<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.

Az aggregált gazdasági mutatók alapján kimondhatnánk, hogy valóban hozzávetőleges V alakú pályán mozogtak a gazdaságok 2020-21-ben. Most mégis egyre kevésbé látszik alkalmazhatónak a helyreállítás, visszatérés fogalma a folyamatokra. A válság előtti outputszint elérése olyan statisztikai adat, amely nem fejezi ki a társadalom életében, a gazdaság szerkezetében beinduló, kifejlődő és már végbement változásokat. Az új realitásokat jelzik a mindennapos hírek az áruk és munkavállalók gyakran drámai hiányáról, a termelési láncok megszakadásáról, a bérigények emelkedéséről és ezek nyomán a termelési költségek és a fogyasztói árak nekilódulásáról.

Joggal lepte meg a munkaadókat, elemzőket, kormányszerveket a munkaerőhiány, különösen annak gyakorisága és mértéke az olyan gazdaságokban, ahol az output mértéke éppen csak a válság előtti szintre jutott vissza: amikor még mindig elmarad a tényleges teljesítmény a potenciálistól (azaz negatív az output-rés), a munkaerő-felesleg szokott gondot okozni. Ehhez képest az erős munkaerőhiány legalább is ellentmondásos jelenség, és ebben a legbiztosabb jele annak, hogy a gazdasági folyamatokban, és így a munkaerő-mozgásokban mélyreható változások mentek végbe a járvány kitörése óta.

A változásoknak vannak technológiai, kereslet-kínálati mozgatói, de a pandémia és annak állami kezelése is kritikusan fontos tényező. Az európai gazdaságokat, benne a mi térségünket olyan időszakban érték a járványügyi korlátozások, amikor a nemzeti munkaerőpiacok lassú, de folyamatos összekapcsolódása révén valósággá vált a „négy szabadság” az emberek mozgását tekintve is. Annyira még mindig nem integrálódott az európai munkaerőpiac, mint az Egyesült Államokban, de a minőségi változás állt be. Korábban, 2004 előtt kemény adminisztratív korlátjai voltak a magyarok, lengyelek, litvánok legális és tartós munkavállalásának, sőt a számunkra legfőbb munkaerőpiacok csak hét év átmeneti idő után (2011-ben) nyíltak meg. Ráadásul közben beütött a 2008-as pénzügyi válság a maga munkakeresletet lefojtó hatásával. Így az EU-tagság elnyerését követő első évtizedben a magyar munkaerőpiac keresleti és kínálati viszonyait döntően a hazai demográfiai, konjunkturális és gazdaságpolitikai tényezői határozták meg, semmint a munkaerő ki- és beáramlása.

A munkaerőpiacon erős volt a konvergencia

Ez azonban már a múlt. A szerény magyar (térségi) bérszint és a nyugati gazdaságok (előbb csak szerkezeti, de később mind általánosabb) munkaerőihiánya olyan taszító és vonzó tényező-kombinációt alkotott, amely előre vetítette a jelentős méretű vándormozgalmak beindulását. A balti országok, Lengyelország, Románia példája szerint a munkaerő kiáramlásának folyamat, ha egyszer beindul, igen gyorssá tud válni. Nálunk 2015-től számítható egy sor szakmában a tömeges kiáramlás, miközben folytatódott a határon túlról érkezők letelepedése vagy csupán átmeneti munkavállalása. Ezekben a gazdasági migrálási folyamatban hozott sokfajta törést a pandémia, annak járványügyi vonatkozása és számtalan gazdasági következménye.

Vendégmunkások várakoznak egy Németországba induló gépre (Fotó: MTI/APA - Thomas Frey)
Vendégmunkások várakoznak egy Németországba induló gépre (Fotó: MTI/APA - Thomas Frey)

A migrációs folyamat értelmezését nehezíti a foglalkoztatási formák sokasága és általában is az egyéni, családi élethelyzetek változatossága: vannak napi ingázók, rendszertelen gyakorisággal külföldön munkát vállalók, de olyanok is, akik egy másik országba letelepednek (rezidenssé válnak), akár állampolgárságot is szereznek. A vándormozgásokról a statisztikai adatok késve és sok pontatlansággal tudósítanak.

