10p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.

Az aggregált gazdasági mutatók alapján kimondhatnánk, hogy valóban hozzávetőleges V alakú pályán mozogtak a gazdaságok 2020-21-ben. Most mégis egyre kevésbé látszik alkalmazhatónak a helyreállítás, visszatérés fogalma a folyamatokra. A válság előtti outputszint elérése olyan statisztikai adat, amely nem fejezi ki a társadalom életében, a gazdaság szerkezetében beinduló, kifejlődő és már végbement változásokat. Az új realitásokat jelzik a mindennapos hírek az áruk és munkavállalók gyakran drámai hiányáról, a termelési láncok megszakadásáról, a bérigények emelkedéséről és ezek nyomán a termelési költségek és a fogyasztói árak nekilódulásáról.

Joggal lepte meg a munkaadókat, elemzőket, kormányszerveket a munkaerőhiány, különösen annak gyakorisága és mértéke az olyan gazdaságokban, ahol az output mértéke éppen csak a válság előtti szintre jutott vissza: amikor még mindig elmarad a tényleges teljesítmény a potenciálistól (azaz negatív az output-rés), a munkaerő-felesleg szokott gondot okozni. Ehhez képest az erős munkaerőhiány legalább is ellentmondásos jelenség, és ebben a legbiztosabb jele annak, hogy a gazdasági folyamatokban, és így a munkaerő-mozgásokban mélyreható változások mentek végbe a járvány kitörése óta.

A változásoknak vannak technológiai, kereslet-kínálati mozgatói, de a pandémia és annak állami kezelése is kritikusan fontos tényező. Az európai gazdaságokat, benne a mi térségünket olyan időszakban érték a járványügyi korlátozások, amikor a nemzeti munkaerőpiacok lassú, de folyamatos összekapcsolódása révén valósággá vált a „négy szabadság” az emberek mozgását tekintve is. Annyira még mindig nem integrálódott az európai munkaerőpiac, mint az Egyesült Államokban, de a minőségi változás állt be. Korábban, 2004 előtt kemény adminisztratív korlátjai voltak a magyarok, lengyelek, litvánok legális és tartós munkavállalásának, sőt a számunkra legfőbb munkaerőpiacok csak hét év átmeneti idő után (2011-ben) nyíltak meg. Ráadásul közben beütött a 2008-as pénzügyi válság a maga munkakeresletet lefojtó hatásával. Így az EU-tagság elnyerését követő első évtizedben a magyar munkaerőpiac keresleti és kínálati viszonyait döntően a hazai demográfiai, konjunkturális és gazdaságpolitikai tényezői határozták meg, semmint a munkaerő ki- és beáramlása.

A munkaerőpiacon erős volt a konvergencia

Ez azonban már a múlt. A szerény magyar (térségi) bérszint és a nyugati gazdaságok (előbb csak szerkezeti, de később mind általánosabb) munkaerőihiánya olyan taszító és vonzó tényező-kombinációt alkotott, amely előre vetítette a jelentős méretű vándormozgalmak beindulását. A balti országok, Lengyelország, Románia példája szerint a munkaerő kiáramlásának folyamat, ha egyszer beindul, igen gyorssá tud válni. Nálunk 2015-től számítható egy sor szakmában a tömeges kiáramlás, miközben folytatódott a határon túlról érkezők letelepedése vagy csupán átmeneti munkavállalása. Ezekben a gazdasági migrálási folyamatban hozott sokfajta törést a pandémia, annak járványügyi vonatkozása és számtalan gazdasági következménye.

Vendégmunkások várakoznak egy Németországba induló gépre (Fotó: MTI/APA - Thomas Frey)
Vendégmunkások várakoznak egy Németországba induló gépre (Fotó: MTI/APA - Thomas Frey)

A migrációs folyamat értelmezését nehezíti a foglalkoztatási formák sokasága és általában is az egyéni, családi élethelyzetek változatossága: vannak napi ingázók, rendszertelen gyakorisággal külföldön munkát vállalók, de olyanok is, akik egy másik országba letelepednek (rezidenssé válnak), akár állampolgárságot is szereznek. A vándormozgásokról a statisztikai adatok késve és sok pontatlansággal tudósítanak.

A bevándorlás, a munkavállalók beáramlása folyamatos volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon, de mértéke erősen hullámzott, függően politikai viszonyoktól és gazdasági körülményektől. Az áttelepülést eleinte drámai események idézték elő, mint a délszláv háború, és olyan tényezők határozták meg, mint a romániai helyzet ingatagsága az 1990-es évek legelején, majd a kárpátalajai viszonyok romlása. A munkavállalásnak azonban anyagi motívumai is voltak; rendszeres magyarországi munkavégzés eleinte a Kárpát-medence magyarajkú lakói között volt gyakori, de az 1990-es évektől jó ideig fennálló bérelőnyünk következtében idővel a nem-magyar rétegekből is mind többen próbálkoztak meg az itteni munkavégzéssel, növekvő számban ázsiaiak, afrikaiak is.

A magyar társadalom, főleg a városi lakosság fokozatosan hozzászokhatott volna a más nyelvű, kultúrájú emberek megjelenéséhez, ám a 2015-ös menekültválság, és a menekültáradat kormányzati eszközként való kezelése új szakaszt nyitott. Noha a főként szír, valamint koszovói, afgán és egyéb menekültek tranzitként tekintettek Magyarországra, ahol nem állt szándékukba a letelepedés, mégis a „bevándorlás és terrorizmus” témájában kiírt úgynevezett nemzeti konzultáció a migrálást kiemelte a menekültügyi/humanitárius keretből, és egyértelműen a munkahelyeket és a társadalmi rendet veszélyeztető jelenséggé transzformálta.

Rövidtávú politikai haszonért beáldozták a vendégmunkásokat is

A kormányoldal számára kétségtelen politikai haszonnal járt a vándormozgások átkeretezése. Felerősödtek a külföldiekkel szemben egyébként is jelenlevő ellenérzések, a megnövekvő félelmek pedig erősítették az államhatalom elfogadottságát. A migrálás társadalmi méretekben kimutatható negatív megítélése viszont hamarosan egyéb kormányzati célokkal került ütközésbe, így például azzal a programmal, hogy a fejlődő világból jelentős számú hallgató jöjjön tanulni Magyarországra, a jelentősen megnövelt állami ösztöndíjprogram keretében. Az ázsiai, afrikai fiatalokat a magyar állam (és közvetve a magyar adófizető) hozza ide a Stipendium Hungaricum programon keresztül; a program sikerét azonban lerontja a „migránsozás”.

Még nagyobb és közvetlenebb gazdasági jelentősége van a külföldi működőtőke-bevonás kapcsán a vendégmunkás-bevonásnak. Részben demográfiai okokból nincs elég magyar munkavállaló, részben szaktudás-hiány miatt lenne szükséges, hogy a külföldi (és mind inkább a magyar) tulajdonú cégek könnyebben kereshessenek munkaerőt, akár külföldről is. Ebbe a helyzetbe kell behelyezni azt az idén nyáron meghozott döntést, amellyel a magyar hatóságok 10 százalékról 20 százalékra emelték a külföldi (értsd: EU-n kívüli, azaz „harmadik országbeli”) munkavállalók alkalmazásának vállalati kvótáját. Eközben a kormány hivatalos bevándorlás-ellenes retorikája nem változott, sőt az európai kereszténység védője szerepének a felvétele mellett az ideológiai álláspontja kifele még merevedett is. A gazdasági növekedés érdekében viszont az elzárkózás politikáját nem lehet folytatnia, különösen akkor, ha a magyarok kivándorlása folytatódik.

Milyen változásokat hozott a Covid-járvány a munkaerő vándorlásában?

