Az ukrán cégek 40 százalékánál volt elbocsátás a háború kezdete óta, de érdekes, hogy csak két százalékuk zárt be. A februári bezuhanást követő lassú fellendülés nyomán ugyanakkor az üres álláshelyek aránya az orosz invázió előtti időszaknál is kisebb – derül ki a grc.ua nevű HR-portál szeptemberi felméréséből, amit az egész ország területén, nagyon sok szektorra kiterjedően végeztek el.
A válaszadók 7 százaléka biztosan, 14,5 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti a létszámot a következő pár hónapban. A leépítés általában 6-15 százalékos lesz ezen csoporton belül, de negyed részüknél 30 vagy akár 50 százalékos is lehet a karcsúsítás. A vállalatok 58,1 százalékának egyelőre nincs ilyen terve, de tudatában vannak annak, hogy sor kerülhet erre. Mindössze ötödük mondta azt, hogy nem lesznek elbocsátások náluk a következő hat hónapban.
Természetesen vannak kivételek és bármilyen hihetetlen, de egyes ingatlanos és kiskereskedelmi részterületek is ide tartoznak. A minap lezajlott bécsi nemzetközi befektetési konferencián Igor Raikov, a Spilnota nevű vezető ingatlanfejlesztő cég alapítója azt közölte, hogy nem sokkal a háború kezdete előtt három telket is vásároltak Kijevben, s ott nagyobb társasházakat és egy közepes méretű bevásárlóközpontot fognak építeni, de csak a háború befejeződése után. Hasonló tervei vannak Lvivben is, ott is bevásárolt már telkekből.
A nyári-ősz elejei munkaerőpiaci vizsgálatok szerint a gyártó cégeknél és a szolgáltatások terén van a legnagyobb munkaerőhiány, nagy bajban vannak az éttermek és az utazási irodák. Irodai dolgozókat manapság nem nagyon keres egyetlen cég sem, hiszen amelyik csak tehette, átállt a részleges vagy teljes távmunkára. Nagy kereslet van viszont informatikusok iránt, pont amiatt, hogy a vállalkozások szeretnék stabillá tenni a távmunka miatt is megszaporodott kommunikációt. Más kérdés, hogy az IT-szakemberek közül sokan már régen elhagyták az országot, tudásuk jellege és persze a magas fizetések miatt.
Az agrár szektor annak ellenére viszonylag jól teljesít, hogy rengeteg termőföldet, gyümölcsöst pusztítottak el az oroszok, akik a kikötők közül többen is elfoglaltak vagy erősen megrongáltak, megnehezítve ezzel a gabonaexportot. Ugyanakkor az ukrán kormány pozitívan látja az ukrán export esélyeit. Egy szűk listán pedig megjelölte, hogy mely országokat tekinti stratégiainak ezen a téren. A magyar agártermelők és szolgáltatók örülhetnek, mert Magyarország a napokban felkerült erre a listára, erről laptársunk, az mfor.hu számolt be a múlt héten.
A háború két módon is hat a munkaerőpiaca. Egyrészt a harcok sújtotta keleti és déli, egyes középső országrészekből a viszonylag nyugodt nyugati megyékbe költözött több száz vállalat. Ez az adott nyugati körzetekben túlkínálatot okozott a munkaerőpiacon, viszont plusz keresletet a lakhatásnál és az élelmiszerüzleteknél, valamint egyes szolgáltatások terén.
Másrészt a pénzügyi és gazdasági kilátásokat rosszul felmérő vállalkozások vagy sok embert kénytelenek elküldeni vagy teljesen bezárni az üzemet, szolgáltatási pontokat. Ezáltal természetesen felszabadul munkaerő, de ezek java nem azonnal talál munkát, sokan külföldön próbálkoznak.
Nem nehéz megjósolni, hogy ha még hónapokig elhúzódik a háború és a gazdasági gondok mellett például a puszta műszaki üzemelés is kérdéses lesz (az energetikai ellátórendszert ért orosz rakétatámadások miatt - a szerk.), akkor kis és közepes vállalatok ezrei húzzák le a rolót.