A bevándorlás, a munkavállalók beáramlása folyamatos volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon, de mértéke erősen hullámzott, függően politikai viszonyoktól és gazdasági körülményektől. Az áttelepülést eleinte drámai események idézték elő, mint a délszláv háború, és olyan tényezők határozták meg, mint a romániai helyzet ingatagsága az 1990-es évek legelején, majd a kárpátalajai viszonyok romlása. A munkavállalásnak azonban anyagi motívumai is voltak; rendszeres magyarországi munkavégzés eleinte a Kárpát-medence magyarajkú lakói között volt gyakori, de az 1990-es évektől jó ideig fennálló bérelőnyünk következtében idővel a nem-magyar rétegekből is mind többen próbálkoztak meg az itteni munkavégzéssel, növekvő számban ázsiaiak, afrikaiak is.

A magyar társadalom, főleg a városi lakosság fokozatosan hozzászokhatott volna a más nyelvű, kultúrájú emberek megjelenéséhez, ám a 2015-ös menekültválság, és a menekültáradat kormányzati eszközként való kezelése új szakaszt nyitott. Noha a főként szír, valamint koszovói, afgán és egyéb menekültek tranzitként tekintettek Magyarországra, ahol nem állt szándékukba a letelepedés, mégis a „bevándorlás és terrorizmus” témájában kiírt úgynevezett nemzeti konzultáció a migrálást kiemelte a menekültügyi/humanitárius keretből, és egyértelműen a munkahelyeket és a társadalmi rendet veszélyeztető jelenséggé transzformálta.

Rövidtávú politikai haszonért beáldozták a vendégmunkásokat is

A kormányoldal számára kétségtelen politikai haszonnal járt a vándormozgások átkeretezése. Felerősödtek a külföldiekkel szemben egyébként is jelenlevő ellenérzések, a megnövekvő félelmek pedig erősítették az államhatalom elfogadottságát. A migrálás társadalmi méretekben kimutatható negatív megítélése viszont hamarosan egyéb kormányzati célokkal került ütközésbe, így például azzal a programmal, hogy a fejlődő világból jelentős számú hallgató jöjjön tanulni Magyarországra, a jelentősen megnövelt állami ösztöndíjprogram keretében. Az ázsiai, afrikai fiatalokat a magyar állam (és közvetve a magyar adófizető) hozza ide a Stipendium Hungaricum programon keresztül; a program sikerét azonban lerontja a „migránsozás”.

Még nagyobb és közvetlenebb gazdasági jelentősége van a külföldi működőtőke-bevonás kapcsán a vendégmunkás-bevonásnak. Részben demográfiai okokból nincs elég magyar munkavállaló, részben szaktudás-hiány miatt lenne szükséges, hogy a külföldi (és mind inkább a magyar) tulajdonú cégek könnyebben kereshessenek munkaerőt, akár külföldről is. Ebbe a helyzetbe kell behelyezni azt az idén nyáron meghozott döntést, amellyel a magyar hatóságok 10 százalékról 20 százalékra emelték a külföldi (értsd: EU-n kívüli, azaz „harmadik országbeli”) munkavállalók alkalmazásának vállalati kvótáját. Eközben a kormány hivatalos bevándorlás-ellenes retorikája nem változott, sőt az európai kereszténység védője szerepének a felvétele mellett az ideológiai álláspontja kifele még merevedett is. A gazdasági növekedés érdekében viszont az elzárkózás politikáját nem lehet folytatnia, különösen akkor, ha a magyarok kivándorlása folytatódik.

Milyen változásokat hozott a Covid-járvány a munkaerő vándorlásában?

A Covid-járvány a magyar munkaerőhelyzetre sokféle módon kihatott; ezen hatások eredője nyomán minálunk is a munkaerőgond lépett az üzleti bajok listájának az élére. A járvány egy időre lefogta a nemzetközi migrálást, de csak átmenetileg. A határok átmeneti lezárulása 2020 tavaszán felszínre hozta, hogy a közép-európai térségben is mostanra igen elterjedt lett a határon túli ingázás és/vagy kétlaki életmód. A határok visszaállításával súlyos átmeneti ellátási gondot okozott az osztrák szociális, egészségügyi rendszerben a magyar személyzet addig szokásos ingázásának felfüggesztése. De a magyar mezőgazdaságban is baj lett a külföldi idénymunkások elmaradásából.

