10p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.

Az aggregált gazdasági mutatók alapján kimondhatnánk, hogy valóban hozzávetőleges V alakú pályán mozogtak a gazdaságok 2020-21-ben. Most mégis egyre kevésbé látszik alkalmazhatónak a helyreállítás, visszatérés fogalma a folyamatokra. A válság előtti outputszint elérése olyan statisztikai adat, amely nem fejezi ki a társadalom életében, a gazdaság szerkezetében beinduló, kifejlődő és már végbement változásokat. Az új realitásokat jelzik a mindennapos hírek az áruk és munkavállalók gyakran drámai hiányáról, a termelési láncok megszakadásáról, a bérigények emelkedéséről és ezek nyomán a termelési költségek és a fogyasztói árak nekilódulásáról.

Joggal lepte meg a munkaadókat, elemzőket, kormányszerveket a munkaerőhiány, különösen annak gyakorisága és mértéke az olyan gazdaságokban, ahol az output mértéke éppen csak a válság előtti szintre jutott vissza: amikor még mindig elmarad a tényleges teljesítmény a potenciálistól (azaz negatív az output-rés), a munkaerő-felesleg szokott gondot okozni. Ehhez képest az erős munkaerőhiány legalább is ellentmondásos jelenség, és ebben a legbiztosabb jele annak, hogy a gazdasági folyamatokban, és így a munkaerő-mozgásokban mélyreható változások mentek végbe a járvány kitörése óta.

A változásoknak vannak technológiai, kereslet-kínálati mozgatói, de a pandémia és annak állami kezelése is kritikusan fontos tényező. Az európai gazdaságokat, benne a mi térségünket olyan időszakban érték a járványügyi korlátozások, amikor a nemzeti munkaerőpiacok lassú, de folyamatos összekapcsolódása révén valósággá vált a „négy szabadság” az emberek mozgását tekintve is. Annyira még mindig nem integrálódott az európai munkaerőpiac, mint az Egyesült Államokban, de a minőségi változás állt be. Korábban, 2004 előtt kemény adminisztratív korlátjai voltak a magyarok, lengyelek, litvánok legális és tartós munkavállalásának, sőt a számunkra legfőbb munkaerőpiacok csak hét év átmeneti idő után (2011-ben) nyíltak meg. Ráadásul közben beütött a 2008-as pénzügyi válság a maga munkakeresletet lefojtó hatásával. Így az EU-tagság elnyerését követő első évtizedben a magyar munkaerőpiac keresleti és kínálati viszonyait döntően a hazai demográfiai, konjunkturális és gazdaságpolitikai tényezői határozták meg, semmint a munkaerő ki- és beáramlása.

A munkaerőpiacon erős volt a konvergencia

Ez azonban már a múlt. A szerény magyar (térségi) bérszint és a nyugati gazdaságok (előbb csak szerkezeti, de később mind általánosabb) munkaerőihiánya olyan taszító és vonzó tényező-kombinációt alkotott, amely előre vetítette a jelentős méretű vándormozgalmak beindulását. A balti országok, Lengyelország, Románia példája szerint a munkaerő kiáramlásának folyamat, ha egyszer beindul, igen gyorssá tud válni. Nálunk 2015-től számítható egy sor szakmában a tömeges kiáramlás, miközben folytatódott a határon túlról érkezők letelepedése vagy csupán átmeneti munkavállalása. Ezekben a gazdasági migrálási folyamatban hozott sokfajta törést a pandémia, annak járványügyi vonatkozása és számtalan gazdasági következménye.

Vendégmunkások várakoznak egy Németországba induló gépre (Fotó: MTI/APA - Thomas Frey)
Vendégmunkások várakoznak egy Németországba induló gépre (Fotó: MTI/APA - Thomas Frey)

A migrációs folyamat értelmezését nehezíti a foglalkoztatási formák sokasága és általában is az egyéni, családi élethelyzetek változatossága: vannak napi ingázók, rendszertelen gyakorisággal külföldön munkát vállalók, de olyanok is, akik egy másik országba letelepednek (rezidenssé válnak), akár állampolgárságot is szereznek. A vándormozgásokról a statisztikai adatok késve és sok pontatlansággal tudósítanak.