A Covid-járvány a magyar munkaerőhelyzetre sokféle módon kihatott; ezen hatások eredője nyomán minálunk is a munkaerőgond lépett az üzleti bajok listájának az élére. A járvány egy időre lefogta a nemzetközi migrálást, de csak átmenetileg. A határok átmeneti lezárulása 2020 tavaszán felszínre hozta, hogy a közép-európai térségben is mostanra igen elterjedt lett a határon túli ingázás és/vagy kétlaki életmód. A határok visszaállításával súlyos átmeneti ellátási gondot okozott az osztrák szociális, egészségügyi rendszerben a magyar személyzet addig szokásos ingázásának felfüggesztése. De a magyar mezőgazdaságban is baj lett a külföldi idénymunkások elmaradásából.

A tartós le- és kitelepülés folyamatait is megfogta egy időre a járvány. 2019-ben még 55 ezren költöztek hozzánk, 2020-ban 44 ezer alá csökkent a külföldiek letelepedése. Mivel az itt letelepültek később továbbvándorolhatnak, mások meg éppenséggel állampolgárságot nyernek, így ki is kerülhetnek ebből a kategóriából, mint például az Erdélyből, Délvidékről érkezőknél ez gyakorta elő is fordult, így a huzamosan nálunk tartózkodók száma nem vezethető le az évenkénti letelepedési adatokból: most mintegy 200 ezerre tehető a külföldiek száma.

Más kategória azonban azok ügye, akik első alkalommal folyamodtak tartózkodási engedélyért, munkavállalási, tanulási céllal vagy családi okból. Az európai statisztikák e vonatkozásban roppant érdekesek, és más képet mutatnak a helyzetről és a folyamatokról, mint ami a közvéleményben él.

A táblázat adatai körül sokakat meglephet, hogy az EU-ban munkavállalási céllal kiadott tartózkodási engedélyeket tekintve nem Németország, Franciaország, vagy valamely más népszerű bevándorlási célpont áll az első helyen, hanem Lengyelország, mégpedig fölényesen. Az EU összes tartózkodási engedélyének harmadát a visegrádi négyek adják ki. Míg más államokban a családi, tanulmányi célok is jelentősek, a V4-ben az engedélyek túlnyomó fele munkavégzésre szól. Nálunk viszonylag jelentős a tanulmányi célú tartózkodás (16 százalék) is, noha nem akkora, mint a francia esetben (32 százalék).

Az európai statisztikákból kiolvasható, hogy a kelet-közép-európai térség egyszerre tömeges kibocsátója a munkaerőnek, alapvetően a német, osztrák, brit célállomással, ezenközben az igen nagyszámú lengyelországi és nem csekély más visegrádi országbéli engedélykiadással főként Ukrajnából, Fehéroroszországból, és egyre inkább Kína, Vietnám irányából pótolják az elmenőket. A KKE-térség minimális szerepet vállal az Európára nehezedő humanitárius feladatok megoldásából (2020-ban Magyarország százas nagyságrendben fogadott el és fogadott be menekülteket), de az országok méretét tekintve igen jelentős a munkaerőimport.

Vendégmunkások utalásai – mit mutat a fizetési mérleg?

Ebből adódóan komoly méretű a munkavállalók hazautalása immár a mi térségünkben is: a külföldön dolgozók repatriálják megtakarításukat, a helyben alkalmazott vendégmunkások viszont innen utalnak haza. Ezért a hazautalások mérlege nem egyértelmű dolog. Az OECD adatai alapján a következő a kép.

A cseh, magyar, lengyel, szlovák vendégmunkások hazautalásai nemzetgazdasági méretekben is jelentős nagyságot értek el. A külföldön élő, dolgozó magyarokról közétett számok erősen szóródnak, de a hazaküldött megtakarítások nagysága jelzi a komoly méretet. Az itt dolgozó külföldieknek a hazaküldött keresetrésze is csaknem eléri a magyar GDP egy százalékát, és ez a térségben láthatóan nagynak számít. A GDP 1,6 százalékát kitevő nettó jövedelembeáramlás a magyar esetben jelentősen emeli a hazai jólétet, erősíti a forint árfolyamát, nagyságrendileg fele az EU-támogatásoknak.

A 2021-es évről csak töredékes adatok érhetők el. Az üzleti körökből származó információk szerint külföldi munkaerő nélkül számos gazdasági ágazat lenne bajban, ennek is tudják be, hogy a tényleges bevándorlási gyakorlat, tartózkodási engedélyezési hozzáállás egészen más, mint a választói bázisnak szóló politikai propaganda. Ugyanakkor a kivándorlás is folytatódik, noha a pandémia lelassított folyamatokat. A családok egy része felgyorsította a már megindított áttelepülést, míg mások a bizonytalanabbá vált élethelyzetre tekintettel kivárnak a végleges lépés megtételétől. Az bizonyos, hogy a nagy európai trendeket Kelet-Közép-Európa sem kerüli el, hazánk is sokkal nyitottabbá válik a munkaerőpiac vonatkozásában is.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Draghi tévedése
Garamvölgyi Zsolt | 2024. november 19. 15:19
Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Földbe döngölt infláció?
Bod Péter Ákos | 2024. november 15. 05:42
Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem húz a motor – mi lesz az iparral?
Bod Péter Ákos | 2024. november 8. 05:41
A statisztikai hivatal által közölt negatív adatoknál is elkeserítőbb kép rajzolódik ki a hazai iparban. A gyengélkedő német gazdaság és Donald Trump győzelme az amúgy sem fényes kilátásokat még borúsabbakká teszi.
Benchmark Bod Péter Ákos: A gond nem a recesszió, hanem ami megelőzi és követi
Bod Péter Ákos | 2024. november 1. 05:44
Az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az amerikai választás kimenetelének közvetlen gazdasági hatásai
Bod Péter Ákos | 2024. október 18. 05:41
Az Egyesült Államok jelentős világgazdasági súlya – ami nagyjából egyenlő az EU és Kína együttes részesedésével –, valamint amiatt, hogy a dollár még mindig a globális kulcsvaluta, ami a tengerentúlon történik költségvetési, monetáris ügyekben, az azonnal és közvetlenül kihat a világ többi részére. Ebből az aspektusból kell vizsgálni, milyen gazdasági következményei lehetnek annak, ki győz majd a november 5-ei elnökválasztáson: Kamala Harris vagy Donald Trump. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A járműipar már rég nem Európa motorja – és nálunk?
Bod Péter Ákos | 2024. október 11. 05:43
A hét hírei között vezető helyen állt, hogy az EU többségi szavazással elfogadta az Európai Bizottság előterjesztésében a kínai elektromos autók importjára kivetett „súlyos büntetővámokat”. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Múló pánik a piacokon, vagy a sebezhetőség jele?
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 16. 05:43
Nagyon ráijesztett a gazdasági szereplőkre a hirtelen jött pénzpiaci válság. Egy hét alatt hatalmas fordulatok következtek be: a japán jegybank váratlan július 31-i kamatemelése nyomán három munkanapon belül a S&P500 index 6 százalékot esett, a Nasdaq100 több mint 8, a Nikkei225 pedig egyenesen 20 százalékot.
Benchmark Bod Péter Ákos: Az orosz és az ukrán gazdaság a háború harmadik évében
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 9. 05:42
Amikor Ukrajna, Oroszország állapota a téma, a világot érthetően elsősorban a háborús fejlemények érdeklik. Ezekhez képest másodlagos, hogy a 2022. februári orosz invázió után hogyan alakul a közvetlenül érintett két ország makrogazdasági pályája. Kevesen gondolták volna (legkevésbé a hadüzenet nélküli frontális támadást elindító orosz politikai és katonai vezetők), hogy így elhúzódik a háború. Most már középtávúnak számító időtartam statisztikai adatait tanulmányozhatjuk.
Benchmark Bod Péter Ákos: Gazdasági ütemvesztés – amit tudunk, és amit sejtünk
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 2. 05:44
Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.
Benchmark Bod Péter Ákos: Back to the EU? Tényleg helyrehozza az új brit kormány a Brexitet?
Bod Péter Ákos | 2024. július 19. 05:43
Nem. De bizonyosan nem maradnak a mai szinten a brit-EU kapcsolatok. Mindkét oldalon sokat lehet nyerni aprólékos, technikai, az üzleti és a mindennapi ügyeken sokat segítő változtatásokkal.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG