6p

Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!

2024. október 31. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egyelőre nem hat a kormányzati mentőprogram.

Az ukrán cégek 40 százalékánál volt elbocsátás a háború kezdete óta, de érdekes, hogy csak két százalékuk zárt be. A februári bezuhanást követő lassú fellendülés nyomán ugyanakkor az üres álláshelyek aránya az orosz invázió előtti időszaknál is kisebb – derül ki a grc.ua nevű HR-portál szeptemberi felméréséből, amit az egész ország területén, nagyon sok szektorra kiterjedően végeztek el. 

Az építőipari vállalatokra most az újjáépítésben nagy szükség van, ezért is kapnak kormányzati támogatást.  Fotó: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat
Az építőipari vállalatokra most az újjáépítésben nagy szükség van, ezért is kapnak kormányzati támogatást. Fotó: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat

A válaszadók 7 százaléka biztosan, 14,5 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti a létszámot a következő pár hónapban. A leépítés általában 6-15 százalékos lesz ezen csoporton belül, de negyed részüknél 30 vagy akár 50 százalékos is lehet a karcsúsítás. A vállalatok 58,1 százalékának egyelőre nincs ilyen terve, de tudatában vannak annak, hogy sor kerülhet erre. Mindössze ötödük mondta azt, hogy nem lesznek elbocsátások náluk a következő hat hónapban. 

Természetesen vannak kivételek és bármilyen hihetetlen, de egyes ingatlanos és kiskereskedelmi részterületek is ide tartoznak. A minap lezajlott bécsi nemzetközi befektetési konferencián Igor Raikov, a Spilnota nevű vezető ingatlanfejlesztő cég alapítója azt közölte, hogy nem sokkal a háború kezdete előtt három telket is vásároltak Kijevben, s ott nagyobb társasházakat és egy közepes méretű bevásárlóközpontot fognak építeni, de csak a háború befejeződése után. Hasonló tervei vannak Lvivben is, ott is bevásárolt már telkekből.

A nyári-ősz elejei munkaerőpiaci vizsgálatok szerint a gyártó cégeknél és a szolgáltatások terén van a legnagyobb munkaerőhiány, nagy bajban vannak az éttermek és az utazási irodák. Irodai dolgozókat manapság nem nagyon keres egyetlen cég sem, hiszen amelyik csak tehette, átállt a részleges vagy teljes távmunkára. Nagy kereslet van viszont informatikusok iránt, pont amiatt, hogy a vállalkozások szeretnék stabillá tenni a távmunka miatt is megszaporodott kommunikációt. Más kérdés, hogy az IT-szakemberek közül sokan már régen elhagyták az országot, tudásuk jellege és persze a magas fizetések miatt. 

Az agrár szektor annak ellenére viszonylag jól teljesít, hogy rengeteg termőföldet, gyümölcsöst pusztítottak el az oroszok, akik a kikötők közül többen is elfoglaltak vagy erősen megrongáltak, megnehezítve ezzel a gabonaexportot. Ugyanakkor az ukrán kormány pozitívan látja az ukrán export esélyeit. Egy szűk listán pedig megjelölte, hogy mely országokat tekinti stratégiainak ezen a téren. A magyar agártermelők és szolgáltatók örülhetnek, mert Magyarország a napokban felkerült erre a listára, erről laptársunk, az mfor.hu számolt be a múlt héten.

A háború két módon is hat a munkaerőpiaca. Egyrészt a harcok sújtotta keleti és déli, egyes középső országrészekből a viszonylag nyugodt nyugati megyékbe költözött több száz vállalat. Ez az adott nyugati körzetekben túlkínálatot okozott a munkaerőpiacon, viszont plusz keresletet a lakhatásnál és az élelmiszerüzleteknél, valamint egyes szolgáltatások terén. 

Másrészt a pénzügyi és gazdasági kilátásokat rosszul felmérő vállalkozások vagy sok embert kénytelenek elküldeni vagy teljesen bezárni az üzemet, szolgáltatási pontokat. Ezáltal természetesen felszabadul munkaerő, de ezek java nem azonnal talál munkát, sokan külföldön próbálkoznak. 

Nem nehéz megjósolni, hogy ha még hónapokig elhúzódik a háború és a gazdasági gondok mellett például a puszta műszaki üzemelés is kérdéses lesz (az energetikai ellátórendszert ért orosz rakétatámadások miatt - a szerk.), akkor kis és közepes vállalatok ezrei húzzák le a rolót.

A munkaerőpiac bérezési oldala nem sokat változott a háború kezdete óta. A work.ua szeptemberi adatai szerint a havi átlagbér 15 ezer hrivnya (1 hrivnya=12 forint), alig nőtt pár százalékot, miközben a valuta leértékelődése folytatódott. A hivatalos infláció 20-22 százalék körüli a háború előtti évhez képest, egyes alapvető élelmiszereké ennél magasabb és nem mutat csökkenő trendet. 

A kiskereskedelemben a gyorsan munkába állni lépes, szakképzett eladóknak szinte minden pénzt megadnak a tulajdonosok, csakhogy eladják végre az árujukat. A középvezetők és mondjuk az értékesítési igazgatók fizetése 20 ezer hrivnya volt korábban és ehhez jött a forgalomhoz igazított prémium. Most a havi alapfizetés 5-7 ezer hrivnya és a jövedelem nagyobb része függ a forgalomtól. Az is egyértelmű lett, hogy a vállalatoknál (és ez nem csupán a kereskedelemre vonatkozik) a zsebbe fizetés ma sokkal népszerűbb, mint korábban, amikor szintén nem volt ritka ez a gyakorlat. 