A munkaerőpiac bérezési oldala nem sokat változott a háború kezdete óta. A work.ua szeptemberi adatai szerint a havi átlagbér 15 ezer hrivnya (1 hrivnya=12 forint), alig nőtt pár százalékot, miközben a valuta leértékelődése folytatódott. A hivatalos infláció 20-22 százalék körüli a háború előtti évhez képest, egyes alapvető élelmiszereké ennél magasabb és nem mutat csökkenő trendet.
A kiskereskedelemben a gyorsan munkába állni lépes, szakképzett eladóknak szinte minden pénzt megadnak a tulajdonosok, csakhogy eladják végre az árujukat. A középvezetők és mondjuk az értékesítési igazgatók fizetése 20 ezer hrivnya volt korábban és ehhez jött a forgalomhoz igazított prémium. Most a havi alapfizetés 5-7 ezer hrivnya és a jövedelem nagyobb része függ a forgalomtól. Az is egyértelmű lett, hogy a vállalatoknál (és ez nem csupán a kereskedelemre vonatkozik) a zsebbe fizetés ma sokkal népszerűbb, mint korábban, amikor szintén nem volt ritka ez a gyakorlat.
„Ki akar 40 százalékos járulékot fizetni az alkalmazott fizetése után? Senki. Marad a szürke zóna” – fogalmazott egyértelműen az UNN hírügynökségnek nyilatkozó egyik HR-szakértő.
Okszana Kuziakiv, a Gazdasági és Politikai Kutató Intézet igazgatója tud ezekről a munkaerőpiaci folyamatokról, de pozitívabbnak érzékeli a változásokat. A legutóbbi, szeptemberi felmérésük szerint (521 céget kérdeztek Ukrajna 21 régiójából) nőtt azon vállalatok aránya, amelyek a február előtti kapacitással működnek, a cégeknek már majdnem 60 százaléka mondta azt, hogy nem romlik tovább a helyzete és jobb idők jönnek, növekszik a kereslet a gazdaságban. Augusztusban ezek aránya még 55 százalék volt.
Az ukrán vállalatok manapság leginkább az alapanyagok és alkatrészek hiánytól szenvednek. Az intézet felmérésében részt vett cégek 63 százaléka mondta ezt a legnagyobb működési akadálynak. Mintegy 40 százalékukat az hátráltatja, hogy egyszerűen nem jut el hozzájuk az áru a közlekedési infrastruktúra megsérülése vagy az ellátási láncok akadozása miatt. A munkaerő hiányára 37 százalékuk panaszkodott.
A legrosszabb a helyzet egyes, főleg exportra termelő cégeknél. Sokuk a nyugati határokon kialakult sorok, valamint a tengeri kikötők orosz rakétázása miatt nem tudják eljuttatni a termékeiket a megrendelőkhöz, s emiatt elesnek rengeteg pénztől vagy csak késve jutnak a bevételhez.
A kormány júliusban három programot indított vállalatok megsegítésére.
- Az egyik a gyártó vállalatoknak ad vissza nem térítendő támogatást. A faipar, a bútoripar, a fémipar, az építőipar és a mezőgazdasági feldolgozóipar területén működők kaphatnak különféle összegeket. Legfeljebb nyolc millió hrivnyát kaphat ezek közül az, amelyik fenntartotta a termelést vagy indítani akar ilyen munkát. A pénzt eszközvásárlásra fordíthatják és legalább 25 munkahelyet kell létrehozni.
- A második programban 750.000-3,5 millió hrivnyát adnak azoknak az informatikai cégeknek és startupoknak, amelyek legalább öt új állást létesítenek.
- A kormány külön állami oktatási programot indított 1,8 milliárd hrivnyás kerettel, úgy számolnak, hogy jelentkezőnként 30-60 ezer hrivnya jut. Nem az egyetemistákat vagy a profi IT-sokat célozták meg, hanem azokat, akik elveszítették a munkájukat és átképzésen akarnak részt venni, s például web-fejlesztők vagy web-designerek szeretnének lenni.
Dr. Nagy László távozik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöki tisztségéről. 
