A Hay Group Magyarország tanácsadó cég legutóbbi, mintegy 500 magyarországi vállalatra kiterjedő kutatásából az derül ki, hogy az idén várható 3,5 százalékos inflációhoz képest csak 3,2 százalékos átlagos béremeléssel számolnak a vállalatok. Tavaly az 5,7 százalékos infláció mellett átlag 3,3 százalékkal nőttek a bérek, vagyis 2,2 százalékkal csökkentek a bruttó reálbérek.
Idén új trend, hogy minden munkavállalói csoport ugyanakkora béremelésben részesül majd, míg korábban a béremelések során még voltak nyertesek és vesztesek: 2011-ben a csökkenő adók miatt a vezető beosztásúak jártak jól, 2012-ben a minimálbér és a kötelező béremelés javított az alacsony bérrel rendelkezők helyzetén. Tavalyhoz képest jelentősen nőtt azon cégek aránya, amelyek idén nem terveznek béremelést: 2013-ban a vállalatok egyötöde nem számol növeléssel, míg tavaly, az év elején még csak a vállalatok 14 százaléka gondolkodott így.
Ki jár jól?
A legnagyobb emelésre idén elsősorban az autó- és gyógyszeriparban dolgozók, valamint a közüzemi szolgáltatók számíthatnak. A legrosszabbul a pénzügyi ágazatban dolgozók járhatnak, ahol a béremelés másfél százalékponttal marad majd el az országos átlagtól. Az év egyik fontos változása a szuperbruttó kivezetése lesz a bérrendszerből. A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a vállalatok kompenzálják-e azokat, akiknek emiatt kisebb lesz a nettó bérük. Kiderült, hogy a vállalatok csaknem 90 százaléka nem tervez ilyen kompenzációt.
A felmérés szerint a korábban rendkívül népszerű rugalmas juttatási rendszer kisebb figyelmet és súlyt kap az egyre szigorúbb törvényi szabályozás miatt; az éves keretösszeg idén alig fog emelkedni, a növekedés még az 1 százalékot sem éri majd el. Ennek több oka lehet: egyrészt a juttatásokat érintő egyre nagyobb adó- és járulékteher miatt egyre kevésbé éri meg bér helyett juttatást adni, másrészt a juttatások új formái (például SZÉP-kártya) a vállalatok visszajelzései szerint sok helyen, főleg vidéken, nem használhatók fel rugalmasan.
A magyar munkaerőpiac, néhány hiányszakma kivételével, nincs keresleti nyomásnak kitéve, így a vállalatoknak nem kell attól félniük, hogy a béremelkedés elmaradása vagy annak alacsony jellege miatt elveszítik munkavállalóikat. Ezt erősíti meg az is, hogy bár már két éve hasonló béremelési adatokat figyelhetünk meg, az önkéntes fluktuáció aránya tavaly is csak 6 százalék körül volt.
Elérték az 1300 milliárd eurót az európai gazdaságnak az orosz gázellátás csökkentése miatti veszteségei – állítják Putyinék. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