„Ki akar 40 százalékos járulékot fizetni az alkalmazott fizetése után? Senki. Marad a szürke zóna” – fogalmazott egyértelműen az UNN hírügynökségnek nyilatkozó egyik HR-szakértő. 

Okszana Kuziakiv, a Gazdasági és Politikai Kutató Intézet igazgatója tud ezekről a munkaerőpiaci folyamatokról, de pozitívabbnak érzékeli a változásokat. A legutóbbi, szeptemberi felmérésük szerint (521 céget kérdeztek Ukrajna 21 régiójából) nőtt azon vállalatok aránya, amelyek a február előtti kapacitással működnek, a cégeknek már majdnem 60 százaléka mondta azt, hogy nem romlik tovább a helyzete és jobb idők jönnek, növekszik a kereslet a gazdaságban. Augusztusban ezek aránya még 55 százalék volt.

Az ukrán vállalatok manapság leginkább az alapanyagok és alkatrészek hiánytól szenvednek. Az intézet felmérésében részt vett cégek 63 százaléka mondta ezt a legnagyobb működési akadálynak. Mintegy 40 százalékukat az hátráltatja, hogy egyszerűen nem jut el hozzájuk az áru a közlekedési infrastruktúra megsérülése vagy az ellátási láncok akadozása miatt. A munkaerő hiányára 37 százalékuk panaszkodott.
 
A legrosszabb a helyzet egyes, főleg exportra termelő cégeknél. Sokuk a nyugati határokon kialakult sorok, valamint a tengeri kikötők orosz rakétázása miatt nem tudják eljuttatni a termékeiket a megrendelőkhöz, s emiatt elesnek rengeteg pénztől vagy csak késve jutnak a bevételhez.

A kormány júliusban három programot indított vállalatok megsegítésére. 

  • Az egyik a gyártó vállalatoknak ad vissza nem térítendő támogatást. A faipar, a bútoripar, a fémipar, az építőipar és a mezőgazdasági feldolgozóipar területén működők kaphatnak különféle összegeket. Legfeljebb nyolc millió hrivnyát kaphat ezek közül az, amelyik fenntartotta a termelést vagy indítani akar ilyen munkát. A pénzt eszközvásárlásra fordíthatják és legalább 25 munkahelyet kell létrehozni. 
  • A második programban 750.000-3,5 millió hrivnyát adnak azoknak az informatikai cégeknek és startupoknak, amelyek legalább öt új állást létesítenek.
  • A kormány külön állami oktatási programot indított 1,8 milliárd hrivnyás kerettel, úgy számolnak, hogy jelentkezőnként 30-60 ezer hrivnya jut. Nem az egyetemistákat vagy a profi IT-sokat célozták meg, hanem azokat, akik elveszítették a munkájukat és átképzésen akarnak részt venni, s például web-fejlesztők vagy web-designerek szeretnének lenni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Még Matolcsy György sem tudja, mikor lesz ennek vége
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 17:26
Egységes döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi döntésén a kamattartásról, más opció fel sem merült. A jelenlegi kamatszintet akár hosszabb időtávon is vállalja a jegybank a hazai kamatfelár relatív növekedésének ódiumával együtt. Kamatemelésről szó sincs, és nem indokolt a forintárfolyamba történő beavatkozás sem. A Monetáris Tanács döntését kedden Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke indokolta.
Makro / Külgazdaság Intézkedtek Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 14:00
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Makro / Külgazdaság A cseppfolyós orosz gáznak már nincs szaga?
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 13:44
Oroszország szerepe az Európai Unió cseppfolyósított földgáz piacán növekszik, annak ellenére, hogy a gazdasági blokk igyekszik az orosz gáztól szabadulni.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy még többe került a Nemzeti Összefogás Hídja
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 11:40
Félmilliárd forinttal drágult a világ leghosszabb kötélhídjaként aposztrofált sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídja. Így már 4,57 milliárd forintba kerül az adófizetőknek. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály fáradhatatlan, mindig talál valami pozitívumot a magyar gazdaságban
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 10:33
A japán R&I hitelminősítő megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását stabil kilátások mellett - mondta keddi videóüzenetében a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Korai káröröm a kormány német iparkritikája?
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 10:07
A magyar iparszerkezetben nem ment végbe szerkezetátalakulás, a németekkel szemben el sem kezdődött a politikaváltás - írja lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos.
Makro / Külgazdaság Forrongó BRICS-csúcstalálkozó kezdődik kedden a háborúk árnyékában
Káncz Csaba | 2024. október 22. 09:32
A BRICS folyamatos terjeszkedése egy olyan időszakban történik, amikor a széttöredezettség erői felemelkedőben vannak, és a multilateralizmus formális struktúrái folyamatosan gyengülnek. Ez a problémamegoldás központi elemévé tette az informális csoportosulásokat. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság KSH: kiderült, hogy mennyi a nettó átlagkereset
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 08:32
2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt - közölte a KSH.
Makro / Külgazdaság Miért lett drágább a lakás Kolozsváron, mint Bukarestben?
Bózsó Péter | 2024. október 21. 19:42
A kolozsvári ingatlan egész Románia viszonyítási pontja lett, nem feltétlenül pozitív értelemben. Sokan "indokolatlanul magasnak" tartják az árakat.
Makro / Külgazdaság Mit forgatnak a fejükben Matolcsy Györgyék?
Privátbankár.hu | 2024. október 21. 15:29
Erről is beszélt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly. Annak apropóján, hogy kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatdöntő ülést tart. Hogy változhat-e a most 6,5 százalékos jegybanki alapkamat, az is kiderül az adásból, amelyet - ha netán lemaradt volna róla - most visszahallgathat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG