Kik a legszegényebbek?

Miközben polgárháborúkról, anarchiáról, terrorizmusról és menekültekről hallunk mostanában nap mint nap, az emberiség egészének mégiscsak javul a helyzete. Az abszolút szegénység, ami tulajdonképpen az éhezést, vagy legalábbis az alultápláltságot és a legalapvetőbb javak hiányát jelenti, folyamatosan csökken. A Világbank úgy számolja, hogy aki napi 1,90 dollár alatti összegből kell, hogy fenntartsa magát, az tekinthető abszolút szegénynek.

Tény, hogy ez a szám igen alacsonynak tűnik, hisz ha kiszámoljuk, ez havi 55 dollár, azaz nagyjából 14 ezer forint. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy különböző országban igen erősen eltér az árszínvonal dollárban számolva, és a legszegényebb országokban érthető módon a legalacsonyabbak az árak, ill. a legalulértékeltebb a helyi valuta. Hozzá kell azt is tenni, hogy a legszegényebbek túlnyomó többsége a trópusi vagy szubtrópusi éghajlati övekben él, ahol nem kell fűteni, és meleg ruházatra sincs szükség.

Rohamos javulás

Korábban fejenként 1 dollár volt az összeghatár, ezt 2008-ban emelték 1,25-re, és most növelte meg a Világbank  1,9-re, hogy reálisabb képet mutasson, ill. kissé magasabban húzzák meg a szegénységi szintet. Lényeg viszont, hogy pár évtizede még az emberiség igen nagy hányada élt ilyen szinten, még a 70-es években is igen kiterjedt volt az éhínség, különösen Afrikában.

Ez mára visszaszorult, az abszolút szegénységi küszöb alatt élők száma pedig 10 százalék alá esett, egész pontosan 9,6 százalék, ami 700 millió embert jelent. Ez az arány 2012-ben még 12,8 százalék, azaz 900 millió ember volt, 1990-ben pedig 30 százalék fölötti, ami 1,9 millió embert jelentett, tehát a fejlődés meglehetősen jó ütemű. Az okok pedig elsősorban a fejlődő országok, főleg India gyors gazdasági növekedése, az egészségügy javulása, az oktatás fejlesztése és a szociális rendszerek bővülése.

További tervek

Az ENSZ-nek van egy olyan terve, hogy 2030-ra teljesen megszűnjön a mélyszegénység, de ez valószínűleg nem érhető el, mert sok helyen vannak polgárháborús állapotok, amelyek lehetetlenné teszik a fejlődést. Az előrejelzések szerint 2020-van az abszolút szegények fele polgárháborús zónában fog élni. Most egyébként Afrika Szaharától délre eső részén él a legtöbb szegény, de ez annyiból is érthető, hogy messze ezen a részen a legnagyobb a népszaporulat, amivel a gazdaság fejlődése nehezen tartja az ütemet.

A gyors javulást alapvetően az utolsó 15 év erős gazdasági növekedése tette lehetővé az érintett régiókban, ezért a szegénységi további csökkenése azt feltételezi, hogy ez a kedvező jelenség fenn fog maradni. Persze vannak előre nem látható tényezők is, mint pl. a globális klímaváltozás hatásai, de a Világbank és az ENSZ ezzel együtt abban bízik, hogy a kedvező trend fennmarad. Egyúttal a következő lépés is körvonalazódik: mérni fogják az emberiség szegényebb 40 százalékának életszínvonalát, a következő cél ennek az érdemi növekedése lenne.