A bevándorlás, a munkavállalók beáramlása folyamatos volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon, de mértéke erősen hullámzott, függően politikai viszonyoktól és gazdasági körülményektől. Az áttelepülést eleinte drámai események idézték elő, mint a délszláv háború, és olyan tényezők határozták meg, mint a romániai helyzet ingatagsága az 1990-es évek legelején, majd a kárpátalajai viszonyok romlása. A munkavállalásnak azonban anyagi motívumai is voltak; rendszeres magyarországi munkavégzés eleinte a Kárpát-medence magyarajkú lakói között volt gyakori, de az 1990-es évektől jó ideig fennálló bérelőnyünk következtében idővel a nem-magyar rétegekből is mind többen próbálkoztak meg az itteni munkavégzéssel, növekvő számban ázsiaiak, afrikaiak is.

A magyar társadalom, főleg a városi lakosság fokozatosan hozzászokhatott volna a más nyelvű, kultúrájú emberek megjelenéséhez, ám a 2015-ös menekültválság, és a menekültáradat kormányzati eszközként való kezelése új szakaszt nyitott. Noha a főként szír, valamint koszovói, afgán és egyéb menekültek tranzitként tekintettek Magyarországra, ahol nem állt szándékukba a letelepedés, mégis a „bevándorlás és terrorizmus” témájában kiírt úgynevezett nemzeti konzultáció a migrálást kiemelte a menekültügyi/humanitárius keretből, és egyértelműen a munkahelyeket és a társadalmi rendet veszélyeztető jelenséggé transzformálta.

Rövidtávú politikai haszonért beáldozták a vendégmunkásokat is

A kormányoldal számára kétségtelen politikai haszonnal járt a vándormozgások átkeretezése. Felerősödtek a külföldiekkel szemben egyébként is jelenlevő ellenérzések, a megnövekvő félelmek pedig erősítették az államhatalom elfogadottságát. A migrálás társadalmi méretekben kimutatható negatív megítélése viszont hamarosan egyéb kormányzati célokkal került ütközésbe, így például azzal a programmal, hogy a fejlődő világból jelentős számú hallgató jöjjön tanulni Magyarországra, a jelentősen megnövelt állami ösztöndíjprogram keretében. Az ázsiai, afrikai fiatalokat a magyar állam (és közvetve a magyar adófizető) hozza ide a Stipendium Hungaricum programon keresztül; a program sikerét azonban lerontja a „migránsozás”.

Még nagyobb és közvetlenebb gazdasági jelentősége van a külföldi működőtőke-bevonás kapcsán a vendégmunkás-bevonásnak. Részben demográfiai okokból nincs elég magyar munkavállaló, részben szaktudás-hiány miatt lenne szükséges, hogy a külföldi (és mind inkább a magyar) tulajdonú cégek könnyebben kereshessenek munkaerőt, akár külföldről is. Ebbe a helyzetbe kell behelyezni azt az idén nyáron meghozott döntést, amellyel a magyar hatóságok 10 százalékról 20 százalékra emelték a külföldi (értsd: EU-n kívüli, azaz „harmadik országbeli”) munkavállalók alkalmazásának vállalati kvótáját. Eközben a kormány hivatalos bevándorlás-ellenes retorikája nem változott, sőt az európai kereszténység védője szerepének a felvétele mellett az ideológiai álláspontja kifele még merevedett is. A gazdasági növekedés érdekében viszont az elzárkózás politikáját nem lehet folytatnia, különösen akkor, ha a magyarok kivándorlása folytatódik.

Milyen változásokat hozott a Covid-járvány a munkaerő vándorlásában?

A Covid-járvány a magyar munkaerőhelyzetre sokféle módon kihatott; ezen hatások eredője nyomán minálunk is a munkaerőgond lépett az üzleti bajok listájának az élére. A járvány egy időre lefogta a nemzetközi migrálást, de csak átmenetileg. A határok átmeneti lezárulása 2020 tavaszán felszínre hozta, hogy a közép-európai térségben is mostanra igen elterjedt lett a határon túli ingázás és/vagy kétlaki életmód. A határok visszaállításával súlyos átmeneti ellátási gondot okozott az osztrák szociális, egészségügyi rendszerben a magyar személyzet addig szokásos ingázásának felfüggesztése. De a magyar mezőgazdaságban is baj lett a külföldi idénymunkások elmaradásából.

A tartós le- és kitelepülés folyamatait is megfogta egy időre a járvány. 2019-ben még 55 ezren költöztek hozzánk, 2020-ban 44 ezer alá csökkent a külföldiek letelepedése. Mivel az itt letelepültek később továbbvándorolhatnak, mások meg éppenséggel állampolgárságot nyernek, így ki is kerülhetnek ebből a kategóriából, mint például az Erdélyből, Délvidékről érkezőknél ez gyakorta elő is fordult, így a huzamosan nálunk tartózkodók száma nem vezethető le az évenkénti letelepedési adatokból: most mintegy 200 ezerre tehető a külföldiek száma.

Más kategória azonban azok ügye, akik első alkalommal folyamodtak tartózkodási engedélyért, munkavállalási, tanulási céllal vagy családi okból. Az európai statisztikák e vonatkozásban roppant érdekesek, és más képet mutatnak a helyzetről és a folyamatokról, mint ami a közvéleményben él.

A táblázat adatai körül sokakat meglephet, hogy az EU-ban munkavállalási céllal kiadott tartózkodási engedélyeket tekintve nem Németország, Franciaország, vagy valamely más népszerű bevándorlási célpont áll az első helyen, hanem Lengyelország, mégpedig fölényesen. Az EU összes tartózkodási engedélyének harmadát a visegrádi négyek adják ki. Míg más államokban a családi, tanulmányi célok is jelentősek, a V4-ben az engedélyek túlnyomó fele munkavégzésre szól. Nálunk viszonylag jelentős a tanulmányi célú tartózkodás (16 százalék) is, noha nem akkora, mint a francia esetben (32 százalék).

Az európai statisztikákból kiolvasható, hogy a kelet-közép-európai térség egyszerre tömeges kibocsátója a munkaerőnek, alapvetően a német, osztrák, brit célállomással, ezenközben az igen nagyszámú lengyelországi és nem csekély más visegrádi országbéli engedélykiadással főként Ukrajnából, Fehéroroszországból, és egyre inkább Kína, Vietnám irányából pótolják az elmenőket. A KKE-térség minimális szerepet vállal az Európára nehezedő humanitárius feladatok megoldásából (2020-ban Magyarország százas nagyságrendben fogadott el és fogadott be menekülteket), de az országok méretét tekintve igen jelentős a munkaerőimport.

Vendégmunkások utalásai – mit mutat a fizetési mérleg?

Ebből adódóan komoly méretű a munkavállalók hazautalása immár a mi térségünkben is: a külföldön dolgozók repatriálják megtakarításukat, a helyben alkalmazott vendégmunkások viszont innen utalnak haza. Ezért a hazautalások mérlege nem egyértelmű dolog. Az OECD adatai alapján a következő a kép.

A cseh, magyar, lengyel, szlovák vendégmunkások hazautalásai nemzetgazdasági méretekben is jelentős nagyságot értek el. A külföldön élő, dolgozó magyarokról közétett számok erősen szóródnak, de a hazaküldött megtakarítások nagysága jelzi a komoly méretet. Az itt dolgozó külföldieknek a hazaküldött keresetrésze is csaknem eléri a magyar GDP egy százalékát, és ez a térségben láthatóan nagynak számít. A GDP 1,6 százalékát kitevő nettó jövedelembeáramlás a magyar esetben jelentősen emeli a hazai jólétet, erősíti a forint árfolyamát, nagyságrendileg fele az EU-támogatásoknak.

A 2021-es évről csak töredékes adatok érhetők el. Az üzleti körökből származó információk szerint külföldi munkaerő nélkül számos gazdasági ágazat lenne bajban, ennek is tudják be, hogy a tényleges bevándorlási gyakorlat, tartózkodási engedélyezési hozzáállás egészen más, mint a választói bázisnak szóló politikai propaganda. Ugyanakkor a kivándorlás is folytatódik, noha a pandémia lelassított folyamatokat. A családok egy része felgyorsította a már megindított áttelepülést, míg mások a bizonytalanabbá vált élethelyzetre tekintettel kivárnak a végleges lépés megtételétől. Az bizonyos, hogy a nagy európai trendeket Kelet-Közép-Európa sem kerüli el, hazánk is sokkal nyitottabbá válik a munkaerőpiac vonatkozásában is.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: A tengerszállítás biztonsága, költsége – és a magyar ipar szerkezeti rizikói
Bod Péter Ákos | 2024. március 21. 05:43
A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.
Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a kellemetlen adatok üzenete, hogy a recesszióból sokfelé vezet út
Bod Péter Ákos | 2023. december 8. 05:42
A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?
Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: követjük a dezinflációs trendet - és azután?
Bod Péter Ákos | 2023. október 11. 05:57
Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
Benchmark Bod Péter Ákos: a hitelminősítők várnak, de mire is?
Bod Péter Ákos | 2023. június 28. 05:33
A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG