A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
 |
| (Pixabay) |
Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.
Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)
Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.
Nem a magyar jár jobban
Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.
Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.
|
Adó- és járulékterhek (%) |
||
| Németország | Magyarország | |
| Munkavállalók terhei: | ||
| Munkavállalói nyugdíjjárulék | 9,3 | 10 |
| Munkavállalói egészségbiztosítás | 7,3 | 8,5 |
| Munkavállalók átlagos SZJA-terhe | 17,5 | 15 |
| Munkanélküliség-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Munkavállalók összesen | 36,875 | 33,5 |
| Munkáltatók terhei: | ||
| Munkáltatói nyugdíjjárulék | 9,3 | - |
| Munkáltatói egészségbiztosítás | 7,3 | - |
| Munkanélküli-biztosítás | 1,5 | - |
| Ápolási biztosítás | 1,275 | - |
| Szociális hozzájárulási adó | - | 19,5 |
| Szakképzési hozzájárulás | - | 1,5 |
| Munkáltatók összesen | 19,375 | 19,5 |
| MINDÖSSZESEN | 56,25 | 53 |
| Normál ÁFA-kulcs: | 19 | 27 |
| Kedvezményes ÁFA-kulcs: | 7 | 18 vagy 5 |
Ne az emberek adójából fizessék?
Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.
Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.
A szocho nem elég
Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.
Csökkent versenyképesség
Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.
Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.
 |
| (Forrás: Államkincstár) |
Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?
A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.
A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.
Az alapprobléma marad
A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.
Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.
|
Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA? A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás. A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka. Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert. |
Címlapon
Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel
Európa orosz gázfüggősége egyre súlyosbodik, ami nem lenne probléma, ha Oroszország nem egy diktatúra lenne és a földgázt nem stratégiai nyomásgyakorlás eszközeként használná. Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet úgy látja: minden 200 évben kapunk egy lehetőséget a Nyugathoz való felzárkózásra és mint mindig, most is eltékozoltuk ezt az esélyt. Káncz Csaba interjújának második része.
További cikkek
-
Tévhitek az iskolakezdési támogatás körül: kinek jár és hogyan?
2019 elején jócskán megváltozott a szabályozás. Tovább
-
Pénzt adnak az iskolások pénzügyi tudatosságának fejlesztésére
Ez már a második ilyen pályázati lehetőség. Tovább
-
A történelemben először százezer felett az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Ha nyár, akkor új rekord, tovább tart a magyar munkaerő lassú, de biztos kiáramlása Ausztriába. Tovább
-
Tízezreket hozhat a nyugdíjasoknak ez a hír
Ugyan a nyugdíjasok jelentős része a gazdasági növekedéshez már nem járul hozzá aktívan, mégis jól járhatnak a magasabb GDP bővüléssel. Tovább
-
Óriási tartozást cipelnek tovább a végzős amerikai diákok
Eladósodnak a munkakezdő amerikaiak, mert a stagnáló bérek miatt egyre nehezebb a diákhitelek törlesztése. A teljes adósságuk már 1,5 milliárd dollár. Tovább
-
Óriási különbségek vannak a diákszámlák között
Bár a diákoknak igen kedvező feltételekkel kínálnak a bankok különböző számlákat, egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket választjuk. Tovább
-
Tállai: eddig 190 ezer babakötvényt kötöttek
"Jó okunk van feltételezni, hogy 2019 rekordközeli év lesz a babakötvény történetében" - mondja az államtitkár. Tovább
-
Durván lehúzza az embert az Euronet ATM-je
A masinákat általános gyanakvás övezi, a rutinos utazók messziről elkerülik őket. Jó helyen vannak, cserébe 10-15 százalékkal kedvezőtlenebbül váltanak pénzt. Tovább
-
A hét, amikor a román tanárok már hivatalosan is jobban keresnek a magyarnál
Egy egészen abszurd látleletről mesél heti videónkban kolléganőnk, Székely Sarolta. Miközben ugyanis a tanárok bére majd' 10 éve alatt nőtt 60 százalékkal, addig a focisták ezt egyetlen év alatt is megkaphatták. Tovább
-
Kapós lett a Diákhitel
Másfélszer többen igényelték júliusban a Diákhitel1-et, mint egy évvel korábban. Tovább
-
A nap grafikonja: a szuperkötvényt a nyaralók kevésbé vették
Lassan csökkenő tendenciát mutat a MÁP Plusz kötvények jegyzési eredménye, aminek több oka is elképzelhető Tovább
-
Újabb tévhit kering a babaváró hitelről
Tényleg kell fizetni kezességvállalási díjat a szüneteltetés alatt? Tovább
-
Milyen euróárfolyamnál mondanád azt, hogy megbántad a szuperkötvényt?
Az eléggé kétségtelennek látszik, hogy a kockázatmentes forintbefektetések között a szuperkötvénynek becézett sorozat a csúcstartó. Tovább
-
Eddig 8 ezer nagycsalád szeretné, hogy szálljon be a kormány az autójukba
Kijött az autóvásárlási program első havi mérlege. Tovább
-
Alaposan legatyásodhat az a fiatal, aki hűbelebalázs módjára nyit diákszámlát
A 26 évesnél fiatalabbaknak szánt bankszámlák éves kiadásai között több mint 10 ezer forintos különbség is lehet. Tovább
-
Nem jó hír a nyaralóknak: erősebb a kuna, gyengébb a forint
A forint a leggyengébbek között van, a horvát kuna pedig erősödik. Tovább
-
Ha a babaváró nem jön be: milyen hiteleket vehetünk fel szabad felhasználással?
Mit tehetünk, ha sürgősen nagy összegre lenne szükségünk, de a kölcsönök ásza nem jöhet szóba? Bőven találhatunk a babaváróhoz hasonló hitelt a piacon, és még keresni sem kell sokáig. Tovább
-
Megduplázódott a hazai luxuslakások ára
Tavaly nyáron még egymillió volt a négyzetméterük, most meg már kettő. Tovább
-
100 millió forint kompenzáció: több száz ügyfelének fizethet a biztosító
Vizsgálódott a GVH, fizethet a 4Life Direct és biztosító-partnerei ügyfeleinek. Tovább
-
Rég volt ilyen alacsony a személyi kölcsönök kamata
Részleges vagy teljes online igénylés, aktív számlavezetés, az átlagkeresetnél nagyobb havi jövedelem vagy frissen nyitott számla az adott banknál – ezek egytől egyig befolyásolhatják, hogy ki milyen kamatra jogosult, ha személyi kölcsönt igényel. Érdemes alaposan tájékozódni a bankok kínálta lehetőségek között, hiszen jelentős lehet egy-egy kamat közötti eltérés, mert az intézmények mást és mást „jutalmaznak”. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
