Az építőipari termelők kilátásai áprilisban javultak nagyot, azóta lényegében stagnálás érezhető - az ágazati bizalmi index májusban hibahatáron belül nőtt, júniusban pedig hibahatáron belül csökkent. Ebben a hónapban a magasépítő cégek kilátásai valamelyest romlottak, a mélyépítőké alig változtak. Havi összevetésben lényegesen kedvezőbb lett az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos ágazati megítélés, de kissé romlott a rendelésállományok értékelése. A foglalkoztatási várakozások nem változtak érdemben. Az áremelési törekvések intenzitása tovább erősödött. A magyar gazdaság egészének közeljövőjét illető várakozások valamelyest tovább javultak.
A vállalatok szerint a legfontosabb növekedési korlát egyértelműen a munkaerőhiány. Igaz, e problémát a cégek kevésbé súlyosnak érzik, mint tették azt két esztendővel ezelőtt. Az anyag- és kapacitáshiány korlátozó szerepe egyre nagyobb – júniusban minden harmadik cég érezte ezt, míg májusban csak minden negyedik volt érintett. A vevők laza fizetési fegyelme minden ötödik cégnek okoz gondokat. A kereslet hiányának korlátozó szerepe visszahúzódóban van.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése júniusban enyhén tovább javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok is szerény javulást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya júniusban 34 és 20 százalék, míg májusban 32 és 21 százalék volt.
Az alábbi ábra azonban nagyon beszédes. Egyértelmű, hogy a munkaerő-és anyaghiány, továbbá a pénzügyi gondok tornyosulnak az építőipari cégek előtt. Nem csupán a GKI, de az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is többször felhívta ezekre a figyelmet az elmúlt pár hétben. Különösen a lassan, de növekvő lánctartozás okozhat súlyosabb zavarokat.
Idén az első öt hónapban előre nem látott áremelkedések voltak tapasztalhatók az építési piacon. Az építőipari alapanyagok, a beépítésre kerülő építési termékek áremelkedései, a munkaerőköltség növekedései különösen nehéz helyzetbe hozzák azokat a kivitelezőket, akik a korábbi évben szerződtek és csak a szokásos árváltozást tervezték be vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani. A kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és kivitelező együttes felelőssége a piaci áremelkedések korrekt kezelése. Sok esetben szükségessé válik a szerződések módosítása, ami történhet az árak korrekciójával, a műszaki változtatásával, a feladatok részleges időbeli átütemezésével - vélte a szakszövetség.
A GKI szerint az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése – az előző hónaphoz képest – júniusban tovább javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Így e mutató 18 havi csúcspontjára emelkedett. Ebben a hónapban a nyers, azaz a szezonálisan nem kiigazított adatok is érezhető pozitív változást jeleztek. Júniusban a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya rendre 26 és 19 százalék, míg májusban 17 és 21 százalék volt. Az év hatodik hónapjában a magasépítő cégek elégedettsége számottevően javult, míg a mélyépítőké némileg romlott.
A meglévő rendelésállományokra vonatkozó értékelés - három havi javulás után - júniusban kissé negatívan korrigált (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Így e mutató továbbra is a tavaly márciusi szint közelében helyezkedik el. A nyers adatok havi alapon némi pozitív változásra utalnak. Júniusban a válaszadó vállalkozások 27 százaléka számolt be magas és 22 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány májusban 24 és 23 százalék volt. E hónapban a magasépítők elégedettsége kissé romlott, de a mélyépítőké valamelyest javult.
A KSH adatai szerint az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 12,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések állománya 6,7, míg az épületek építésére vonatkozók állománya 22,9 százalékkal nőtt éves alapon.
A foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások júniusban csak hibahatáron belül változtak (az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Így fennmaradt az alapvetően pozitív összkép. A nyers adatok érezhető pozitív változást jeleznek. A jelen felmérés során a következő három hónapban a létszám bővítésére és szűkítésére készülő cégek aránya 21 és 6 százalék. Májusban ugyanez a két arány 16 és 8 százalék volt. A KSH adatai szerint az építőiparban alkalmazottak száma 2021 első negyedévében 1,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, azaz a létszám gyakorlatilag stagnált.
Az áremelési törekvések intenzitása júniusban tovább emelkedett az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A kiigazítás nélküli adatok is az áremelési szándékok erősödését mutatják: az áremelést tervezők aránya a májusi 43 százalékról júniusra 49 százalékra bővült, míg az árcsökkenésre számítóké 4 százalékról 3 százalékra csökkent. A KSH adatai szerint az építőiparban a termelői árak 2021 első negyedévében 7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. jelen felmérése alkalmával 273 építőipari vállalkozás küldött vissza kitöltött kérdőívet a kért határidőre. A feldolgozott minta szerkezete a korábbiaktól nem tér el érdemben. A válaszadó vállalkozások 89 százaléka 51 fő alatti létszámot, 8 százaléka pedig 51 és 250 fő között foglalkoztat.
A magyar főváros egy négyfős mezőnyhöz csatlakozik. 
