A vevők laza fizetési fegyelme lényegében minden negyedik építőipari vállalkozást hátrányosan érint - fogalmazott a GKI Gazdaságkutató Zrt. a havonta megtartott építőipari felmérésének most megjelent februári összegzésében. Lefordítva: a vevő vagy késve vagy egyáltalán nem fizet, vagy ha fizet is, nem a teljes összeget. Bárhogyan is van, az árut vagy szolgáltatást eladó cég kénytelen komoly pénzügyi gondokkal szembesülni.
Sokatmondó, hogy az építőipari cégek továbbra is a munkaerőhiányt tekintik a legfontosabb korlátozó tényezőnek, a megkérdezettek csaknem fele számolt be erről. Az anyag és/vagy a gépek, berendezések hiánya is széles körben okoz gondokat, e hónapban csaknem minden harmadik válaszadó számolt be erről a problémáról.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése februárban némileg romlott (az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján). E kilátások lényegében visszatértek a tavalyi év végi szintjükre. A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok is némi negatív változást jeleznek, a derű- és borúlátók aránya februárban rendre 12 és 17 százalék, míg januárban 16 és 17 százalék volt.
Hosszabb emelkedő periódus után januárban az áremelési törekvések intenzitása csökkent az előző hónaphoz képest, februárban némi pozitív korrekció következett be (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A kiigazítás nélküli adatok az áremelési szándékokban nem jeleznek érdemi változást: az áremelést tervezők esetében a januári arány (56 százalék) februárra 53 százalékra csökkent. A magasépítő cégek továbbra is erőteljesebb áremelkedésre számítanak, mint a mélyépítők.
A foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások februárban némileg romlottak (az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján), így e mutató értéke 11 havi mélypontjára csökkent. A nyers adatok stagnálást jeleznek havi alapon. A februári felmérés során a következő három hónapban a létszám bővítésére és szűkítésére készülő cégek aránya rendre 14 és 10 százalék volt, pontosan ugyanúgy, mint januárban. Februárban a magasépítő cégek borúlátóbbak, a mélyépítők sokkal derűlátóbbak, mint voltak januárban.
A meglévő rendelésállományokra vonatkozó értékelés februárban havi alapon alig változott - a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ez a mutató bő fél éve egy viszonylag szűk sávban ingadozik, amiből értelemszerűen most sem tört ki. A nyers adatok sem utalnak lényeges változásra. Februárban a válaszadó vállalkozások 12 százaléka számolt be magas és 18 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány januárban 18 és 26 százalék volt. Februárban a mélyépítők elégedettsége számottevően nőtt, míg a magasépítőké valamelyest csökkent.
Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése februárban enyhén javult – az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ugyanakkor a szezonálisan nem kiigazított adatok némi romlást jeleztek az előző hónaphoz képest. Februárban a növekvő és a csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya rendre 13 és 22 százalék, míg januárban 15 és 20 százalék volt. Az idei második hónapban a magasépítő cégek elégedettsége csökkent, de a mélyépítőké érezhetően emelkedett.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
