A németországi Garmisch-Partenkirchen pálya 1936-ban még a téli olimpiai játékoknak adott otthont, ám idén januárban a helyiek már azzal a problémával szembesülnek, hogy olyan kevés természetes hó esett, hogy az már a tervezett síversenyeket is veszélyezteti. Az Alpokban végighúzódó tartományok mindegyikében kulcsfontosságú a turizmus, legyen szó akár Németországról, akár Ausztriáról. Azt, hogy a síterepek mekkora fontossággal bírnak, bizonyítja az is, hogy míg a teljes osztrák össztermékben 6 százalékot ad a turizmus, addig például Tirolban ennek háromszorosát, 18 százalékot. De hasonló a helyzet a svájci Graubündenben is, ahol olyan reszortok találhatóak, mint St. Moritz, Klosters és Davos.
A francia Auvergne-Rhone-Alpes régió, ahol például Courchevel és Val d’Isere, két kifejezetten népszerű síterep is található, 2018-ban 21 milliárd eurót költöttek el a turisták, ezzel a teljes francia GDP tizedét és 171 ezer munkahelyet generálva.
|
| Mi lesz a sípályákkal? |
Ezek a jelentős bevételi források most komoly veszélyben vannak, a becslések szerint az osztrák turizmusnak 300 millió eurós veszteséget jelent majd évente a klímaváltozás, míg Franciaországban hetekkel később vehette csak kezdetét a síszezon a megszokottnál, a Grande Motte gleccser állapotára hivatkozva. A bécsi klímakutató-központ feje, Marc Olefs egyszerűen úgy fogalmazott, hogy:
Ha a károsanyag-kibocsátás a mostanihoz hasonló szinten marad, az évszázad végére végleg eltűnhet a hó az alacsonyabb pályákról.
Az egyre romló szituáció miatt a síterepek üzemeltetői a hóágyúkra támaszkodnak, ám ezek használata költséges és egyáltalán nem környezetbarát, ráadásul a hőmérséklet emelkedésével ezek üzemeltetése is egyre nehézkesebbé válik. A hóágyúkat eleve sem a klímaváltozás megoldására találták ki, hanem az időjárási extremitások kezelésére.
Több régió már a 2050-es évekre teljesen elveszítheti a síturizmust, mint bevételi forrást, míg a magasabban található pályák túlélhetnek, így is jelentősen megnövekedő forgalommal kell majd számolniuk, amelyet szintén megterhelő lesz hosszútávon menedzselni – mondta Robert Steiger, az innsbrucki egyetem professzora.
Mely területek vannak a legnagyobb veszélyben? Mi lesz velük?
A klímaváltozás egyelőre leginkább az Alpok alsó harmadában található síterepeket érinti, azaz többnyire Ausztria keleti pályáit, és kisebb részben Franciaországot, Olaszországot, valamint Németországot. Ezek a régiók azonban közel sem annyira csak a síturizmusra támaszkodnak, mint a hegy szívében található társaik, sőt, a bevételeik 60 százalékát már a nyáron szerzik.
Összességében tehát egyértelműen az látszik, hogy a klímaváltozás lényeges szereplőként megjelent a téli turizmusban, azonban a legkomolyabban érintett régiók egyelőre még a nyári forgalomra támaszkodva fel tudják tartani jövedelmezőségüket – kérdés, hogy meddig.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
