A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint tavaly az utolsó negyedévben 83 337 állás volt betöltetlen, ez a harmadik negyedévhez képest 4300-zal kevesebb ilyen pozíciót jelent. Ezzel egy 2015 harmadik negyedéve tartó folyamatosan emelkedő trendet tört meg a piac. Vajon a kormányzati reformok hozták meg az eredményt vagy valami egész másról van szó?
Amellett, hogy tudjuk, egy fecske nem csinál nyarat, más jelek is arra utalnak, korai lenne még az öröm. A kormány igyekszik a munkaerőtartalékot mozgósítani, s ennek részeként már tavaly is jelentős mértékbens szűkítették a közfoglalkoztatási programokat, ám annak látható eredménye nem lett, hiszen a betöltetlen állások száma tovább növekedett. Igaz, azok döntő részéhez olyan szaktudás szükségeltetik, amivel a közfoglalkoztatottak több mint fele az alacsony végzettsége miatt nem rendelkezik. Ennek kiküszöbölésére átképzési programok indultak ugyan, ám ezen a ponton már a munkaerő mobilitása jelenik meg korlátozó tényezőként. A közmunkások zöme ugyanis olyan megyékben áll rendelkezésre, ahol eleve jóval alacsonyabb számban keres a versenyszféra munkaerőt.
A nyugdíjasok, tanulók és kismamák visszaterelése a munkaerőpiacra lehetne érdemi segítség a betöltetlen állások számának csökkentésében, a reformok azonban feltételezhetően nem néhány hónap alatt fogják megmutatni a hatásukat. Ráadásul a nyugdíjasok foglalkoztatásának elősegítésére irányuló intézkedések például csak az idéntől léptek életbe, így a következő negyedévek adatai lehetnek igazán érdekesek ebből a szempontból.
A háttérben zajló folyamatok mellett a negyedik negyedévben bekövetkezett csökkenés hosszabb idősíkon sem mutat trendfordulót, hiszen a 2017 végihez képest továbbra is 10 ezerrel több a betöltetlen állás. A trend töretlenségét támasztja alá az évesített gördülő átlag is: 2018 egészét tekintve átlagosan 83 510 pozíció volt betöltetlen szemben a 2017-es 80 980-nal. A kedvezőnek tűnő negyedéves változás mögött tehát egyelőre semmi sem utal trendfordulóra, ráadásul arról sem szabad elfeledkezni, hogy ez talán a piac sajátosságának is köszönhető.
A munkaerőpiac az enyhébb, tavaszi-nyári időszakban van csúcson, a téli hónapokban a szezonális mezőgazdsági és építőipari munkák elapadása miatt inkább zsugorodik. Így a betöltetlen állások számának utolsó negyedéves csökkenésében szerepet játszhat a csúcson pörgő magyar építőipar téli leállása is, mellyel a betöltetlen állások nemes egyszerűséggel megszűnnek.
Van, ahol fokozódott a munkaerőhiány
Bár a nemzetgazdasági összesített adat alapján csökkent a betöltetlen állások száma, az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva ez már nem mondható el minden esetben.
Az ingatlanügyek területén 19 százalékkal 434-ről 516-ra emelkedett a betöltetlen állások száma, az ennél nagyobb részpiacot jelentő szállítás, raktározás területén 15 százalékos volt a növekedés mértéke, itt 4252-ről 4897-re nőtt az üres állások száma. Fokozódó gonddal küzd az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazata is, itt 9568-ról 10 101-re emelkedett a betöltetlen pozíciók száma (6 százalékos emelkedés).
Ezzel szemben az utolsó negyedévben szignifikáns csökkenés mutatkozott több ágazatban is.
- A kereskedelem, gépjárműjavítás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 23 százalékkal,
- az egyéb szolgáltatás területén 21,
- a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban 12-12 százalékkal lett kevesebb a betöltetlen állások száma év végére.
Ugyanakkor 2017 végéhez mérten is van olyan ágazat, ahol kisebb-nagyobb mértékben mérséklődött a munkaerőhiány a számok alapján, igaz, ezzel szemben máshol drasztikus, 30, 40 vagy akár 60 százalékos emelkedések is mutatkoztak. A feldolgozóiparban, a kereskedelem és gépjárműjavítás, valamint az egyéb szolgáltatások területén minimálisan, sorrendben 0,8, 1,2 és 8,8 százalékkal enyhült a munkaerőhiány.
Olyan alacsony a forgalom, hogy kis pénzzel is nagyot lehet mozdítani rajta. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
