5p
A munkaerőhiány miatt évek óta nem volt már sok értelme annak, hogy a kormány milliárdokkal támogatott nagyberuházásokat munkahelyteremtésért cserébe. Egy ideje pedig épp hogy csökkent a munkaerőhiány, ezért még kevésbé érhető, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miért pont múlt csütörtökön jelentette be, hogy a kormány kiveszi az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (ekd) feltételei közül a munkahelyteremtést.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A kormány a támogatások feltételrendszerének átalakításával egyébként csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorlatát szentesíti, hiszen az idén a német tulajdonú autóipari beszállító Robert Bosch, az osztrák papíripari nagyvállalat, a Hamburger Hungária Kft. és a francia gyógyszeripari multi, az Egis is úgy kapott egyedi kormánydöntéssel egymilliárd forint feletti beruházási támogatásokat, hogy cserébe nem várták el új munkahelyek létrehozását.

A kormány honlapján szereplő dokumentumban a Bosch alkatrészgyártó üzemének bővítésénél az új munkahelyek száma oszlopban 0 szerepel, mellette zárójelben annyi van odabiggyesztve, hogy „technológiaintenzív”.

Ez arra utal, hogy már az is elég a támogatáshoz, ha a támogatásra pályázó vállalat technológiát fejleszt.

Ez nem volt mindig így, korábban arra hivatkozva is visszadobhatták egy cég pályázatát, hogy nem elég magas a munkanélküliség abban a megyében, ahova a beruházást tervezték. A nagyvállalati beruházási támogatások mögötti logika ugyanis eredetileg főleg az volt, hogy az így létrejövő munkahely áttételesen több munkahelyet is létrehozhat, ugyanis a környéken a beszállítók is jól járnak, és a kereslet növekedése így plusz munkahelyeket is teremt. A kormány egyik kedvenc iparágában, az autóiparban például egyes számítások szerint akár 2,35-szörös is lehet a szorzó, tehát 100 új munkahely összesen 235 munkahelyet hozhat létre. Az Európai Bizottság a feldolgozóiparban pedig például plusz 0,5-2 új munkahellyel számol nagyberuházások esetén.

A kormányok nagyon szerették ezt a 2004-ben létrejött támogatási formát: ahogy arról már korábban is írtunk, a 2010 utániak még jobban is, mint a 2010 előttiek, ahogy az az alábbi ábrán is látható.

Ha a támogatásoknál a teljes támogatás értékét leosztjuk a beígért új munkahelyek számával, akkor megkapjuk, hogy mekkora állami támogatást kap egy új ekd-s munkahely.

Az alábbi ábrát végigböngészve egyrészt feltűnhet, hogy a legdrágább munkahelyek top 10-es listáján elég sok az idén vagy az elmúlt években bejelentett beruházás. Az első helyen pedig a Mol új tiszaújvárosi poliolgyára szerepel, ahol összesen 11,7 milliárd forint támogatásból 172 új munkahely jön létre, átlagosan majdnem 68 millió forintért. Ez a gyár mellesleg többek között azzal került be a hírekbe, hogy a helyiek kiakadtak azon, hogy részben török és ukrán vendégmunkások fogják felépíteni.

Ez alapján érhetővé is válik, hogy miért mondhatta a Népszava cikke szerint múlt héten Szijjártó, hogy a kormány nem támogatja azoknak a munkahelyeknek a létrejöttét, amiket csak vendégmunkásokkal lehet feltölteni. Azt ugyanakkor már jóval nehezebb megmagyarázni, hogy ezt a döntést miért pont most hozták meg. Az alábbi ábrán az látszik, hogy 2015, tehát a munkaerőhiány felerősödésének kezdete óta a kormány minden évben egyre több új munkahelyet támogatott az adófizetők pénzéből.

Amíg 2015-ben még csak 3628 új munkahelyet ígértek be a cégek ekd-s támogatásért cserébe, tavaly és tavalyelőtt már 8600 és 8800 körül volt ez a szám. Közben az üres álláshelyek száma 27 ezerről nagyjából 56 ezerre nőtt. Volt ugyanakkor még valami, ami hatalmasat nőtt, mégpedig a kormány által kiadott EU-n kívüli munkavállalóknak biztosított munkavállalási engedélyek száma. Amíg 2015-ben ilyesmiből csak nagyjából 4200-at adtak ki, 2018-ban csaknem 31500-at kaptak főleg ukrán állampolgárok (20800-an jöttek innen az Eurostat adatai szerint).

A kormány tehát négy éven keresztül minden évben egyre több munkahely létrejöttéért fizetett, miközben az állásokat egyre nagyobb mértékben töltötték be külföldi munkavállalók szintén a kormány akaratából.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy negyedéves bontásban mennyi ekd-s támogatást ítéltek oda külföldi és magyar nagyvállalatoknak 2015-ig visszamenőleg, és eközben mekkora volt a munkaerőhiány az országban.

Ez az ábra tovább bonyolítja azt a találgatást, hogy Szijjártó miért pont épp most jelentette be, amit bejelentett. Látszik ugyanis, hogy az üres álláshelyek száma 2018 harmadik negyedéve óta csökken a versenyszférában. A munkaerőhiány tehát egyre kisebb probléma, ami miatt némi túlzással a program szükségessége mellett is lehetne érvelni. De még ha ezt nem is tesszük meg, alsó hangon akkor is érthetetlen ez az időzítés.

Persze lehetne azzal érvelni, hogy olyan iparágakban valósulnak meg az új beruházások, ahol nagyobb a munkanélküliség. Csakhogy ha az alábbi táblázatot végigpörgetjük, az eddigi orientáció látszik az újonnan odaítélt támogatások esetében is: tehát főleg feldolgozóipari, ezen belül is nagyon gyakran német autóipari nagyberuházásokat támogatnak. A 2010 előtti időszakhoz képest egyébként nemcsak az látszik a táblázat alapján, hogy a multinacionális cégek több támogatást kapnak, hanem az is, hogy a magyar – főleg élelmiszeripari, mezőgazdasági – nagyvállalatok is több támogatásban részesülnek.

Mindenesetre ha a munkaerőhiányt iparági felbontásban nézzük, a kérdés az időzítést illetően ugyanaz marad, ugyanis iparági összehasonlításban a feldolgozóiparban a leglátványosabb a munkaerőhiány csökkenésének trendje.

Szijjártó szavai szerint mindenesetre a támogatásokból nem terveznek kevesebbet kiosztani, viszont növelni tervezik a képzési támogatások összegét, valamint 50 millió forintra csökken az eddigi 500 millió forintos, a kisvállalkozások által adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke. Érdemes lenne azonban azt is végiggondolni, hogy mikor és milyen nagyvállalatokat támogat a magyar állam.

(G7)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG