Továbbra is rekordszinten a foglalkoztatás Magyarországon: 2022 júniusában a foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladta a 4,7 millió főt. Ezzel párhuzamosan nagy kihívást jelent a magyarországi cégeknek a munkaerőhiány, ami a gazdaság teljesítőképességét is hátráltatja. A problémára reagálva július végén a kormány kilencről tizenötre bővítette azon távoli országok körét, ahonnan könnyített feltételekkel érkezhetnek munkavállalók hazánkba - írja a HR-szolgáltatásokra szakosodott WHC-csoport elemzése.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2022 júniusában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 739 ezer fő volt – ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ez alapján a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil, egyelőre nincs jele annak, hogy a gazdaság egyéb területein érzékelhető, vagy várható problémák a foglalkoztatás területét érintenék. Sokkal inkább a munkaerőhiány jelent már évek óta egyre nagyobb kihívást a magyarországi cégeknek: bizonyos szakmákban, területeken már nincs tartalék a hazai munkaerőpiacban, így a termelés, a beruházási ráta és a gazdasági teljesítmény fenntartásához és további növeléséhez szükség van külföldi munkaerőre.
„Számos hiányszakmában már nem tudunk új munkavállalókat bevonni a munkaerőpiacra, pedig igény lenne rá a cégek, vállalkozások részéről. Ezt a hivatalos statisztikák is alátámasztják, melyek szerint legalább 65.000 nyitott pozíció van jelenleg hazánkban, míg egyes szakértők szerint a meghirdetett állások száma jelenleg a százezret is eléri.
A gazdasági teljesítmény további növelése, a beruházási ráta fenntartása és számos esetben a már meglévő magyar munkahelyek megvédése érdekében is szükség van szabályozott keretek között külföldi munkaerő alkalmazására, ezt a vállalati szféra is egyre inkább visszaigazolja” – hívta fel a figyelmet Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője.
Kerüljenek beljebb!
A munkaerőhiány okozta piaci és gazdasági problémákra reagálva a kormány tavaly nyáron, a 407/2021. (VII. 8.) kormányrendelettel létrehozta a minősített foglalkoztató intézményét, valamint lehetővé tette, hogy 2021. szeptember 1-től a minősített HR-szolgáltatók a szomszédos Szerbia és Ukrajna mellett további 9 távoli nem EU-tagország (harmadik ország) állampolgárait foglalkoztathassák Magyarországon a meghatározott hiányszakmákban speciális, egyszerűsített foglalkoztatási szabályok keretében. Így már tavaly nyár óta érkezhetnek hivatalosan munkavállalók a Belarusz Köztársaságból, Bosznia-Hercegovinából, az Észak-macedón Köztársaságból, a Fülöp-szigetekről, az Indonéz Köztársaságból, a Kazah Köztársaságból, Mongóliából, a Montenegrói Köztársaságból, illetve a Vietnámi Szocialista Köztársaságból.
Idén július végén pedig a kormány tovább bővítette ezeknek az országoknak a körét, így már a Brazil Szövetségi Köztársaság, Grúzia, a Kirgiz Köztársaság, a Kolumbiai Köztársaság, az Oroszországi Föderáció, valamint a Venezuelai Bolivári Köztársaság állampolgárai is könnyített feltételekkel vállalhatnak munkát Magyarországon.
„A tapasztalataink alapján jelenleg legnagyobb számban műszaki-informatikai területen, a gyártás-összeszerelés terén, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, az építőiparban, a vendéglátás- és szállodaiparban, valamint egészségügyi és szociális területen hiányzik jelenleg a legtöbb munkavállaló és a kormány is ezeket a területeket célozta meg a könnyített feltételekkel”
– tette hozzá Berta Péter.
A WHC Csoport már 2014 óta kölcsönöz partnereinek Ukrajnából érkező munkavállalókat, a vállalat a harmadik országok tekintetében fázisában a Fülöp-szigetekre, Indonéziára, Kazahsztánra és Mongóliára fókuszál. Az első mongol kontingens éppen májusban érkezett meg Magyarországra a vállalat segítségével, júliusban pedig már a Fülöp-szigeteken is elkezdtek Magyarországra munkatársakat toborozni.
„A magyar cégek, főként a termelő vállalatok évek óta élnek a külföldi munkavállalók alkalmazásának lehetőségével: ma már mintegy 54.000 ukrán munkavállaló dolgozik Magyarországon. Emellett saját tapasztalataink alapján is azt mondhatjuk, hogy az elmúlt évek során a hazai vállalatok egyre nyitottabbá váltak a külföldi munkaerő foglalkoztatása iránt, ugyanis míg 2015-ben a WHC kölcsönzött munkaerejének csupán 2 százaléka származott külföldről, ez az arány azóta meredeken emelkedett, és idénre már megközelítette a 60 százalékot”
– hívta fel a figyelmet Berta Péter.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
