. Tovább
-
Tíz ember kemény munkával milliókat szerzett a MÁV-nak
Idén márciusban a vonatokon jegy nélkül vagy érvénytelen jeggyel utazók 10 millió forintnyi pótdíjat fizettek be. Tovább
-
Valaki ma arra ébredt Magyarországon, hogy multimilliárdos - megtudjuk valaha, ki ő?
Végre volt telitalálatos szelvény az ötös lottón - gondolhatja a nyertes. Megint nem én vittem el a milliárdokat - gondolhatja mindenki más. Tovább
-
Minden, amit az Apple Cardról, avagy az Apple új hitelkártyájáról tudni kell
Az Apple évek óta azon munkálkodik, hogy a hardverek mellett a szoftverek és a mindennapi kapcsolódó szolgáltatások tekintetében is egy teljesen átfogó ökoszisztémát tudjon a felhasználók kezébe adni. Ennek a szemléletmódnak a részeként valósult meg az Apple Pay szolgáltatás, amivel a cupertinói óriás egy külföldön már szinte megkerülhetetlen dolgot indított útnak. A magyar Apple felhasználók még nem élhetnek a lehetőséggel, de Európa több országában már egyfajta biztonságos hitelkártyaként, egy univerzális és kényelmes fizetőeszközként alkalmazzák a mindennapokban. Tovább
-
Örökké dolgozni kell? Felkészületlenek a magyarok a nyugdíjaskorra
A magyar lakosság elenyésző, mindössze 8 százaléka tervez az elkövetkezendő 4-5 évben nyugdíj célra félretenni, mindeközben a társadalom felét továbbra is az élethosszig tartó munka réme tartja rettegésben – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexből. Tovább
-
Mennyit veszít értékéből a pénzünk? Mennyi a valódi reálkamat?
A reálkamatok az MNB szerint évi három százalékos mínuszba süllyedtek, ám a magánszemélyek helyzete jobb a magasabb lakossági kamatok miatt. Hosszú távra visszatekintve azonban a jelenlegi időszak extrém hosszú kamatsivatagnak számít. A sok éves átlagos reálkamat ugyanis jóval magasabb volt a mostaninál. Tovább
-
2060-ig tud csak elegendő nyugdíjat fizetni az állam
Elhangzott egy elég erős mondat a PM egyik államtitkárától. Tovább
-
Mennyibe fáj nekünk valójában, hogy megnézzék a villanyórát, gázórát, kéményt?
Órákba kerülhet, amíg kivárjuk, hogy leolvassák vízóránkat, villanyóránkat, gázóránkat, megnézzék a kéményseprők a kéményt, vagy bekössenek egy kábelt a telekom-cégtől. Mennyi lehet ennek a társadalmi költsége, ráfordítása Magyarországon éves szinten? Nem könnyű becsülni, de az biztos, hogy tízmilliárdos nagyságrendű. Tovább
-
Japánban kevesebb nő tesz félre nyugdíjra, de már nagyon jönnek fel
A japán nők továbbra is sokkal alacsonyabb arányban fektetnek be, mint a férfiak. Tovább
-
Katasztrofális a magyar egészségügy: mindenki magánkórházakba menne, ha tehetné
Továbbra is lesújtó a vélemény a magyar egészségügyi helyzetről – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Tovább
-
Hiába Európa motorja Németország, nőtt a szegénység a nagyvárosaiban
A szegénység Németországban még mindig egyenlőtlenül oszlik el. A német nagyvárosokban magasabb, mint az országos átlag, és itt a lakosság jobban észre is veszi. Tovább
-
A legrosszabbul kereső képviselő is 989 ezret keres
Fél év után ismét emelkedett a parlamenti képviselők fizetése, így a legrosszabbul keresőké is alig marad el az egymillió forinttól. Tovább
-
Lecserélnéd a régi fűtést? Újra ad rá pénzt az állam
Akár 750 ezer forintot is lehet kapni. Újdonság, hogy a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is bevonták a pályázatba. Tovább
-
Mi lesz a törlesztőnkkel a kamatdöntés után?
Vajon mi lesz a hitelesek sorsa az eheti kamatdöntő ülés után? Fel kell készülni a nagyobb törlesztőrészletekre? Tovább
-
Önerő: ennyit kell letenned az asztalra, hogy a bank szóba álljon veled
Nagyobb összegű hitel felvételét leginkább egyetlen tényező szokta meggátolni, ez pedig a hitelfelvételhez szükséges önerő. Tovább
-
Hát mégis elfogadták a törvényt - hogy nézünk ezután Youtube-ot?
El sem hinnéd, miért ment több tízezer ember az utcára Németországban - a szerzői jogokért. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Szavazás
Az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Ön szerint a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben Magyarországon 2021-től?
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