A tartós le- és kitelepülés folyamatait is megfogta egy időre a járvány. 2019-ben még 55 ezren költöztek hozzánk, 2020-ban 44 ezer alá csökkent a külföldiek letelepedése. Mivel az itt letelepültek később továbbvándorolhatnak, mások meg éppenséggel állampolgárságot nyernek, így ki is kerülhetnek ebből a kategóriából, mint például az Erdélyből, Délvidékről érkezőknél ez gyakorta elő is fordult, így a huzamosan nálunk tartózkodók száma nem vezethető le az évenkénti letelepedési adatokból: most mintegy 200 ezerre tehető a külföldiek száma.

Más kategória azonban azok ügye, akik első alkalommal folyamodtak tartózkodási engedélyért, munkavállalási, tanulási céllal vagy családi okból. Az európai statisztikák e vonatkozásban roppant érdekesek, és más képet mutatnak a helyzetről és a folyamatokról, mint ami a közvéleményben él.

A táblázat adatai körül sokakat meglephet, hogy az EU-ban munkavállalási céllal kiadott tartózkodási engedélyeket tekintve nem Németország, Franciaország, vagy valamely más népszerű bevándorlási célpont áll az első helyen, hanem Lengyelország, mégpedig fölényesen. Az EU összes tartózkodási engedélyének harmadát a visegrádi négyek adják ki. Míg más államokban a családi, tanulmányi célok is jelentősek, a V4-ben az engedélyek túlnyomó fele munkavégzésre szól. Nálunk viszonylag jelentős a tanulmányi célú tartózkodás (16 százalék) is, noha nem akkora, mint a francia esetben (32 százalék).

Az európai statisztikákból kiolvasható, hogy a kelet-közép-európai térség egyszerre tömeges kibocsátója a munkaerőnek, alapvetően a német, osztrák, brit célállomással, ezenközben az igen nagyszámú lengyelországi és nem csekély más visegrádi országbéli engedélykiadással főként Ukrajnából, Fehéroroszországból, és egyre inkább Kína, Vietnám irányából pótolják az elmenőket. A KKE-térség minimális szerepet vállal az Európára nehezedő humanitárius feladatok megoldásából (2020-ban Magyarország százas nagyságrendben fogadott el és fogadott be menekülteket), de az országok méretét tekintve igen jelentős a munkaerőimport.

Vendégmunkások utalásai – mit mutat a fizetési mérleg?

Ebből adódóan komoly méretű a munkavállalók hazautalása immár a mi térségünkben is: a külföldön dolgozók repatriálják megtakarításukat, a helyben alkalmazott vendégmunkások viszont innen utalnak haza. Ezért a hazautalások mérlege nem egyértelmű dolog. Az OECD adatai alapján a következő a kép.

A cseh, magyar, lengyel, szlovák vendégmunkások hazautalásai nemzetgazdasági méretekben is jelentős nagyságot értek el. A külföldön élő, dolgozó magyarokról közétett számok erősen szóródnak, de a hazaküldött megtakarítások nagysága jelzi a komoly méretet. Az itt dolgozó külföldieknek a hazaküldött keresetrésze is csaknem eléri a magyar GDP egy százalékát, és ez a térségben láthatóan nagynak számít. A GDP 1,6 százalékát kitevő nettó jövedelembeáramlás a magyar esetben jelentősen emeli a hazai jólétet, erősíti a forint árfolyamát, nagyságrendileg fele az EU-támogatásoknak.

A 2021-es évről csak töredékes adatok érhetők el. Az üzleti körökből származó információk szerint külföldi munkaerő nélkül számos gazdasági ágazat lenne bajban, ennek is tudják be, hogy a tényleges bevándorlási gyakorlat, tartózkodási engedélyezési hozzáállás egészen más, mint a választói bázisnak szóló politikai propaganda. Ugyanakkor a kivándorlás is folytatódik, noha a pandémia lelassított folyamatokat. A családok egy része felgyorsította a már megindított áttelepülést, míg mások a bizonytalanabbá vált élethelyzetre tekintettel kivárnak a végleges lépés megtételétől. Az bizonyos, hogy a nagy európai trendeket Kelet-Közép-Európa sem kerüli el, hazánk is sokkal nyitottabbá válik a munkaerőpiac vonatkozásában is.

 

Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
Benchmark Bod Péter Ákos: bankcsődök a tengeren túl és innen, mekkora a baj?
Bod Péter Ákos | 2023. május 12. 05:31
Bod Péter Ákos aktuális cikkében a bankcsődök okait és következményeit, hatásait járja körül. Vajon mekkora a baj?
Benchmark Bod Péter Ákos: Figyelmeztetés jött a német gazdasági szereplőktől
Bod Péter Ákos | 2023. május 4. 05:36
Saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentéséből. Ugyanakkor sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az MNB óvatosan lépked, csakhogy nem a monetáris politikán múlik a forint sorsa
Bod Péter Ákos | 2023. április 28. 05:47
Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a forint jelenlegi „erőssége” döntően azzal függ össze, a pénzügyi szereplők a likvid pénzüket most 18 százalék mellett helyezhetik el a jegybanknál.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szétterülő infláció, lassú ereszkedés – kockázatokkal
Bod Péter Ákos | 2023. április 14. 05:47
A magyar gazdaság 2023 első negyedéve stagflációs jellegű volt. Hogy eleget tesz-e a recesszió elfogadott meghatározásának, azt majd megállapíthatjuk, ha kijön a KSH gyorsbecslése a GDP alakulásáról. Amennyiben az első negyedéves GDP-volumenindex a 2022-es év negyedik trimeszterének adata alatt marad, akkor ez lesz most a sorban a harmadik recessziós negyedév. 
Benchmark Bod Péter Ákos: az inflációért a bérek felelősök vagy a profitok?
Bod Péter Ákos | 2023. április 6. 05:48
Az energiaárakra egyre kevésbé lehet fogni a továbbra is dübörgő magyar inflációt. A kormányzat a saját felelőssége helyett várhatóan másokat fog okolni. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a növekvő béreknek vagy a vállalati profitoknak mekkora árfelhajtó hatása van.
Benchmark Bod Péter Ákos: kezelhetetlen gondok lehetnek az uniós pénzek további csúszásából
Bod Péter Ákos | 2023. március 30. 05:47
A korábbi jegybankelnök azt a kérdést járja körbe heti elemzésében, hogy mi történhet a magyar gazdasággal az uniós források tartós kimaradása esetén?
Benchmark Bod Péter Ákos: A trendfordulók nem okoznak mindig válságot, de megviselik a bankok és ügyfelek egészségét
Bod Péter Ákos | 2023. március 23. 05:49
Az elmúlt napok hírei miatt sokan kezdtek aggódni a magyar bankrendszer miatt is, Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság általános állapota nem kifejezetten jó, de a bankrendszer helyzetét jelenleg nem ez határozza meg.
Benchmark Bod Péter Ákos: Pótolhatja-e az uniós támogatást az FDI? És a vendégmunkás-jövedelem?
Bod Péter Ákos | 2023. március 2. 05:44
A magyar kormány ugye sok mindent ígért az Európai Uniónak, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket az első adandó alkalommal felrúgja, ha éppen úgy tartja kedve. Így pedig nehéz lesz a befagyasztott uniós forrásokhoz valóban hozzáférni. Bod Péter Ákos elemzéséből kiderült, hogy a kieső brüsszeli pénzeket lehet-e pótolni akár a beáramló működőtőkéből, akár a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból.
Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország közepes jövedelmű volt – és marad is...
Bod Péter Ákos | 2023. január 20. 05:48
Ki lehet tűzni olyan célokat, hogy Magyarország középhatalommá váljon, de ehhez a gazdaságnak is fejlődnie kellene. Sajnos régiós összevetésben a növekedésre nem lehetünk büszkék, hiszen a volt szocialista országok rangsorában lassan, de folyamatosan hátra csúszunk, hívja fel a figyelmet a szomorú folyamatokra Bod Péter Ákos. A jegybank korábbi elnöke szerint rövidtávon esélye sincs Magyarországnak a kitörésre, mert az ennek kulcsát jelentő oktatás helyzetét úgy tűnik nem képes kezelni a magyar politikai vezetés.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG